Mi ez a tartalommarketinges izé?

content-marketing
A minap egy kolléga egy kávézgatással egybekötött megbeszélés végén nekem szegezte a kérdést: „Te, tulajdonképpen miről szól ez a tartalommarketinges izé, amit csinálsz?”

A kérdés egyáltalán nem lepett meg, ugyanis nem először hallottam.

Tökéletesen megértem a kérdezőket. Ha ugyanis szétszedjük a tartalommarketinget, csupa ismerős összetevőt találunk:

Tartalom – Persze, a blog, a hírlevél, az esettanulmány stb. régi találmány.

A közönség igényeinek a figyelembe vétele – A célcsoportok pontos meghatározása, a pontos célzás évek óta a marketingesek egyik legfontosabb feladata. Az ügyfélkaraktereket (buyer persona) sem a tartalommarketingesek találták fel, de kevesen szánják rá magukat a velük való bíbelődésre.

Terjesztési csatornák – Itt sincs semmi új, hiszen a Facebooktól a Slideshare-ig valamennyi régóta ismert.

Content mapping – A tartalmak, a csatornák és az ügyfélkarakterek (vásárlási ciklus) szinkronizálása már kevéssé ismert eljárás. Ez az a fajta tervezés, ami nélkül a tartalmak, a közösségi kommunikáció csak a levegőben lógnak. (Naponta találkozunk ilyen példákkal.)

Semmi újdonság. A legrégebbi sikeres tartalommarketing programok 100 évnél is régebbiek. A mostani fellángolás tehát nem más, mint egy megközelítés, módszertan újra felfedezése és a mai körülmények (digitális eszköztár) közti alkalmazása. Az elmúlt évek sikerei azt mutatják, hogy ez nem is olyan kevés.

Az illusztráció forrása: ZAG Interactive

A félreértett LinkedIn*

A LinkedIn közösségi hálózat felhasználóinak száma a múlt héten elérte a 100 milliót. (Az ünnepi ajándékot már előre megkaptuk.) Szép szám. Sokak számára szebb, mint a Facebook 600 (+) milliója. A két közösség hálózat funkciója, lehetőségei közt ugyanis óriási a különbség.
Az elmúlt években számos barátomat, közeli ismerősömet biztattam, hogy használja a LinkedInt. Többségük legfeljebb csak egy (felületesen kitöltött) profilig jutott el.

“Miért rakjam ki valahová nyilvánosan az adataimat? Inkább feltöltöm a CV-met valamelyik állásportálra, vagy tanácsadó cég adatbázisába.”

“A LinkedIn csak álláskeresőknek való. Minek vacakoljak vele, amikor nekem van munkám?”
“A LinkedIn nemzetközi álláskereső. Én itthon akarok dolgozni, tehát semmi szükségem rá.”
“Már 2 éve van fenn profilom, de még soha senki nem keresett meg ajánlattal.”
“Időpocsékolás a LinkedInnel vacakolni, mert csak kevesen vannak rajra magyarok, azok is többnyire háeresek és informatikusok.”

Ezek csak a leggyakrabban elhangzó kifogások. (Tudok még többet is, de most szerintem ennyi is elég.)

Akkor hát nézzük a lényeget:

A LinkedIn nem álláskereső hálózat. Nem arra való, hogy amikor munka nélkül maradsz, vagy váltani szeretnél, gyorsan bedobd a felcsalizott horgot és pillanatok alatt kifogd a Nagy Halat. Sokkal érdekesebb, jobb lehetőség itt a személyes (szakmai) márkád gondos ápolása és szakmai kapcsolataid építgetése. Természetesen ha ezekben sikeres vagy, szükség (igény) esetén könnyebben találsz megfelelő munkát (megbízást, partnert, alvállalkozót, munkatársat) is.

A személyes márka ápolása és a kapcsolatépítés természetesen nem abból áll, hogy egyszer, sebtiben megadod néhány adatodat, esetleg kapcsolódsz egy tucatnyi, gyorsan megtalált ismerősödhöz, majd nagy ívben elkerülöd még a LinekdIn környékét is.

A LinkedInen nagyon fontosak a csoportok. Nézz körül, fedezd felé, mi folyik a Te szakmádban. A csoportokban folyó beszélgetésekből passzív résztvevőként is sokat tanulhatsz, de idővel biztosan találsz olyan témát is, amihez szívesen hozzászólsz.

A csoportokon kívül léteznek egyéb lehetőségek is. Tehetsz fel például kérdéseket is a hálózat népének. (100 millió ember között komoly esélyed van néhány jó válaszra.)

A LinkeIn egyik legnagyobb erőssége a kereső. Természetesen nem csak ismerőseid után kutathatsz itt, de kiderítheted, kit, hol kell keresned, ha egy adott cég, szakterület, speciális ismeret képviselőjére van szükséged.

(Mindez az ingyenes lehetőségek között található. Természetesen még ezek felsorolása sem teljes. A LinkedIn használatával az igen részletes Help Centeren kívül számos blog, cikk, tanulmány, könyv foglalkozik.) A fizetős szolgáltatások a profi toborzóknak, fejvadászoknak szólnak, azokat itt most meg sem említettem. )

A LinekdInen is akadnak ismertebb, de rosszul használt szolgáltatások is. A “fészbukosodás” jegyében a LinekdInen is született üzenőfal, ahova lehet közvetlenül írni, de beköthető a Twitter is. Óriási hibát követ el, aki ugyanúgy kommunikál itt, mint ahogy azt a személyesebb, szélesebb közönségnek, vagy a szűkebb ismeretségi körnek szóló csatornákon megszokta. Rossz úton jár az is, aki ezt a felületet összetéveszt egy ingyenes hirdetési újsággal.

A LinkedIn – számomra nehezen megfejthető okok miatt – nem tesz közzé részletes felhasználói adatokat. Az elmúlt hónapokban találkoztam már olyan fejvadásszal, aki 20.000 körüli hazai felhasználóról beszélt, de láttam már(ügyes Google-keresésen alapuló) 230.00 -es számot is. Legutóbb a SocialTimes.hu állt elő egy 130.000 körül számmal – ez elég reális értéknek tűnik.

Más szolgáltatásokkal kapcsolatban már tapasztalhattuk, hogy komoly eltérés lehetséges a regisztrált és a tényleges felhasználók között. Adataim sajnos nincsenek, de nem hiszem, hogy a LinkedInt aktívan (rendesen feltöltött, aktualizált profillal rendelkező, legalább heti egy alkalommal belépő, 50+ közvetlen kapcsolattal rendelkező) használók száma meghaladná a regisztráltak 70 százalékát.

Talán az eddig leírtakból is kiderült, hogy – néhány ünneprontó megjegyzésem ellenére is – őszintén hiszek a LinekdInbe máris meglevő és a folyamatos növekedéssel tovább erősödő lehetőségekben. Meggyőződésem, hogy vannak szakmák, melyek képviselői nem maradhatnak ki innen.

Az elmúlt években megtanulhattuk, hogy a  közösségi hálózatok befogadóképessége (elméletileg) végtelen, a legjobb helyek elég hamar elkelnek. Ide bekerülni később már csak komoly erőfeszítéssel,  jelentős költséggel lehet. Érdemes tehát igyekezni!

(*Ez az írás a HVG médiablogban megjelent bejegyzés szerkesztett változata.)

———————————————————————————————————————————————-
Tetszett a bejegyzés? Kattintson az oldalsó sávban a  “Feliratkozás” gombra, hogy megkapja emalben a Soreo-biz friss bejegyzéseit!

Két bejegyzés között további érdekes, fontos információkat találhat Facebook oldalunkon (http://www.facebook.com/soreo.biz) és Twitter üzeneteinkben (http:// www.twitter.com/soreo_biz)
————————————————————————————————————————————————-

Prezimédia*

Hát, nem kapkodtam el. Nagyjából két éve lehetett, amikor Bitter Brunó megmutatta a NextWave első,  Prezivel készített cégbemutatóját. Egyszerre tetszett és idegesített is. Izgalmas volt az elszakadás a lineáris narrációtól, de idegesítő volt, ahogy az alapvető információkért is (cím, telefonszám) felfedező játékot kellett játszanom.

Azóta különféle konferenciákon, bemutatókon, előadásokon rengeteg prezis anyagot láttam. Hamar megértettem, hogy ez is csak egy “buta” eszköz, ami nem képes pótolni az értelmes gondolatokat.
Valahogy most érkezett el az idő, hogy én is elkezdjem használni a Prezit. Aktív felhasználóként percek alatt megértettem, miért imádják annyian. Azért, mert nem “kocka” mérnöki gondolkodással készült, a prezentáció készítését a gondolataidhoz igazíthatod (nem pedig fordítva), a felhasználói (szerkesztői) felület egyszerű, az alapfogások percek alatt elsajátíthatók. A háttér (oktatási anyagok, help) jók, a Prezi köré épült közösség működik.
Ne táplálj hamis illúziókat: gondolatok, ötletek, kellő kreativitás, némi tanulás és gyakorlás komoly anyaggyűjtés és sok befektetett munka nélkül a Prezivel sem tudsz igazán ütős bemutatókat gyártani!
Mindez persze magától értetődő, nem is erről akartam írni, hanem arról hogy a Prezi nagyszerű eszköz lehet(ne) az újságírók kezében is, hiszen
1) nagyon “termelékeny” – rendkívül gyorsan lehet szöveget, képeket, YouTube-os videót felvinni, azok között kapcsolatokat, navigációt építeni,
2) bár a Prezi lineáris történetmesélésre is alkalmas, igazi terepe a nem lineráris megjelenítés (a lineárisan el nem mesélhető történeteket ma gyakran meg kell erőszakolni, hogy valahogy beleférjenek a rendelkezésünkre álló formákba)
3) ha akarod, a Preziben magad vezetheted a közönséget, de akár a kezébe is adhatod a navigációt.
Ez így, leírva csupán néhány sor, valóságban azonban (talán) egy új univerzum!
Mindez biztosan elegánsabb lett volna, ha Prezeben tálalom, de…. (A következő hetekben, hónapokban különböző témákban  több előadást is tartok. Igyekszem tanulni, ügyesedni és egyszer még talán itt is előrukkolok valamivel:)

Addig is ajánlom mindenkinek a Prezi “felfedezős” oldalát. A rengeteg nyilvánosan megosztott prezi nézegetése az első lépcső ahhoz, hogy magad is belevágj.

(* “crosspost”  – a bejegyzés eredetileg a HVG Médiablogon jelent meg.)

ReferYes.com – A passzív álláskeresők nyomában

A mai (viszonylagos) állásszűke idején is sok speciális,  különleges tudást igénylő nyitott pozíció akad, melyekre nehéz megfelelő jelölteket találni. Jó emberek ugyan akadnak, de ők többnyire  passzív álláskeresők, vagyis nem böngészik a vállalati karrieroldalakat és az állásportálokat.

A passzív álláskeresők elérése hagyományos módszerekkel drága és nehézkes. Az elmúlt időben viszont több, kifejezetten erre a feladatra kifejlesztett webes eszköz is felbukkant. Ezek közül most a ReferYes.com szolgáltatást szeretném bemutatni.

A webhely egyik része sajátos “emberpiac”, ahol nem a szokásos résztvevők (munkáltatók, munkavállalók (+közvetítők)) kereskednek, hanem a fejvadászok keresik és kínálják a rátermett jelölteket. A “Post Jobs” oldalon megadható a vágyott jelölt profilja + az az összeg, amit a fejvadász fizetni hajlandó egy jelöltért, a “Refer People” oldalon pedig jelöltet lehet ajánlani a felkínált állásokra. (Itt a munkakeresők közvetlenül is jelentkezhetnek.)

A ReferYes.com igazi érdekessége mégsem ez, hanem a Sourcer oldal. Ez ravasz kereső, ami egyszerre több forrásban is képes önéletrajzok, felhasználói profilok, vagy akár email címek után kutatni.

A ReferYes.com még messze nem tökélestes, de máris használható. Kíváncsian várom, hogyan “tanul”, fejlődik majd a jövőben!

Jön a mobil toborzás?

Ahogy az  álláskeresésben az internet felváltotta az apróhirdetéseket, hamarosan úgy lép majd a mobiltelefon az internet helyére az . Legalábbis ezt állítják a mobil toborzás (mobile recruitment) elkötelezett hívei. Valóban?

  • 2020-ra a mobil lesz az internetezés elsődleges eszköze,
  • A mobilfelhasználók száma Magyarországon több mint kétszerese internetezőkének,
  • Lényegében minden mobilfelhasználó használja az SMS-t,
  • Egyre nagyobb az internetezésre is alkalmas telefonok aránya, csökken a mobilinternet ára,
  • A alacsonyabb árkategóriákban is egyre több okostelefon érhető el.

A mobil álláskeresési piac a felsorolt meggyőző érvek ellenére sem pezseg még, de apróbb buborékok már látszanak.Az eddig megismert megoldások lényegében 4 csoportba sorolhatók:

1. Mobil weboldalak. A böngészésre is alkalmas telefonok terjedésével logikusnak tűnik az állásportálok (job boards) és a vállalati karrieroldalak “mobilbaráttá” tétele. A mobilra alkalmazott oldalak általában ugyanazokat a funkciókat nyújtják, mint a webes változatok, vagyis leginkább az állásajánlatok közzétételére és a jelentkezés elküldésére alkalmasak. (Utóbbira csak bizonyos megszorításokkal, amire később térünk ki.)

2. Önálló alkalmazások. Már ma is számos (általában ingyenes) alkalmazás érhető el iPhone-ra, de az egyéb telefonokra készült alkalmazások száma is folyamatosan növekszik. Többnyire jól átgondolt, könnyen használható és szép programok, hátrányuk leginkább az, hogy elkészítésük egyedi fejlesztést igényel, ezért drágák. Nem véletlen, hogy egyelőre csak a legnagyobb, tőkeerős, folyamatosan nagyszámú új munkavállalót kereső cégek kísérleteznek velük.

3. A jó öreg SMS. Újra be kell látnunk, hogy ismert korlátai ellenére az SMS a legáltalánosabban elterjed és a legegyszerűbben használható mobil megoldás. Az SMS-ben küldhető értesítés az új lehetőségekről, vagy  link, ami egy megfelelő (mobil) állásoldalra vezet. Az indiai Naukri azt is lehetővé teszi, hogy a jelentkezők a hirdetésben megadott SMS segítségével pályázzanak egy állásra. (Ilyenkor a portálra előzetesen feltöltött életrajz automatikus csatolódik a jelentkezéshez.)

4. Mobil vonalkód. Érdekes, hogy a mobiltelefonnal olvasható és “megfejthető” grafikus kódért, a QR kódért mindenki lelkesedik, mindenki a jövő technológiájának tartja…mégis kevesen használják. A QR kód használata lehetővé tenné, hogy a plakáton, szórólapon, újságban, vagy bármilyen más nyomtatott felületen elhelyezett információ azonnal digitális információvá (például mobil weboldalra vezető linkké alakuljon át.

A lehetőség adott, várjuk a Nagy Robbanást!

Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

%d blogger ezt szereti: