Jobline – Ráncfelvarrás után

Az elmúlt hetekben intenzív reklámkampány hívta fel rá az álláskeresők  – és persze a “szakma”  – figyelmét, hogy megújult a Jobline, a HVG állásportálja. Legfőbb ideje volt, hiszen miközben a HVG nyomtatott álláshirdetési üzlete “védelmében” sokáig elhanyagolta saját (mostoha)gyermekét, az állásportál-piac is felnőtt, sőt, a Jobline nyakára nőtt.

“Vajon képes volt-e a Jobline egyszerre több lépést is meglépni, vagy csak a nemrég szintén ráncfelvarráson átesett versenytárshoz, a Profession.hu-hoz próbált felzárkózni?” Ez a kérdés izgatott a legjobban, amikor az átalakítás után először látogattam el a Jobline.hu oldalra.
Minden nézőpont kérdése. Ha azt nézzük, honnan indult 11 éve a Jobline, vagy azt, mennyire korszerűtlen volt már az elmúlt években használt webfelület, akkor tényleg jelentős a változás. Nem csak szebbek lettek az oldalak, de átláthatóbb, logikusabb, egyszerűbben használható az egész webhely.
Ha azonban azt nézzük, hogy mennyire sikerült túllépni a hagyományos állásportál-modellen, mennyire sikerült közvetlen kapcsolatba lépni a megbízókkal és az álláskeresőkkel, sajnos azt kell válaszolnunk, hogy alig. Miközben az álláshirdetési üzlet valamennyi résztvevője tisztában van vele, hogy piacukon az igazi fenyegetést a Google és a Facebook jelenti, a hazai állásportálok valamiért mégis úgy tesznek, mintha még mindig csak egymással versenyezgetnének.

Az ismert mondás szerint még mindig  nagy a különbség aközött,  ha a gazdag ember elszegényedik, illetve ha a szegény ember meggazdagodik. Lefordítva: a “kifutóban lévő” állásportálok jelenleg még jóval több bevételt generálnak, mint a “feljövő” közösségi csatornák. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy merészebben, nagyobbat kellene lépni annál, mint amit nemrég a Profession.hu, illetve most a Jobline.hu esetében láthattunk.

Facebook:

A Jobline a Facebook oldalán ( http://www.facebook.com/joblinehu) egy könyvreklám fogadja az érdeklődőket. Az üzenőfalon a többnyire saját oldaluk, a többnyire újrahasznosított anyagokat publikáló Jobline Magazin linkjei (+ rövid bevezetők) sorakoznak. A Jobline valóban faliújságnak használja ezt a felületet,  meg sem próbálja megismerni potenciális ügyfeleit, néhány ügyetlen próbálkozástól eltekintve nem is kezdeményez beszélgetést. Az eredmény jó látható: Magyarország egyik vezető állásportálja a HVG médiatámogatása és a jelentős reklámkampány ellenére is csak 614 rajongót tudott összegyűjteni!

Twitter:Korábban már megírtam, hogy a hazai állásportálok fájdalmasan nem értik a Twittert. Szomorú, de a Jobline a ráncfelvarrás után sem változtatott stratégiáján: automatikusan, ömlesztve szórja ki a Twitterre az állásajánlatok linkjeit. (Vajon nem lenne a mostani 180-nál több követője a http://www.twitter.com/jobline_hu profilnak, ha kulcsszavak (#hashtag), vagy önálló csatornák használatával segítenének az ajánlatok szűrésében? És akkor még nem is beszéltünk a lényegről, a közösség véleményének “meghallgatásáról”, a párbeszédről…

LinkedIn:

Ezt a helyet üresen is hagyhatnám, a Jobline ugyanis NINCS JELEN a a LinkedInen! Nehezen tudom elképzelni, milyen stratégiai elképzelés állhat a távolmaradás mögött!

RSS:Bár nem “közösségi médiás”, hanem “ősi” web 2.0-ás eszköz az RSS, nem tudom nem megemlíteni, hogy a Jobline a friss állásajánlatok követésének ezt az eszközét is rosszul használja. Sajnos az RSS olvasóban is a Twitter csatornához hasonlóan, ömlesztve jelennek meg az állásajánlatok, ami lényegében használhatatlanná teszi az RSS értesítők hazsnálatát. (Az egyes álláskategóriák oldalain is csak az “általános” RSS-link érhető el.)

Mobil:

Miközben a toborzásban egész világon egyre nagyobb szerephez jut a mobiltelefon, a Jobline láthatóan “megfeledkezett” erről a csatornáról. (Annál is inkább érthetetlen ez, hiszen “testvére”, a hvg.hu igen aktív ezen a területen.)

A Jobline.hu komoly átalakítás, jelentős előrelépés helyett csak egy ráncfelvarrást hajtott végre. Kérdés, hogy ez elegendő lesz-e ahhoz, hogy erősítse pozícióját a toborzási piacon? Meggyőződésem, hogy átgondoltabb stratégiával, kicsit több erőfeszítéssel ugyanekkora marketing-hátszéllel sokkal komolyabb eredményt érhetett volna el.
Advertisements

Jobline – Ráncfelvarrás után” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Kedves Ferenc,
    Jól írtad, phase one: “Ha azt nézzük, honnan indult 11 éve a Jobline, vagy azt, mennyire korszerűtlen volt már az elmúlt években használt webfelület, akkor tényleg jelentős a változás. Nem csak szebbek lettek az oldalak, de átláthatóbb, logikusabb, egyszerűbben használható az egész webhely.” – ezt dicséretnek veszem és köszönöm, azt jelenti, hogy a befektetett munka nem volt hiábavaló.

    Phase two: ha az első készen van. 11 év hordalékát nehéz letisztázni, az pedig szóba sem kerülhetett, hogy nulláról induljunk – (cv) adatbázist migrálni necces feladat és ha nem sikerül, odavan minden. Több tervünk is van a Facebookkal kapcsolatban, mobilverzióban is gondolkodom természetesen, az RSS is javítandó (ebből jön majd a twitter is) – ezek a fejlesztések a következő blokkban vannak, de mindenképpen szeretnék idén túllenni rajtuk. Sajnos ez (humán) erőforrás kérdése is, nem mehet minden azonnal.

    Kitérve külön a social media részre: azt gondolom, hogy akkor van értelme csinálni, ha van, aki kellő odafigyelést biztosít ezekre, valamint vannak dolgok, amelyeket ott meg akarok osztani. Egyelőre ezek a feltételek nem teljesülnek, így pl nincs LinkedIn profil, mert nem tudok oda mit kitenni. Márpedig annál nagyobb ciki nincsen, amikor valaki egy ilyen felületre kitolja az RSS-ét és kész, látszik, hogy ezzel letudta. Nekem, szakmailag, ez nagyobb hiba, mintha nincs ott semmi (ugyanis a semmi nem feltétlenül jelenti azt, hogy leszarjuk, míg egy szimpla RSS meg de).

    • Kedves Dávid,

      örülök, hogy reagáltál az írásra, ráadásul ilyen gyorsan.

      A médiában némileg járatos emberként értem én, hogy a (termék)fejlesztés és az üzemeltetéshez szükséges “emberi erőforrás” néha sajnos nagyon elszakadnak egymástól. Értem én, hogy az automatizált megoldásokkal éppen a hiányzó beszélgetőtársat, közösségépítőt próbáljátok pótolni. A baj csak az, hogy a felhasználók többsége nem ilyen megértő. Ők a “Tetszik” gomb megnyomásával, a talált információk megosztásával szavaznak. Jelenleg elég kevesen.

      Meggyőződésem, hogy a következő években a toborzási “ipar” győztesei azok lesznek, akik képesek lesznek beépülni a közösségi hálózatokba, szoros kapcsolatot alakítanak ki a szakemberekkel és igény esetén közülük tudják kiválasztani a minőségi jelölteket. Sokkal jobban, pontosabban, megbízhatóbban mint most, egy CV és néhány gyors interjú-forduló után. A baj csak az, hogy mindez csak egy hosszútávú programmal valósítható meg, amibe mostanában kellene invesztálni, miközben az eredmények leginkább csak hosszabb idő után jelentkeznek. Elismerem, nincsenek könnyű helyzetben azok a vezetők, akiknek most kell dönteniük a következő évek toborzási statégiájáról.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s