Hogyan használhatók toborzásra a Facebook oldalak?

Bár tudományosan megalapozott adatok nem állnak a rendelkezésemre, nyugodtan le merem írni, hogy a hazai toborzási szakemberek többsége használja a Facebookot. Többnyire persze arra, amire eredetileg való: magáncélra, baráti-rokoni kapcsolattartásra, általános információcserére. Amikor azt kérdezem, ki használja a Facebookot napi munkájában, a legtöbben a jelöltek ellenőrzését említik – a facebookos toborzás  gondolatára sok szakembernek még mindig elkerekedik a szeme.

Egy ideje óriási a tolongás a Facebook oldalak körül. Míg “hagyományos” Facebook  profilokat (elvileg) csak magányszemélyek hozhatnak létre, oldala bármelyik cégnek, szervezetnek, márkának lehet. Ha pedig már van ilyen oldal, miért ne lehetne ezt toborzásra is használni?

A Facebook profilok, oldalak (és a mostanában kevésbé divatos Facebook csoportok) az utóbbi évben rengeteg változáson mentek át. Bár első pillantásra sok mindenbe nnagyon hasonlóak, működésükben, lehetőségeikben erősen eltérnek egymástól. (A legnagyobb különbségek nem a közzétehető információkban, hanem a marketingben, az ismerősök, követők gyűjtésében vannak.)

A Facebook üzleti alkalmazása még a terület szakértői számára is új terep. Kevés a tapasztalat, még kevesebb a megbízható,  bevált megoldás. (Tovább nehezíti a tanulságok levonását, hogy a Facebook (is) szinte naponta fúr, farag valamit felületein.)

Mielőtt bárki facebookos toborzásba kezdene, fontos megértenie hogyan is használják az emberek a Facebookot. Óriási tévedésben van, aki azt hiszi, hogy a felhasználók közvetlenül a céges oldalra lépnek be, majd elolvassák az ott található információkat. A valóságban szinte mindenki a saját üzenőfalát használja kiindulópontnak. Ami nem itt jelenik meg (a követett személyek és oldalak üzenetei, státuszfrissítései, hozzászólások, mások megosztásai) az lényegében nem is létezik. (A “mikor, miért, mi jelenik meg az üzenőfalam” kezdetű népszerű témába itt nem bonyolódnék bele.)

Andy Headworth, a SironaSays blog szerzője kitűnő elemzésében 3 alapvető, a Facebook oldalakon használatos toborzási módszert különböztet meg.

Az első –  az idehaza szinte egyedül alkalmazott –  megoldás az aktuális álláshirdetések “kiszórása” az üzenőfalra. (Ennek súlyosabb esetét, az álláshirdetések egyidejű kirakását a Facebookra, Linkedinre, Twitterre, iWiWre egyszerűen csak szőnyegbombázásként szoktam emlegetni.) Ez a megoldás tulajdonképpen a hagyományos álláshirdetési módszerek továbbélése egy új platformon. Unalmas, különösebb kötődés kialakítására nem alkalmas, viszont megvalósítása igen egyszerű, olcsó. Minden így szerzett jelölt szinte ajándék.
A második módszer lényege a közösségépítése, a kapcsolatok elmélyítése a Facebookon, majd az érdeklődők átküldése a (hagyományos) vállalat karrieroldalra. Ez a megoldás azok számára ideális, akik már értik, hogy a közösségi toborzás alapja nem az álláshirdetések szétszórása a közösségi felületeken, hanem a közösségépítés, a potenciális jelöltek jobb megismerése, a kölcsönös bizalom megteremtése. (Természetesen alapfeltétel az is, hogy a cég/szervezet korszerű, jól működő, folyamatosan frissített karrieroldallal rendelkezzen.)

A harmadik módszer önálló karrieroldal felépítése a Facebookon. (Az ilyen karrieroldal általában egy, a Facebook oldalon található önálló “fülre” kattintva érhető el.) A Facebook márciusban nyitott az oldalak rugalmasabb programozhatósága felé –  a technikai lehetőség tehát adott.  Az ilyen, integrált megoldás előnye, hogy a hirdetési és jelentkezési folyamat is a Facebookon belül marad, amit sok felhasználó díjazni fog. (Kisebb lesz a lemorzsolódás.). A Facebookon megvalósított karrieroldal nyilván a “szerethető”, a Facebookon sok embert vonzó, rendszeresen hirdető cégek számára jelent jó megoldást.

A Facebook alapvetően nem álláskereső felület. Az ebből fakadó nehézségek mellett ennek előnyei is akadnak: leginkább az, hogy itt a passzív álláskeresők is elérhetők. Ennek egyik legegyszerűbb és legolcsóbb módszere jól célzott hirdetési kampányok futtatása. (A Facebook felületein a jobb hasábban megjelenő hirdetésekre gondolok.) Ezzel viszont ismét belefutunk a már korábbról (például a Google AdSWords álláshirdetések) megismert problémába: Mit kezdjen (mit kezdhet) a toborzási szakember a marketingesek felségterületén? Hol a határ? Meg kell tanulni kicsit “marketingül” is, vagy a két terület újfajta együttműködésére van szükség?

Mindenkire érvényes, kész válaszokat tehát én sem tudok adni.

“Nincsenek jó és rossz válaszok – jó az, ami működik számodra és a céged számára. Ahhoz, hogy ez kiderüljön, sokféle, egymástól különböző megoldásokat kell kipróbálnod, tesztelned, értékelned. Minél több kudarc ér, annál többet tanulsz majd arról, hogyan halt számodra hasznot a céges Facebook oldal.”  – összegzi a tanulságokat Andy Headworth, én meg hevesen bólogatok.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s