Kell-e félnie a LinkedInnek a BeKnow-tól?

2011. június 26-án csatasorba állt a BeKnown, a Monster új eszköze, amivel a világ egyik legnagyobb állásportálja hatékonyan képes benyomulni a közösségi hálózatok ígéretes világába.

Nagyon téved azonban, aki elhiszi, hogy a BeKnow egycsapásra professzionális hálózattá varázsolja  a Facebookot és az itt elérhető 750 millió potenciális álláskereső hatékony elérésével egyszerűen lenullázza a LinkedIn “szánalmas” , 100 milliós hálózatát. (Ezt nyilván a Monsternél sem gondolja így senki.)

A BeKnown indulása és különösen a körülötte tapasztalható médiahabzás talán megzavarja a LinkedIn immáron több hónapja tartó tündöklését, rövid távon azonban inkább a BranchOut felhasználótáborának dinamikus növekedését akaszthatja meg.

Közelebbről vizsgálva a BeKnown és a BranchOut kísértetisesen hasonlítanak egymásra. (Magyar szemmel azonban nagyon fontos eltérés, hogy a BeKnow magyar felhasználói felülettel is rendelkezik.)

A két “b” betűs a Facebook felhasználói profiljaiból próbál valami használhatót kilúgozni, csak az a baj, hogy ezek a profilok kevés ilyen adatot tartalmaznak. Miközben a LinkedIn-profil az eddig is célirányosan gyűjtött, professzionális célokra használható, jól kereshető és szűrhető adatokon és újabban már a készségekre (skills) is kiterjed, a Facebook adatlapjában – amit egyébként nagyon sokan csak hiányosan töltenek ki – legfeljebb a jelenlegi munkahely és az iskolák szerepelnek. Valóban van, aki komolyan úgy gondolja, hogy a LinkedIn és a BeKnown/BrancjOut ugyanazon a pályán versenyeznek?

Miközben a LinkedIn aranybánya a fejvadászok és a toborzók számára (különösen, ha fizetni is hajlandók a nagyobb elérésért, a speciális keresésekért), az “ikrek” nem sokat nyújtanak ezeknek a szakemberek számára. Valójában nem  is őket veszik célba. A “social” felszín alatt mindkét esetben egy hagyományos állásportál közösségi “nyúlványa” rejlik: a BranchOut az Indeed, a BeKnown pedig – nem meglepő – a Monster állásportál ajánlatait futtatja meg a Facebookon is.

A BeKnown debütálása több tanulságot is hordoz: Egyrészt jól látszik, hogy az újságírók egy része (még az üzleti kiadványok szerzői is közül is sokan ide sorolhatók) továbbra sem érti a közösségi toborzás lényegét, másrészt, hogy az egyesek által már leírt állásportálokból – megfelelő stratégiával – még komoly, új megoldások facsarhatók ki.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s