Évekkel ezelőtt egy hazai vállalat bekebelezését éppen befejező globális cégnél dolgoztam. Amikor a teljes személyzetet állománygyűlésre hívták össze, a legtöbben csak morogtak, grimaszoltak. A hazai vezetők tájékoztatója után egy “kinti” videót vetítettek. A 10 perces moziban bemutatták a céget, megszólalt néhány dolgozó, végül üzent a “kollégáknak” a vállalat elnöke is. Kifele jövet az egyik, eddig leginkább kiégettnek tűnő kereskedő csendben megjegyezte: “azért szép, hogy mi egy ilyen vállalatnál dolgozhatunk.” Akkoriban még nem tudtam, mi az a munkáltatói márkaépítés (empoyer branding), most viszont utólag is megemelem a kalapom a film ismeretlen készítői előtt.

Ma már a gyerekek is tudják, hogy a Google a legvonzóbb munkahely. Izgalmasabbnál izgalmasabb belső terek, sztárszakácsok készítette ételek (ingyen) az “üzemi menzán”, játszószobák, kutyabarát környezet…

A legtöbb vállalat ugyan minderre nem is képes, mégis egyre inkább próbálja magát vonzóvá tenni a potenciális és a már meglevő munkavállalók számára.

Egyik kedvencem a Starbucks. Nem az enni, vagy innivalójuk, hanem a kommunikációjuk miatt. 25 millió rajongó a Facebookon, 1,6 millió követő a Twitteren – lehet ezt még fokozni? Lehet. Például a karrierközponttal. Elképesztően profi munka.

Korábban azt gondoltam, hogy egy gyorsbüfében/amerikai kávézóban dolgozó pultos dolga, hogy enni- és innivalóval szolgálja ki a vendégeket. A Starbucks karrieroldalán viszont az olvasom, hogy ez a munkakör a kapcsolatteremtésről szól… Folytassam?

A legmeggyőzőbbek persze a hús-vér alkalmazottakat felvonultató videók. A Starbucks egész sorozatban mutatja be, milyen is náluk az élet a “falak mögött”. (Röviden:pörgős)

Érdemes többször, alaposan megnézni ezt a videót. Ha nem csak a szereplőkre, hanem a háttérre is figyelünk láthatjuk, hogy a Starbucks alkalmazottai nem valami high-tech, luxus környezetben dolgoznak. 2 perc 21 másodperc után mégis a legszívesebben már töltenéd is ki a jelentkezési lapot.