Toborzás: LinkedIn vagy Facebook?

Nem is tagadom, a LinkedIn lelkes híve és terjesztője vagyok, de ez egyáltalán nem jelent semmiféle elvakultságot. Amikor nekem szegezik a “melyik hálózatot érdemes toborzásra használni” kérdést, pillanatnyi habozás nélkül válaszolok: mindegyiket. Az igazi kérdés ugyanis az, hogy kinek, mire, mikor?

A Facebook és a LinkedIn toborzási potenciáljainak összehasonlításakor saját ismereteimet rendszerint partnereim és ügyfeleim tapasztalataival egészítem ki. Most itt az alkalom, hogy ehhez hozzáadjam a Potentialpark piackutató adatait is. A Potentialpark vizsgálata során világszerte 30.000 diákot és friss végzőst kérdezett meg és 500 amerikai, európai és ázsiai cég online toborzási gyakorlatát vizsgálta meg. A Potentioalpark adatait, illetve azt közreadó  Mashable véleményét saját, dőlt betűkkel szedett megjegyzéseimmel egészítettem ki.

Mindenképpen érdemes szem előtt tartani hogy a LinkedInnek pillanatnyilag 174.000, a Facebooknak 3.504.000 hazai felhasználója van. Ezek a számok azonban önmagukban keveset árulnak el. Nagyon eltérő ugyanis a két hálózatot használók összetétele és a toborzáshoz használt profiladatok elérhetősége. (Máshogy kell horgászni egy olyan tóban, ahol kevesebb, de csupa nagy hal van, mint abban a vízben, ahol jóval több, de eltérő összetételű az elérhető zsákmány.) A Facebookot már a hazai internetezők 76 százaléka használja, itt tehát további gyors növekedés nem várható. A LinkedIn esetében ez az érték még a 4 százalékot sem éri el, viszont rendkívül dinamikus a növekedés. (Aktuális adatok a SocilaTimes.hu Statisztika oldalán olvashatók.)

A Potencialpark kutatása megerősítette, hogy az európai fiatalok 48 százaléka nem szereti, ha a toborzók a Facebookon keresik meg őket. Számukra a Facebook a privát szféra része, csak 25 százalékuk vesz szívesen az ilyen közeledést.  Ennek ellenére a Top 100-ba tartozó európai munkaadók 30 százaléka toborzási szándékkal (is) működteti Facebook oldalát. (Nem is sikertelenül). Következzenek tehát a Facebook vs. LinkedIn “vita” érvei:
1. Erősebb kötődés. Miközben a LinekedInen jellemzően szárazabb és egyoldalú vállalati kommunikáció folyik, a Facebookon a munkaadók változatosabb anyagokat tehetnek közzé. Itt tehát több hozzászólás születik, több beszélgetés kezdődik. (Itt tehát nem egyszerűen csak toborzás , hanem a munkáltatóhoz kötődő közösség kialakítása, illetve a munkáltatói márka fényezése folyik.)
2. A Facebookon jobban zajlik az élet. A fiatalok többségre legfeljebb csak egy statikus profillal rendelkezik a LinekdInen, annál inkább aktív a Facebookon. Logikus, hogy ott kell őket elérni, ahol vannak. (A legtöbb egyetemistának és végzősnek valóban nincs annyi szakmai tapasztalata, anyaga, professzionális kapcsolata, hogy erős jelenlétet alakíthasson ki a LinekdInen. A professzionális közösségi hálózat különböző átalakításokkal próbálja vonzóbbá tenni magát a pályakezdők és kevesebb tapasztalattal rendelkezők számára is.)
3. Ingyenesség. A Facebookra – egyelőre – a kérdőívtől a videóig sokféle toborzási anyag ingyen feltölthető. A LinkedIn minden lehetséges módon próbálja a toborzókat az ingyenes felől a fizetős szolgáltatások felé terelgetni. Szerencsére egy kis ügyességgel sok információ ingyen is kigyűjthető.  
4. Nyitottság. A Facebook mindenki számára ingyenes, nincs elkülönített “mezítlábas” és “premium” tagság. (Ezzel persze együtt jár az is, hogy óriási a “zaj”. Nehezebb megtalálni az álláskeresőket és nehezebb megmutatni a munkaadókat is.)
5. Integráció. Kétség kívül a karrieroldalakba könnyen integrálható Like (Tetszik) gomb az elmúlt évek egyik legnagyobb sikere. (Más kérdés, hogy idehaza csak kevés cég éle ezzel. Az Apply with LinkedIn gomb/funkció itt sokat javíthat a LinkedIn helyzetén.)
6. Több márkaépítései (branding) lehetőség. Nem is kérdés, hogy ezen a területen a Facebook sokkal több lehetőséget kínál.
Összefoglalva: A LinkedIn erőssége a hálózatépítés, a pontos szűrés, a tapasztalattal rendelkező, magasan kvalifikált szakemberek elérése, a Facebook viszont általában jobban működik a fiatalok (egyetemisták, pályakezdők) elérésére.
Magyarországon még továbbra is gondok vannak az idegen nyelvek ismeretével. Bizonyára sok  fiatal szakember számára az is fontos szempont, hogy miközben a LinekdIn felhasználói felülete továbbra is csak angolul (és még néhány idegen nyelven) érhető el, a Facebook már évek óta “beszél” magyarul.
Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s