Kinek kell a tudásmenedzsment?

A LinkedIn egyik, a hazai HR helyzetével  foglalkozó csoportjában a napokban az egyik résztvevő szép kis kérdés-csokrot dobott be:

  • Hogy állunk a tudsámenedzsmenttel ma Magyarországon?
  • Milyen szintű a magyarországi vállalatok úgynevezett tudásmenedzsment-érettsége?
  • Hogyan függ össze a tudásmenedzsment az innovációval?
  • Milyen tudásmenedzsment- tényező segíti elő az innovációs tevékenységet?
  • Mely tudásmenedzsment – tevékenység támogatja a piaci, termék, folyamat vagy szervezési innovációt?

A fenti kérdésekre egy előkészítés alatt álló felmérés ad majd pontos választ. (Már nagyon várom!)

Én tudományosan megalapozott válasszal sajnos nem szolgálhatok, viszont az elmúlt években szerzett, gyakorlati tapasztalataimból úgy látom, hogy a szervezeten belül felgyülemlett tudás kezelésére és kiaknázására nagy az igény, annak tudatos, szervezett megvalósítására viszont eddig csak kevesen vállalkoztat és még ennél is kevesebben jártak sikerrel. Bonyolult feladat, érezhető költségekkel is jár, az tudásmenedzsmentből származó haszon viszont nehezen mutatható ki, vagyis “felfelé” nehezen adható el.

A tudásmenedzsment, vagyis az, amit eddig annak neveztünk kudarcot vallott. A tudásra, mint a vállalat falai között található véges vagyonra gondoltunk, ami tárolókba gyűjtve kezelhető. Azt hittük, hogy Jessica tudását egy ilyen tárólóba, számítógépes rendszerbe zárhatjuk és ha Jessica esetleg elhagyná a vállalatot, a tudása mégis megmarad. Mindez persze csak illúzió volt, hiszen a tudás végtelen erőforrás. A legfontosabb tudás nem a vállalat falain belül létezik, azt nem lehet bedobozolni. Az igazi tudás csak az emberek közti együttműködés útján érhető el.

Nem szeretném magamra zúdítani a tudásmenedzsment-szakemberek haragját, ezért gyorsan közlöm: az előbbi két  bekezdés a Don Tapscotttal készült interjúból származik, ami a McKinsey Quarterly legfrissebb számában jelent meg.

Kár lenne azért ilyen gyorsan leírni a hagyományos, “dobozolós” tudásmenedzsmentet. Már csak azért is, mert eredeti formájában alig-alig létezik. Az elmúlt években a tudásmenedzsment is “észrevette” a világban zajló változásokat és komoly kísérleteket tett a legfontosabb trendek integrálására. Ma már a legtöbb tudásmenedzsment rendszer “közösségi réteggel” rendelkezik, ami a kommentek integrálásától a wikiig sok mindenre kiterjedhet.

Leírni  könnyű, hogy a napi munkából, az üzenetváltásokból, a a beszélgetésekből, a hangos gondolkodásból kell folyamatosan kiszűrni a tudást. Az így keletkezett irdatlan mennyiségű információ feldolgozása, hozzáférhető tétele továbbra is átgondolt, szervezett tevékenységet igényel.

Egyre inkább úgy látom, hogy akár a hagyományos utat választja egy vállalat, akár a közösségi tudásmegosztás mellet kötelezi el magát,az eredmény leginkább az emberek együttműködési hajlandóságán múlik. (Ez pedig nagyban függ a vállalati kultúrától.) Önmagában semmilyen rendszer nem fogja megoldani a fejekben levő tudás összegyűjtését. Azokban, a hierarchikus szervezetekben, ahol a legnagyobb siker, ha az ember elkerüli a főnökei figyelmét, ahol egy ceruzahegyezőt sem lehet kölcsön kérni a szomszéd irodából, nem fogja senki sem fogja önként megosztani a közösséggel tudását. Legalább ekkora gondot okoznak a generációs különbségek: Miközben a legfiatalabbak percek alatt képesek megtanulni egy vállalati közösségi eszköz használatát, az idősebbek gyakran még egy komolyabb (és költséges) képzés után is idegenkednek tőle. Ott, ahol a legfelső vezetés nem támogatja a tudásmenedzsmentet (legyen az “dobozolós”, vagy közösségi), nem lehet valódi, hosszútávú, eredményekben is mérhető sikerre számítani.

Azt gondolom tehát, hogy mielőtt feltennénk a “Hogy állunk a tudásmenedzsmenttel ma Magyarországon” kérdést, először azt kellene tisztáznunk, hogy állunk a tudásmenedzsmenttel általában.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s