“Social business”, merre vagy?

2013. március 12-én az EVOLIUTION konferencián tartottam előadást. Mivel az alábbi prezim önmagában nehezen értelmezhető, megpróbáltam írásban is rekonstruálni előadásom lényegét. (A szögletes zárójelben levő számok a “diák” sorszámára utalnak.)

Jó reggelt!

[0]A szervezők valahogy elírták az előadásom címét és először valami olyasmi jelent meg a programban, hogy „Hol a biznisz a socialban”? Először ugyan bosszankodtam a dolgon, de végül rájöttem, hogy [1] tulajdonképpen erről is szól az, amiről ma beszélni akarok.

Ma úgy tűnik, hogy a Facebook körül forog a világ, de igazából ami ma a Facebookon látható, az csak egy csücske az igazi közösségi üzletnek. (Megtévesztő maga a social business kifejezése is, mert ugyanígy nevezik a Nobel díjas Muhammad Yunus szegénység ellenes üzleti modelljét is.)

[2] Egy nagyon leegyszerűsített definícióval szeretném tehát tisztázni, miről is fogok beszélni.

[3]Ebből a definícióból is következik, hogy – hiába állítják ma sokan: a social business nem azonos a Facebookkal. Szó sincs persze arról, hogy [4]ki akarnám rekeszteni a Facebookot erről a területről, csak [5] szeretném tisztázni a kettő viszonyát.

Meglepő módon még ma is sokan úgy látják, hogy a Facebook növekedése [6] így néz ki és soga nem lesz vége. A józanabbul gondolkodók inkább egy ilyen [7] növekedési görbében hisznek. Én viszont azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy [8] itt is az úgynevezett Gartner-görbe érvényes: lassan a viharos növekedés végére érünk, jön a csúcs, majd egy nagy zuhanás, a korábbi túlértékelés után egy alulértékelés, majd egy lassú kijózanodás, amikor minden a helyére kerül. (Így volt ez 2000. körül a dotcom-hisztériával, az átmeneti kiábrándulással, majd 2004. után szép lassan a helyükre kerültek a dolgok.

[9]Az, amit ma a vállalatok többsége közösségi médiának hisz nem más, mint a hagyományos marketing/pr, ügyfélszolgálati, vagy hr/toborzási tevékenység kiterjesztése a közösségi csatornákra.

Ez mindenképpen javítja az ilyen-olyan mutatókat, de kicsit olyan, mintha atomrakétával akarnánk szekeret vontatni.

A közösségi technológia, a közösségi megoldások üzleti alkalmazásában sokkal több lehetősége van, mint hogy olcsóbban egyszerűen kicsit jobban és és valamivel olcsóbban folytathatjuk azt, amit eddig is csináltunk. Ezt persze ugyanolyan nehéz megérteni, belátni, amilyen nehéz volt 1998-ban felfogni azt, hogy az internet több annál, mint hogy a képernyőre „ragasztjuk” a cégismertető brosúrát.

Ami felé ma a legtöbb vállalat törekszik, az a közösségi térben elérhető emberek felé kiterjesztett vállalat, más néven a SOCIAL BRAND. Az igazi nagy dolog, ami még előttünk van és ahol a közösségi eszközöket, a közösségi együttműködést valóban jól ismerő, ezek lehetőségeit értők nagyot alakíthatnak, az a SOCIAL BUSINESS.

SOCIAL BRAND > SOCIAL BUSINESS

A vállalatok lényegében ugyanazokat az eszközöket használják, mint 15 éve. Az emailt, az Office eszközöket, esetleg az intranetet. Közben „kinn” az információmegosztástól a közösségi együttműködésig rengeteg minden nagyszerűen működik.

A közösségépítés és az együttműködés a munkahelyen is nagyon hasznosak, [10] rengeteg előnnyel járnak. [11] Még ennél is kecsegtetőbb az a hatékonyságnövelés, amit a közösségi technológiák alkalmazása kínál. A megtakarítható összeg [12] (dollárban) csábító, de ezek a számok egyelőre csak becsléseken, nem tényleges eredményeken alapulnak.

Egyszerű dolognak tűnik, hogy szépen „betoljuk” az odakinn jól működő eszközöket a vállalaton belülre, de sajnos a dolgok nem működnek ilyen egyszerűen. Ha félretesszük a biztonsági aggályokat (az informatikai biztonsági vezető nem szokta félretenni), akkor is kiderül, hogy 4-5-6-7 önálló közösségi platform használata rengeteg energiát emészt fel. Ezeket a problémákat próbálják áthidalni a [13]különböző vállalati közösségi platformok. Az elmúlt évekbe sok ilyen bukkant fel. Az ezeken kínált [14] eszköztár általában ismerős, ami megkülönbözteti őket a „kinti” eszközöktől az az egyetlen platformon való megjelenés, az erős keresési lehetőségek, illetve az integráció lehetősége más, gyakran használt üzleti eszközökkel (feladatkezelő, projektkezelő, CRM stb.)

Vállalati közösségi platformok bevezetésével sokan próbálkoztak, de csak kevesen jártak sikerrel.

Ha megvizsgáljuk, miért is járnak kudarccal az ilyen próbálkozások, több okot is találunk.

1. Az emberek nagyon eltérő szintű tapasztalatokkal rendelkeznek a közösségi eszközök használatában. A huszonéves programozónak talán nem jelent gondot az eszközök használata és a közösségi kommunikáció, de valószínű, hogy az 50 éveiben járó könyvelő már nehezebben veszi be a változásokat. Az eszközök használatára viszonylag gyorsan meg lehet tanítani az embereket, a közösségi kommunikáció elsajátítására sokkal hosszabb időre, több gyakorlásra van szükség.

2. A vállalaton belül teljesen más a viszonyrendszer, mint „odakinn”.

A közösségi hálózatokban te vagy a VEVŐ, mindenki a Te kegyeidet keresi – A vállalati hálózatban eladó vagy, munkaerődet, tudásodat, információidat akarod eladni. A vevők a főnökeid, azok az emberek, akiktől szakmailag, egzisztenciálisan is függsz.

A közösségi hálózatokon olyan néven szerepelsz, ahogy akarsz, annyit mutatsz magadból, mait akarsz. – A vállalati hálózaton teljesen látható vagy.

3. A közösségi eszközök vállalati alkalmazásának lényege a közösségi együttműködés. Ennek alapja a tudás- és információmegosztás. Ahogy egyesek magánéletük minden fontos pillanatát közreadják a Facebookon, vagy a Twitteren, úgy kell a vállalati hálózaton is megosztani a napi munkával kapcsolatos információt is. Az ilyen „hangos munkavégzéshez” a maitól nagyon eltérő kultúra kell.

Nézzük a dolgoknak egy másik vetületét. Aki legalább messziről látott egy közepes méretű, hagyományos felépítésű céget tudja, hogy az „vízszintesen” szervezeti szintekből (a portástól a vezérigazgatóig), illetve szervezeti egységekből (különböző igazgatóságokból, osztályokból stb.) áll.

Kérdés az, hogy ez 19. században kialakult szerkezet megfelelő-e a mai feladatok ellátására? Hányszor tapasztaljuk, hogy éppen a merev szervezeti struktúra a hatékony munka legnagyobb akadálya. Éppen a közösségi együttműködés, a szervezeti egységesek átívelő, az elvégzendő feladatra, nem pedig a szobabeosztásra koncentráló munkavégzés megvalósulása adhat igazi értelmet a közösségi eszközök használatának.

[15] Biztosan sokatoknak ismerős ez az ábra, az úgynevezett Porter modell.

Ennek megfelelően az iskolában is úgy tanultuk, hogy az egyik oldalon bejön a nyersanyag, abból készül valamilyen termék, ami azután a marketing és az értékesítés áldásos tevékenysége révén a másik oldalon kikerül. Lehet ezt a modellt alakítgatni, egyik, vagy másik elemére rágyúrni, de a lényeg akkor se változik. Az egyes elemekhez oda lehet biggyeszteni közösségi elemeket, de ettől a Porter modellből nem lesz „social business”.

Valódi eredmények csak úgy érhetők el, ha a közösségi eszközök és módszerek beépülnek a munkafolyamtokba, azok normális részévé kell válnak. Mindez csak óriási szervezeti és kulturális változások árán lehetséges.

Jelenleg legfelsőbb vezetők jelentős része nincs tisztában a közösségi eszközök és a közösségi kommunikáció jelentőségével. Még a tájékozottabbak többsége is úgy gondolja, hogy tisztán marketinges, vagy ügyfélszolgálati ügyről van szó, amit alsóbb szinten kell megoldani.

A „social business” olyan, mint az áttérés egyik Office verzióról a másikra. Nem elég telepíteni az új szoftvert, tartani egy gyorstalpaló tanfolyamot, azután mindenki beleszokik valahogy. Bonyolult folyamatról van szó, ami csak sokkal mélyebb változásokkal együtt lesz működőképes.

A social business megvalósulása nem egy Nagy Ugrás, sokkal inkább egy több lépcsőből, vagy több állomásból álló folyamat. [15]. Aki idejében elkezdi, komoly versenyelőnyre tehet szert. Nem ingyen, nem könnyen.

A social business nem valamilyen eszközök öncélú bevezetéséről szól. Segítségével új viszonyok alakíthatók ki a vállalaton belül, a vállalat és a partnerek, a vállalat és az ügyfelek/vevők között.

Advertisements

“Social business”, merre vagy?” bejegyzéshez ozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s