A bankok és a tartalommarketing

Bankcsőd címmel jelentetett meg a november elején egy a hazai bankok reklámkampányaival foglalkozó cikket a Magyar Narancs. A cikk itt-ott hiányos, kissé pontatlan, de a lényeg így is átjön: a bankok korábban sikertelenül próbálkoztak a hagyományokon és megbízhatóságon alapuló kampányokkal, majd megbuktak a viccesnek szánt, de gyakran kínosra sikeredett reklámokkal is.

A pénzintézetek alapvetően ugyanazzal a problémával küzdenek, mint a sörmárkák: a címkét/logót kivéve túlságosan hasonlítanak egymásra. A sörök esetében legalább az eltérő árkategóriák adnak némi játékteret, a bankok kínálata viszont túlságosan hasonló és rendkívül bonyolult ahhoz, hogy előnyeik egy 30 másodperces reklámban kidomboríthatók legyenek.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Legyünk őszinték: A legtöbben a pénzügyi iskolázottság igen alacsony szintjén állunk. Általában még a bankokban kapott szórólapokat sem értjük teljesen, a weben fellelhető információk alapos tanulmányozása után sem tudjuk eldönteni, melyik bank melyik ajánlata a kedvezőbb. Döntésképtelenségünk miatt frusztráltak vagyunk. Ez a frusztráció még egy jobban sikerült reklámkampánnyal sem oldható fel. (A gyengébbek pedig csak fokozzák azt.)

A pénzintézeteknek olyan megoldásra lenne szükségük, ami alkalmas

  • egy szerethető(bb) márka felépítésére,
  • az ügyfelekkel való erősebb érzelmi kapcsolat kialakítására,
  • a pénzügyi kutúra erősítésére,
  • a pénzügyi döntések támogatására,
  • a már meglevő ügyfelekkel való kapcsolat ápolására.

Hát igen, amit itt leírtam, az tulajdonképpen nem más, mint a tartalommarketing definíciója. Ha viszont ekkora az egybeesés, abból az következik, hogy a bankoknak ideális megoldásokat kínál a tartalommarketing. (Természetesen nem minden eddigi marketing-aktivitás kiváltására, hanem azok kiegészítésére gondolok.)

Szó sincs róla, hogy felfedeztem volna a spanyolviaszt. Sok külföldi példát találhatunk rá, hogyan használják a pénzintézetek a tartalommarketinget:

1. OPEN Forum (American Express) – Kitűnő
tanácsadó, tudásmegosztó platform kisvállalkozások számára. (A tartalommarketinggel foglalkozók egyik legnépszerűbb példája.) Természetesen az AmEx itt közvetlenül nem árul semmit.

2. MarketMinder (Fisher Invetments) – A befektetők számára a legnagyobb érték az információ. A MarketMinder egy jól szerkesztett, tartalmas, naponta frissülő szakmai blog, amit természetesen a Fischer Investments működtet.

3. ThinkMoney (TD Ameritrade) – Egy igazi színes-szagos pénzügyi magazin. Online olvasható, vagy nyomtatott formában is kérhető. A piacnevelés, bizalomépítés, támogatás kitűnő eszköze.

4. Fidelity Podcast (Fidelity Investment Insights) – A rendszeresen frissülő, okostelefonra letölthető tájékoztató, piacnevelő műsorokat az emberek vezetés, vagy utazás közben hallgathatják.

5. The Financialist (Credit Suisse) – A Financialist egy szép kis gazdasági-pénzügyi online „újság” rovatokkal, rendszeresen frissülő cikkekkel, jól szerkesztett nyitóoldallal. A szponzor csak egy, a fejlécben diszkréten elhelyezett feliratban jelenik meg.

Példa még bőven akadna, de a lényeg ebből is látható: egyes pénzintézetek évek óta, sikeresen alkalmaznak tartalommarketinges megoldásokat. Szabad a pálya, érdemes belevágni!

Az írás eredetileg a Tartalommarketing blogban jelent meg.

Reklámok

Túl sok a tartalom?

Az elmúlt hetekben egy kitűnő cikk zaklatta fel a tartalommarketing elképesztő sikerei miatt talán túl magabiztossá vált szakembereket. Mark Schafer, az  ismert szerző és előadó arról írt, hogy “a tartalommarketing nem fenntartható stratégia”.

Schaefer tézisének lényege, hogy miközben tartalom termelésének üteme exponenciális mértékben növekszik, tartalomfogyasztó képességünk véges, annak határa már csak minimális mértékben tolható el. Az írásban felvetett problémára a Tartalommarketing blogban válaszoltam.

Miért megkerülhetetlen a Google Plus?

Már megint sikerült egy olyan témába nyúlnom, amivel sokak érzelmeit felkavartam.
A vállalkozó szelleműek közül az elmúlt években sokan rákukkantottak a Google Plusra, majd magabiztosan kijelentették, hogy “nincs ott senki” és hogy az egy “halott hely”. A lustábbak meg sem nézték, csak őket visszhangozzák.

A valóság azonban az, hogy a Google Plus messze nem olyan tömeghely, mint a Facebook, az egy posztra eső macskák száma is lényegesen kisebb, sok szempontból hasznosabb és hatékonyabb, mint a Facebook. A Social Daily számára készített cikkemben erről írtam.

A tartalom éve lesz 2014.

Nincs mit tenni. Vége a technikai manipulációknak. Aki a Google keresési találataiban jó helyezést akar elérni, annak folyamatosan minőségi tartalmat kell előállítania.

Természetesen nem csak a keresési találatokról van szó. Nagyon sokan hiszik azt, hogy a webes jelenlét a mutatós grafikai környezetről szól, ennek kell rendben lennie, majd ezt kell feltölteni valamilyen tartalommal. Valójában a tartalom a lényeg. A közönség (vagyis a honlapra látogatók) nem kíváncsi a semmitmondó szövegekre. (“Cégünk azzal a céllal alakult, hogy magas minőségű szolgáltatást nyújtson ügyfeleinek.” Ismerős?)

Aki színvonalas, a vevőket/ügyfeleket megszólítani képes tartalommal áll elő, versenyelőnyhöz jut. Az ilyen tartalom előállítása azonban csak megfelelő stratégiai szemlélet birtokában lehetséges. Erről szól majd 2014.

2014. várható tartalommarketinges trendjeiről a Tartalommarketing.hu-n olvashatja el írásomat.