LinkedIn Műhely – marketing és értékesítés a LinkedInen

A LinkedIn a legerősebb B2B üzleti platform, ami a cégek és az üzleti döntéshozók számára egyre inkább  megkerülhetetlen. Bár a LinkedIn továbbra is fontos szerepet játszik az álláskeresésben és a fejvadászatban, egyre növekvő jelenőségét az ügyfélszerzés, az üzleti kapcsolatépítés, a márkaépítés új lehetőségei adják.

A 4 órás gyakorlatközpontú foglalkozást elsősorban értékesítéssel, marketinggel, kommunikációval, ügyfélkapcsolatokkal foglalkozó szakembereknek, kis- és középvállalkozások vezetőinek ajánlom.

LINKEDIN MŰHELY

Legközelebb  2015. szeptember 8. 
Helyszín: Oktatóterememben (1075 Budapest, Károly körút 3/A).
A foglalkozást vezeti: Pécsi Ferenc
(LinkedIn profil)

 

pf_mh_600

A műhelyfoglalkozáson (egyebek mellett) az alábbi témákkal foglalkozunk:

  • 100%-os profil – személyes/szakmai márkaépítés
  • vevőjelöltek azonosítása
  • kapcsolattartás meglevő ügyfelekkel
  • bizalomépítés
  • összetett keresés és szűrés
  • saját kapcsolati háló építése és használata
  • kapcsolatok keresése a tágabb kapcsolati hálóban
  • információgyűjtés (cégekről és emberekről)
  • tartalommarketing a LinkedInen
  • posztolás a LinkedInen – mit, mikor, hogyan?
  • a LinkedIn, mint tudástár – Csoportok – élő szakmai kapcsolatok építése

Feltétlenül érdemes eljönniük azoknak,

  • akik már létrehoztak profilt, de nem tudják, mit kell ezután tenniük,
  • akik már fenn vannak a LinkedInen, de alig van néhány tucat ismerősük,
  • akik érzik, hogy kellene csinálniuk valamit a LinkedInen, de nem tudják, merre induljanak el

Nem vagy még fenn a LinkedInen? Ha jelentkezel a legközelebbi műhelyfoglalkozásra, ajándékképen kapsz egy ingyenes írásos sorvezetőt, aminek a segítségével felzárkózhatsz a többiekhez.

Linkedin Műhely legközelebb 2015. szeptember 8-án.
Oktatóketemben (Budapest, Károly krt. 3/A)

 

 

Reklámok

Új lehetőség: LinkedIn Showcase oldalak

Szeretném, ha minél többen tudatosítanák, ezért újra és újra leírom: A LinkedIn nem egy álláskereső platform. Természetesen lehet rajta állást, vagy éppen nyitott pozíciókra jelölteket keresni, de annál sokkal több lehetőséget kínál.

Jó ideje már, hogy a LinkedInen is megjelentek a céges oldalak. Ezek jelentősen eltérnek a Facebook hasonló oldalaitól, mivel nem annyira a látogatók „szórakoztatására”, sokkal inkább a cég/márka és a kínált termékek/szolágáltatások bemutatására szolgálnak.

A céges oldalak kötött szerkezete eddig komoly akadályt jelentett azok számára, akik több márkával, üzletággal rendelkeznek. Nekik kínál új lehetőséget a november végén bevezetett Showcase Pages.

A Showcase oldalakat a LinkedIn céges oldal (Corporate Page) alatt, ahhoz kapcsolódva lehet létrehozni. (Vagyis ahhoz, hogy ilyen oldalt/oldalakat hozz létre, már rendelkezned kell céges oldallal.


A LinekdInnel együttműködő, már Microsoft céges LinkedIn oldalán 10 terméket sorol fel. Egyelőre ezekből kettőnek (Office, Dynamics) hozott létre Showcase oldalt.

Ezek az oldalak nagyon egyszerűen elkészíthetők. Kell hozzájuk egy nagy (és szép) borítókép, egy logó, egy rövid leírás és máris el lehet kezdeni a friss anyagok feltöltését. Ezek vagy önálló posztok, vagy linkek lehetnek. Utóbbi esetben a LinkedIn a szöveg elejét és a képeket automatikusan„behúzza”.

Az egyes posztokat célozni is lehet. Eldöntheted, hogy mindenki láthassa, vagy iparág, cégméret, pozíció, földrajzi hely szerint célozhatsz.

Az oldal tördelését a LinkedIn automatikus végzi, az anyagok 2 hasábban, egymás alá kerülnek. (Elég jól néz ki.)

Céges oldalad alatt annyi Showcase oldalt hozol létre, amennyit csak akarsz. Ez akkor nagyon praktikus, ha a céged több, nagyon eltérő üzletággal rendelkezik.

Akkor is hasznos ez a funkció, ha nem ilyen bonyolult a céged, te változó, frissülő tartalmat szeretnél kínálni követőidnek.

Miközben a Facebookon posztjaiddal csak követőid 16-24 százalékát tudod elérni, a LinkedInen nincs ilyen korlátozás. Ha sikerült megfelelő számú követőt szerezned, már csak a Te dolgod, hogy elmélyítsd ezt a kapcsolatot.

A LinkedIn láthatóan keményen dolgozik B2B a (vállalkozások közti) kommunikációs lehetőségek bővítésén. Biztos vagyok benne, hogy a Showcase oldalak jelenlegi állapota csak a kezdet, tovűbbi fejlesztések várhatók.

A B2B területen dolgozóknak érdemes minél hamarabb önálló Showcase oldallal előállniuk, hiszen most még az újdonság ereje is segíti őket abban, hogy sikerüljön kitűnniük a tömegből.

(Ez az írásom eredetileg a Social Dailyn jelent meg.

Tartalomstratégia, vagy tartalommarketing?

Cikkeket, tanulmányokat olvasgatva, illetve marketingesekkel beszélgetve észrevettem, hogy sokan vannak, akik igen szabadon használják a tartalommarketing és a tartalomstratégia fogalmakat. Bár ez a blog inkább gyakorlati problémákkal foglalkozik, mégis szükségesnek tartom a két fogalom jelentéstartalmának, illetve a tartalomstratégia és a tartalommarketing viszonyának tisztázását.

strategyElőször is szeretnék mindenkit megnyugtatni: nem kell szégyenkezni, ha a két fogalom körvonalai nem rajzolódnak ki kristálytisztán. Bár valamennyi összetevő (tartalom, marketing, stratégia) régóta ismert, azt itt vizsgált összetételek nagyjából az elmúlt 10 évben kerültek be a (szakmai) köztudatba.

Ami a legfontosabb: A két fogalom nem ugyanazt jelenti, egymással nem felcserélhető.

A tartalommarketing definícióját szerencsére nem kell megadnom, mivel éppen egy ilyen bejegyzéssel indult ez a blog. Összefoglalónak talán álljon itt annyi, hogy a tartalommarketing hasznos, jól használható információkat kínál a közönségnek. Olyanokat, amik egyszerre szólnak a szakértelem bizonyításáról és a közönség igényeinek a megértéséről.

A tartalomstratégia a hasznos, jól használható tartalmak készítésének, célba juttatásának, kezelésének a tervezése. (A Contentstrategy.com könyv definíciója.)

Lényegében hasonlóan fogalmaz Joe Pulizzi, a legnagyobb tartalommarketinges szaktekintély is:

 „A tartalomstratégia az első lépés. A TERV arra, hogyan „készítsük, kézbesítsük, kezeljük a tartalmat”. A tartalommarketing arról szól, hogyan tudjuk ezt a tervet az ügyfelek figyelmének felkeltésére és megtartására mozgósítani. A tartalomstratégia leginkább egy belső folyamatra irányul. A tartalommarketing kifelé, az elköteleződése és a cselekvésre fókuszál.”

Másképpen fogalmazva a tartalomstratégia egy folyamat, ami során azt kell meghatározni, hogy mit és hogyan kell létrehozni, hol és mikor fog ezt megtörténni, ki fogja ezt elkészíteni és kinek a számára készül mindez?

Tervezni kell annak a folyamatát mikor, ki, hol, hogyan stb. juttatja el a közönséghez az elkészült tartalmat.

Végül pedig ki kell találni azt is, mikor, ki, hol, hogyan stb frissíti, tartja karba, selejtezi, archiválja az elkészült tartalmat.

A tartalomstratégia valójában rengeteg részterületet takar. Ide tartozik annak meghatározása, hogy egy cég/üzletág/projekt milyen tartalmakat használjon kitűzött céljainak elérésére, ahogy tartalomstratégiai feladat egy vállalaton belüli tartalomkészítési munkafolyamat kialakítása, vagy az egységes tartalomkészítéshez szükséges belső stíluskalauz létrehozása.

A tartalomstratégia alapvetően a tervezési feladat, a „Nagy Kép”felvázolása, amin természetesen ott az összes tartalmi elem. Ha viszont a tartalommarketingre gondolunk látnunk kell, hogy inkább egy taktika, egy cselekvési program, a marketing egy változatos és nem tolakodó formája, ami kézzelfogható darabokból (weboldal, blog, hírlevél stb.) épül fel.

Itt most be is fejezhetném ezt a bejegyzést, de az igazsághoz tartozik, hogy nem minden szakértő számára ilyen világos és egyértelmű a két vizsgált fogalom szétválasztása. Sőt, akadnak, akik szerint a tartalomstratégia, a tartalommarketing és az inbound marketing között szinte teljes az átfedés.

A korábban már idézett Pulizzi másutt például ezt írta:

Tartalomstratégiát emlegetek, ha újságírókhoz, vagy tartalomstratégákhoz beszélek,

tartalommarketinget emlegetek, ha marketingesekhez beszélek,

inbound marketinget emlegetek, ha kisvállalkozóknak beszélek.”

Kyle James, a HubSpot embere egy frappáns metaforát használt:

Egy TONNÁNYI átfedés van köztük, de azért mindegyik egy kicsit más. Vegyünk egy egyházi példát: a baptisták, a metodisták, illetve a presbiteriánusok tulajdonképpen nem különböznek egymástól. Mindegyik keresztény egyház, mindegyik a Bibliát követi, mégis kicsit másképpen interpretálják ugyanazokat a tanokat. A tartalomstratégia, a tartalommarketing és az inbound marketing esetében hasonló a helyzet, csak a vallásokkal ellentétben itt még nem álltak rendelkezésre évszázadok a részletek tisztázásához.”

Akkor most hogy is van ez? Gyanítom, hogy a „három tulajdonképpen ugyanaz” vélemény mögött az áll, hogy a szakértők saját szakterületük tekintélye növelése érdekében szeretnének a „rokon” területekre is rátelepedni. Én maradnék tehát a fenti, pontosabb definíciók mellett.

Sok szakember – sokféle vélemény. Érdekes kép rajzolódik ki azokból a válaszokból is, amit gyakorló szakemberek adtak a Content Marketing Institute Twitteren feltett kérdéseire:

(Ez az írás eredetileg a Tartalommarketing blogban jelent meg.)

A vezetők félnek a közösségi médiától

Miközben az emberek 30 százaléka a munkahelyén is használja a közösségi médiát, a vezérigazgatók és ügyvezetők többsége elzárkózik annak használatától. A vezetők bevonódása nélkül azonban aligha valósulhat meg a „social business”, a közösségi média használatának új korszaka.

„Nincs rá időm”

„Nem jó a túl nagy átláthatóság. /Nem akarom kiteríteni a kártyáimat.”

„A közösségi média újabb biztonsági kockázatokat jelent.”

„Jól vannak a dolgok úgy, ahogy vannak.”

Ezek voltak a leggyakoribb válaszok abban a felmérésben, amiben toplistás amerikai vállalatok legfelső vezetőit kérdezték arról, miért nem használják a közösségi médiát. (Pontosan ezeket a válaszokat szokták adni a Facebooktól elzárkózó hazai vezetők is.)

A vállalatvezetők mindössze 16 százaléka használja a közösségi médiát. Ez derült ki abból a globális felmérésből, amit egy évvel ezelőtt 1700 vezérigazgató megkérdezésével készítettett az IBM. Azóta néhány százalékkal ugyan javulhatott a helyzet, de ennél komolyabb elmozdulás aligha történt. Ezt erősíti meg egy frissebb, 2013. augusztusában publikált jelentés, ami szerint a legnagyobb, a Fortune 500-as listán szereplő cégek legfelső vezetőinek 70 százaléka nincs jelen a legnagyobb közösségi hálózatokon (Facebook, Twitter, LinkedIn, Google Plus).

DearZombiesBW

Miközben egyes vállalatok óriási sikereket érnek el a közösségi eszközök és módszerek integrálásában, másutt még mindig úgy gondolják, hogy 1) a Facebook, vagy a Twitter nem több, mint a hagyományos marketing csatornák kiterjesztése, 2 ) múló divat, amivel nem érdemes túl sokat foglalkozni, majd magától elmúlik.

Mostanában egyre többet hallani arról, hogy lezárult a közösségi hálózatok fejlődésének az első szakasza. Innentől a közösségi eszközök és a közösségi megoldások nem egyszerűen a hagyományos marketing, a PR, a HR, vagy az ügyfélszolgálat meghosszabbításaként működnek, hanem egyre nagyobb szerepet kapnak a belső kommunikációban, a csapatmunkában, a tudásmegosztásban, az ügyfelekkel, partnerekkel való együttműködésben. Ez a fajta közösségi média azonban már nem lehet néhány ember ügye. Az csak akkor lehet sikeres, ha a vállalati stratégia részévé válik. Hogy válhat azonban valami a vállalati stratégia részévé, amit a vezetők egy része egyáltalán nem ért?

Végre a a cégvezéreknek is meg kellene érteniük, hogy elsősorban nem azért kellene jelen lenniük a közösségi hálózatokon, hogy ott ők beszéljenek, hanem hogy másokat meghallgassanak. Ha a cég dolgozói, az ügyfelek, a partnerek, a versenytársak ott vannak, akkor a legfelső vezető sem engedheti meg magának a luxust, hogy távol tartsa magát a közösségi médiától.

A szervezeten belüli nyitottság növelése, az együttműködés erősítése, a vélemények megfogalmazásának bátorítása, az egyéni kezdeményezések felkarolása az, amire egy versenyképes vállalatnak ma szükséges van. Mindezt persze nem a közösségi eszközök, módszerek teremtik meg, de eléréséhet fontos segítséget nyújtanak.

Richard Branson (Virgin Group), Warren Buffett (befektető), Rupert Murdoch (News Corp), Jeff Joerres (Manpower Group), Michael Dell (Dell) és egyre többen mások is már tudják mindezt. Kifogások helyett már az üzleti előnyöket, lehetőségeket keresik a közösségi médiában.

(Ez a cikkem eredetileg a Social Dailyben jelent meg.)