Dobogón a Soreo.biz

Goldenblog.hu

A Soreo.biz a “Business” kategóriában 3. lett az idei Goldenblog versenyen. A blog sikeres szereplése alaposan meglepett, mivel  – a korábbi versenyekhez hasonlóan – idén sem neveztem. Úgy látszik, megtette ezt helyettem valaki más.

Nem tagadom, örülök az elismerésnek, ugyanakkor tudatában vagyok, hogy az efféle díjakat a helyükön kell kezelni. Ahogy korábban már többször is megírtam, szinte lehetetlen két, azonos kategóriába sorolható blogot találni, vagyis értelmezhetetlen köztük bármilyen sorrendet is felállítani.

A Business kategória idei első helyezettje a CreativeAds például a legjobb reklámok között szemléz.
Mások által készített tartalmakat szűr meg, oszt meg újra, vagyis igazi tartalomkurátor.

A második helyezett az Alapblog  egy vagyonkezelő társaság pénzügyi blogja. (Az írás idején nem érhető el.)

A harmadik a Soreo.biz

A negyedik egy gazdasági hírekkel foglalkozó, sűrűn frissülő blog, a Buksza.

Az ötödik a nagyon komoly startup tudásközpontként működő Insider.

A hatodik régi (virtuális ) ismerősöm, Völgyi Attila fotóriporter blogja.

Nem is sorolom tovább, hiszen a 6 blog példája is mutatja, hogy lehetetlen közös nevezőre hozni és sorrendbe állítani őket.

A Goldenblog persze nem tudományos, vagy üzleti minősítés, csak egy játék. Nem is akarok játékrontó lenni, hanem ezúton gratulálok valamennyi díjazottnak, döntősnek, résztvevőnek és távol maradónak. Blogolni, blogot olvasni ugyanis hasznos, kellemes jó.

És persze köszönet annak, aki a Soreo.biz blogot a versenyre benevezte és akik rá szavaztak!

Én meg persze folytatom a blogolást, mintha mi sem történt volna.

Reklámok

Kiszervezés, vagy beszervezés?

content-mill

Napról napra világosabbá válik, hogy értékes, rendszeresen frissülő saját tartalom nélkül ma már nincs marketing. A cégek többsége azonban nincs felkészülve a folyamatos tartalomkészítésre. Érthető, hogy most nem tudják, mit tegyenek. Házon belül találjanak megoldást, vagy forduljanak egy ügynökséghez?

Nehéz egyszerű választ adni. Vagy inkább lehetetlen. Az alkalmi szövegírásra, videókészítésre és más tartalmak gyártására kis keresgéléssel lehet jó szakembereket találni. Ők szakszerű, részletes eligazítás (brief) alapján el fogják készíteni a kért anyagokat. Egészen más azonban a helyzet, ha a cég hosszú távra tervez és ezen belül sokféle tartalommal, különböző csatornákon át, erősen differenciált közönséget kíván elérni. Igen, a tartalommarketingről van szó, aminek természetesen része a tartalomkészítés is, de az egész feladat ennél lényegesen összetettebb.

A tartalommarketing-stratégia kialakítása, a tervezés a munkának az a része, amibe még akkori is érdemes külső tanácsadót bevonni, ha házon belül is rendelkezésre áll a megfelelő tudás. Ebben a szakaszban ugyanis kifejezetten hasznos a „külső szem”. A gondok a tartalomkészítéssel kezdődnek. Hogyan tud egy külsős (ügynökségi munkatárs) egy cég nevében valóban ütős tartalmakat (blogbejegyzéseket, Facebook, LinkedIn posztokat, esettanulmányokat stb. ) készíteni?

A probléma nem új, az elmúlt években ugyanezt átélhettük a közösségi médiával – leginkább a Facebookkal – kapcsolatban. Kellő erőforrás, vagy hozzáértés híján sok vállalat külsősnek adta ki Facebook oldala kezelését. Az eredményt ismerjük: érdektelen tartalom, erőszakos lájkvadászat, a cég számára teljesen értéktelen rajongók gyűjtése…

Ha a Facebook esetében mindez nem működött, még kevésbé fog működni a sokkal komplexebb (gyakran a Facebook oldalt, mint terjesztési csatornát is magában foglaló) tartalommarketinggel. A szinte semmi információval rendelkező ügynökségi tartalomkészítő, vagy a feladatot megnyerő junior marketinges/gyakornok minden tehetsége és igyekezete ellenére sem lesz képes a cég stratégiájának megfelelő, minőségi tartalom előállítására.

Az elmúlt évek tapasztalata, hogy sem házon belül, sem pedig házon kívül nem lehet megfelelő tartalmakat előállítani, ha magára hagyjuk a tartalomkészítőket. Szerencsére létezik egy hosszú időn át csiszolódott, jól működő modell, ami megoldást kínál az itt felsorolt problémákra is. Ez a szerkesztőségi modell. Itt lekülönül a stratégiai és a megvalósítási szint, működik a megfelelő, többszintű kontroll. Megjelennek azok a szereplők, aki átlátják a stratégiai kérdéseket, belelátnak a cég dolgaiba és folyamatosan segítik, ellenőrzik a tartalomkészítőket is.

A főszerkesztő lehet a megbízó cég alkalmazottja, de ebben az esetben tökéletesen ismernie kell a tartalomkészítési, terjesztési folyamatokat is. (Nem véletlen, hogy egyre több külföldi vállalat igazol le vezető lapoknál nagy tapasztalatot szerzett szerkesztőket.) Lehet a főszerkesztő a külső ügynökség embere (akár az adott projektre szerződtetve) is, de lényegében úgy kell dolgoznia, mintha a megbízó cég munkatársa lenne, ott kell lennie minden fontos megbeszélésen, ismernie kell a kulcsszereplőket, a döntéseket.

Természetesen, ahogy egy újságíró számára is léteznek egyszerű és bonyolult témák, a cégek is nagyban különböznek. Egy informatikai, vagy gyógyszeripari cég megismerése, megértése, a megfelelő témák megtalálása másféle jártasságot kínál, mint egy tetőcserépgyártó vállalkozással kapcsolatos tartalomgyártás. A népszerű témákban könnyebb tartalmakat készíteni, mint az „unalmas cégekről” beszélni. Egyes témakörökben óriási a nyüzsgés, máshol akár néhány cikkel, poszttal is ki lehet tűnni.

Nem hiszem, hogy csak egyetlen út állna a minőségi tartalomkészítésbe belevágók előtt, abban viszont biztos vagyok, hogy minőségi tartalom nélkül hosszútávon is működőképes marketing.