“Nincs időm a tartalomkészítésre”

no content

Évek óta tartalommal (tartalomfejlesztés, tartalommenedzsment, tartalomstratégia, tartalommarketing) foglalkozom. Kitűnő szakemberekkel dolgozom együtt, a céges weboldalaktól a prezentációkig sokféle tartalmat tudunk előállítani. Vannak azonban helyzetek, amikor külsősként nem lehetünk hitelesek. Ilyenkor a cég dolgozóinak kell(ene) tartalomkészítővé válniuk.

Hiába azonban minden érvelés, türelmes meggyőzés, a leggyakrabban a címben szereplő kifogásba torkollnak a tartalomkészítés mikéntjéről folyó megbeszélések. (Általában ehhez még hozzáadódik a „nincs gyakorlatom a tartalomkészítésben” kitétel is.)

A tartalomkészítésben való jártasság megszerzése nem ördöngösség – néhány alapvető fogás elsajátítása és némi gyakorlás után szinte mindenki képes elfogadható (élvezhető) szintű tartalmat készíteni. (Ehhez az angolul értőknek kitűnő segítséget szolgáltathat Ann Handley a napokban megjelent Everibody writes című könyve is.)

A nagyobb probléma az idő, hiszen mindenkinek csak 24 órából áll a napja (ráadásul ebből nem szeretne 10-nél többet munkával tölteni). Ha a munkaidő egy részét sikerül is tartalomkészítésre fordítani, hogyan lehet ebből a maximumot kihozni? A válasz egyszerű: Olyan tartalmakat kell készíteni, amik működnek. (Hogy milyen a működő tartalom? Természetesen olyan, ami készítésébe és terjesztésébe fektetett munka áránál több hasznot hoz.)

Az, hogy melyik tartalom is működik, többféleképpen is megállapítható. Az egyik a jól ismert próba-szerencse módszer, de éppen ez az, ami rengeteg idő és energia elpocsékolásával jár. A másik annak megvizsgálása (még a tartalomkészítés előtt), hogy valójában mi érdekli, foglalkoztatja a közönséget, akihez szólni kívánsz. Ehhez nem kell jóshoz, vagy asztrológushoz fordulnod, hiszen ez a tudás ott van marketinges, értékesítő, ügyfélszolgálatos kollégáid fejében, csak össze kell azt szedni, esetleg ki kell egy kis mini-kutatással egészíteni. (A „mindenkire lövünk, hátha eltalálunk valakit” a tömegkommunikáció módszere. Tömegtermékek esetében még ma is működik, de szűkebb közönség esetén már sokkal jobb megoldások állnak rendelkezésünkre.)

A sikeresség következő feltétele, hogy oda kell koncentrálni a tartalmat, ahol a legnagyobb eredményt érhetjük el. A legtöbb szakértő szerint ez a felfedezés (észlelés), a vásárlási tölcsér bejárata. A vásárlási folyamat többi szakaszában is fontos a tartalom, de például hiába készítünk kitűnő meggyőző, összehasonlító stb. anyagokat, ha közönségünk még észre sem vette, hogy olyan terméket, szolgáltatást árulunk, ami számára érdekes lehet.

A figyelemfelkeltés legerősebb eszköze a…blog. Igen, nem tévedés, a jó, öreg, sokak által korábban már (többször is) eltemetett blog hozza a legjobb eredményeket. (Azt azért fontos hozzátenni, hogy nem elég egy jó blogot írni, gondoskodni kell annak terjesztéséről is.)

chernov-top-inbound-marketing-projects-hubspot-survey

A HubSpot 3500 marketingesre kiterjedő kutatásában többek közt azt is vizsgálta, melyik szerzők anyagai hozzák a legjobb eredményeket (a legnagyobb megtérülést). A listán ott szerepeltek a nagyfőnökök, a szabadúszó írók, a vendégbloggerek, az ügynökségek, de végül egyértelművé vált, hogy a belső munkatársak írásai szerepeltek a legjobban.

Nincs kibúvó, ideje megtalálni a cégen belüli legjobb szerzőjelölteket. Képzés, edzés, start!

Ez az írás eredetileg a Social Daily-n jelent meg.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s