„Találtam egy nagyon béna LinkedIn profilt…”

linkedin32

A „tárgy” mezőben ezzel a valóban béna szöveggel küldözget kéretlen leveleket Kovács János, a ZEN Tanácsadó Kft.* értékesítési vezetője.

Az üzenet arról szól, hogy a címzettnek katasztrofális a Linkedin profilja, de majd a ZEN Kft. szakembere megreparálja.

A „Kedves LinkedIN Felhasználó” megszólítás után következő levél tehát nem más, mint a cég egy márciusi rendezvényének meglehetősen ügyetlenre sikeredett értékesítési kísérlete.

Nagyon szerencsétlen ez a levél, mégsem ezzel szeretnék most foglalkozni. Találtam valami sokkal érdekesebbet: Egy „nagyon béna” LinkedIn profilt. Történetesen Kovács János értékesítési vezetőjét.

Nem akarom ezt a „béna” helyzetet arra használni, hogy rávegyem Kovács urat valamelyik szolgáltatásom igénybevételére, ezért röviden leírom, mi is a bajom a profiljával:

1. Profilkép: A képen Kovács úr ingben, meglazított nyakkendőben, alatta kigombolt inggallérral látható. Azt szeretné, hogy így lássák ügyfelei? Én bénázni nem szoktam senkit, de azt kell mondanom, hogy ez a kép nem szerencsés.

2. Címsor: „Head of Sales” Ez lenne Kovács úr bemutatkozása? Az a rövid szöveg, ami kifejezi a szakmai márkáját, ez az „USP”, ami elmondja, miben más, mint a többiek. Ez a kulcsszavakban gazdag főcím, ami megragadja a profilját néző embere figyelmét, amit imádnak a keresők? Ez így sajnos nagyon kevés.

3. Kapcsolatok: Kovács úrnak 288 kapcsolata van. Egy értékesítési vezetőnek ez nem elég. A LinkedIn igazából 500 kapcsolat (vagyis az annak megfelelő méretű hálózat) felett kezd el élni.

4. View recent activity (aktivitás): Kovács úr az elmúlt 2 hétben nem posztolt, lájkolt, nem szólt hozzá semmihez. Vajon így mit vár a LinkedIntől?

5. Summary(összegzés): Jó pont jár azért, hogy egyáltalán van itt valami (a legtöbben ezt – helytelenül – kihagyják.) Teljes tévedés viszont, hogy Kovács úr itt kizárólag a ZEN Tanácsadó Kft-ről ír. Az összegzésben sajt magáról, céljairól, tudásáról, hátteréről kellene egy személyes hangú (vagyis nem száraz) összefoglalást adni.

6. Experience (szakmai tapasztalat) Nagyon hiányzik annak kifejtése, hogy hol, mit dolgozott.

7. Projects: Nincs

8. Skills/Endorsement: (készségek, megerősítés)Nagyon kevés mindkettő.

9. Recommendations (ajánlások): Nincsenek. Hogyan létezhet egy értékesítési vezető ajánlások nélkül?

10. Groups (csoportok): Mindössze 2 csoportnak a tagja. (Ebből az egyik saját csoport.) Hogyan képzeli a közösségi értékesítést kapcsolatépítés nélkül?

11. Követett cégek: Mindössze egyetlen (MLM) céget követ. Biztos, hogy elég ennyi?

Kedves Kovács János, én nem mondom, hogy béna a profilja, inkább csak azt, hogy még dolgoznia kellene rajta. Nem biztatom arra, hogy vegyen részt a legközelebbi LinkedIn alapozón, hiszen levelében éppen saját LinkedIn szakértőjük kiváló eredményeire hívja fel a figyelmet. Talán Ön is bejelentkezhetne hozzá…

*Nem akarom bántani sem a céget, sem az értékesítési vezetőt, ezért a neveket megváltoztattam

LinkedIn: Az első lépések

linkedin_logo1 (1)

Nincs vita, a LinkedIn az egyetlen professzionális közösségi hálózat. Rengeteg lehetőséget rejt a szakmai kapcsolatokat építők, a személyes / szakmai márkájukat támogatni kívánók, az álláskeresők, az állást kínálók / fejvadászok, a marketingesek, az értékesítők… számára. A baj csak az, hogy sokan még mindig nem tudnak ezekről a lehetőségekről.

A LinkedIn megismerése sokban hasonlít a nyelvtanuláshoz. Az eleje elég sok vacakolással jár (nyelvtan, alapvető szókincs), el kell jutni legalább egy egészséges középszintre, hogy végre kiderüljön, mire is jó az egész küzdelem.

Az elmúlt évben egy, a LinkedIn használatába bevezető sorozatot kezdtem írni a Digital Hungary részére. Ezek az írások a éppen a LinkedIn használatának első lépéseivel foglalkoznak. Mivel az utóbbi időben többen is érdeklődtek a cikkek iránt, de megtalálásuk a DH-n kicsit nehézkes, arra gondoltam, hogy egy-egy rövid kommentár kíséretében megosztom itt a sorozat darabjait.

*    *    *

1. Bevezető

Ez a rész a ráhangolódással és a leggyakrabban elhangzó kifogások kezelésével („fenn vagyok a Facebookon”, „nincs időm egy újabb hálózatra”, „nem keresek állást” stb.) foglalkozik. Ha Téged már nem kell meggyőzni, ugorhatsz azonnal a 2. részre.

http://www.digitalhungary.hu/kozossegi-media/Miert-kell-neked-a-LinkedIn-I-resz/1203/

 

2. Kapcsolatok és hálózatok

Nem kell valamilyen rettenetes elméleti dolgokra számítani, de ahhoz hogy valaki valóban jól tudja használni a LinkedInt, először meg kell érteni néhány alapvető dolgot. Amikor a LinkedIn tréningeken ezzel e területtel foglalkozunk mindig az az érzésem, hogy mások is izgalmasnak találják ezt a témát.

http://www.digitalhungary.hu/kozossegi-media/A-kapcsolatepites-alapjai-Miert-kell-neked-a-LinkedIn-2-resz/1223/

 

3. Egy kis összehasonlítás

Nagyon fontos megérteni, hogy a LinkedIn nem „egy másik Facebook”. Máshogy működik, másról szól, másnak való. Ezért is tartottam fontosnak, hogy röviden összehasonlítsam a LinkedIn ésa többi népszerű közösségi hálózat legfőbb jellemzőit.

http://www.digitalhungary.hu/kozossegi-media/A-LinkedIn-es-a-tobbi-kozossegi-halozat-Miert-kell-neked-a-LinkedIn-3/1238/

 

4. Belépés

A 3 előkészítő-bevezető rész után végre elérkeztünk a belépéshez. Ahogy minden valamire való rendszer, a LinkedIn is próbálja a belépési folyamatot a lehető legegyszerűbbé tenni, azért akad néhány részket, amikre érdemes odafigyelni.

http://www.digitalhungary.hu/kozossegi-media/Lepj-be-Miert-kell-neked-a-Linkedin-4/1259/

(Gyere vissza egy hét múlva és olvasd el a következő 4 rész összefoglalóját!)

Tudj meg többet, vegyél részt a március 24-i Linkedin alapozón!

12 ok, amiért nem blogolok többet a LinkedInen

pulse blog

Éppen egy éve nyitotta meg a LinkedIn a köznép számára az addig csak a meghívott, Influencers néven emlegetett kiváltságosok számára fenntartott publikációs felületét. Én is igényeltem hozzáférést a felülethez, majd megfeledkeztem az egészről. Áprilisban értesítettek, hogy nosza, írhatok. Írtam is. Először csak azért, hogy kipróbáljam a felületet, később pedig mert izgalmasnak látszott a csatorna. Most abbahagyom.

Április óta 27 írást publikáltam a LinkedIn Pulse felületén. Azt hiszem, elegendő mennyiség ahhoz, hogy levonjak bizonyos, alapvető tanulságokat.

  • JÓ, hogy a friss posztokról valamennyi 1. szintű kapcsolatom értesítést kap.
    NEM JÓ, hogy az 1000+ kapcsolatomból legfeljebb csak 10-15% figyeli a LinkedIntől kapott értesítéseit.
  • JÓ, hogy az írásaimat a kapcsolataimon kívül eső emberek is követhetik.
    NEM JÓ, hogy a LinkedInen nehéz új követőket szerezni.
  • JÓ, hogy a LinkedInen (elvileg) a számomra fontos szakembereket (vö. célcsoport) tudom megszólítani. (Ez persze csak akkor igaz, ha nem veszel fel boldog-boldogtalant a kapcsolataid közé.)
    NEM JÓ, hogy ezek a kitűnő szakemberek inkább az „off topic” témákra vevők és általában elkerülik a mélyebb „szakmázást”.
  • JÓ, hogy a LinkedIn (elvileg) szélesebb nyilvánosságot biztosít az írásaidnak.
    NEM JÓ, hogy erre csak angol nyelvű cikkekkel lenne (elvi) esélyed.
  • JÓ, hogy a cikkeid kikerülnek a Pulse oldalára.
    NEM JÓ, hogy teljesen véletlenszerű, milyen (idegen) cikkek között jelensz meg.
  • JÓ, hogy a cikkeid (cím, kép) megjelennek a profiloldalamon,
    NEM JÓ, hogy máig nem sikerült rájönnöm, ennél egyszerűbben hogyan érhetők el a cikkeim.
  • JÓ, hogy a LinkedIn Pulse-on megjelenő cikkeimet „szeretni” a Google
    NEM JÓ, hogy nem tudom beállítani, ha azt szeretném, hogy ne szeresse. (Ha például a blogomon már publikát tartalmat duplikálom.
  • JÓ, ha sokan olvassák a LinkedIn Pulse-on egy írásomat, de
    NEM JÓ, hogy nagyon alacsony a konverzió (kevesen kattintanak innen át a honlapomra, blogomra)
  • JÓ, hogy a LinkedIn készít valamilyen összesítést az olvasóimról.
    NEM JÓ, hogy hónapok óta képtelen vagyok ezt megtalálni.
  • JÓ volt, hogy eleinte viszonylag sokan felfigyeltek az írásaimra, erős volt az elköteleződés (kedvelés, hozzászólás, megosztás) is.
    NEM JÓ, hogy ahogy egyre többen kezdek el írni, sokat kopott ez a figyelem. (Igazából ugyanaz zajlott itt le 5 hónap, mint annak idején a „blogoszférában” 5 év alatt.

Tudnám még folytatni de azt hiszem, ennyiből is átjött a lényeg: A LinkedIn „blogja” használható, de nem maga a felhőtlen boldogság. Ez a blogfelület nem igazán „saját média”, nincs felette teljes ellenőrzésünk, viszont nem is fizetett média – ennek megfelelően nem is reklamálhatunk a hiányosságai miatt.

Egy jól felépített, rendszeresen frissített blogban a régi tartalmak is hoznak valami forgalmat – a LinkedIn esetében ilyesmit nem észleltem. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy amikor a LinkedInen megjelentetett cikkemet „marketingelem”, kiért is dolgozom? (Szerintem itt is a 80/20-as szabály érvényesül, ahol én magam, a vállalkozásom a kisebbik részt képviseli.

Azt hiszem, egyelőre nem rakok ki több cikket a LinkedIn Pulse-ra, de nem biztos, hogy később nem folytatom. Másokat sem kívánok lebeszélni ennek a lehetőségnek a kihasználásáról. Szerintem mindenképpen jó ez a publikálási lehetőség annak, akinek 1) sok, a célcsoportjába tartozó kapcsolata van, 2) véleményvezérnek számít a maga területén, 3) a céges LinkedIn oldalán és különböző csoportokban sok embert tud elérni, 4) nincs, vagy csak nagyon alacsony látogatottságú a saját blogja.

Egyáltalán nem bánom, hogy kipróbáltam ezt a lehetőséget. A sok hozzászólás révén sokat „beszélgettünk”, jó volt tanulni másoktól és remélem, én is át tudtam adni valamit az olvasóknak.

Utóirat (2015. augusztus 10.)

Ugyan most, fél év után is nagyon meggyőzőnek találom saját érveimet, mégis úgy döntöttem, hogy ideje újra publikálni a LinkedIn Pulse-ra. A nyári uborkaszünet ellenére is úgy látom, hogy megérte.

Adj el a LinkedInen

social selling2

Sokan még mindig azt hiszik, hogy a LinekdIn kizárólag az álláskeresők és a fejvadászok vadászterülete. Tévednek. A LinkedIn ideális terület az értékesítők és a marketingesek számára. (Ez a két tevékenység itt nagyon összecsúszik.) Fontos azonban már az elején tisztázni: Ez a platform azonban nem a kiskereskedőknek való, hanem a B2B értékesítőknek, vagyis azoknak, akik cégeknek adnak el.

Tulajdonképpen nincs a LinkedIn ilyen használatában semmi újdonság. Ha belegondolsz, az álláskeresés is értékesítés, ahol te magad (a tudásod, szakmai tapasztalatod) az áru, a munkáltató pedig a vevő. A fejvadász esetében a felkínált pozíció az áru és a „levadászott” szakember a vevő. Az elmúlt években tulajdonképpen nem történt tehát semmi más, csak alaposan kibővült a LinkedIn felhasználóinak köre, megváltoztak az igények, a LinkedIn fejlesztői pedig jól felismerve ezt a folyamatot egyre több eszközt adnak az értékesítők kezébe. Ennek is köszönhető, hogy ma a LinkedIn a social selling (közösségi értékesítés) legfontosabb platformja.

A LinkedInen minden adott ahhoz, hogy működjön a közösségi értékesítés:

  • Eszköztár. Több eszköz is a rendelkezésünkre áll, hogy kiépítsük saját hálózatunkat.
    Néhány hónappal ezelőtt jelent meg a Sales Navigator, ami lényegében a LinkedInen belüli önálló, kifejezetten az értékesítők számára létrehozott platform. A Navigator mind szolgáltatásai, mind pedig ára miatt inkább a nagyobb értékesítési szervezetek figyelmére tarthat számot.

  • Erős profilok. Itt nincs bújócska, egyetlen kattintással meg tudjuk nézni, kivel is kerültünk kapcsolatba. A másik oldalról nézve: Mindenkinek lehetősége van arra, hogy megmutassa szakmai erősségeit. Aki nem épít erős profilt, nem gondozza azt, soha nem lesz erős közösségi értékesítő.

  • Bizalmi háló. Kik a közös ismerősök? Milyen referenciái vannak a partnernek? Miben tartják őt szakértőnek? Mindenki gyorsan leellenőrizhető.

  • Kirakat. Aki akarja, kirakhatja az „árut”. (Céges oldalak, showcase oldalak). Aki nem akarja, csak beszél (ír) róla.

  • Kommunikáció. A saját profilban és a céges oldalon is lehet rövid üzeneteket (státuszfrissítéseket) írni. A szabályok tiszták. Személyes profilodon keresztül a harmadik szintig (ismerőseid ismerősinek ismerősi) van esélyed embereket elérni, a céges oldaladon keresztül a rajongókat és az oda látogatókat szólíthatod meg. (Ha sokan vannak, szegmentálhatod őket, célzott üzeneteket küldhetsz nekik – inygen. A céges Facebook oldalakkal ellentétben itt nincs az elérésnek semmiféle mesterséges szűkítése.

  • Szakmai klubok. (Csoportok.) Meghívhatod célközönséged és még pogácsát/üdítőt sem kell felszolgálnod. Természetesen te is részt vehetsz mások csoportjában (és vadászhatsz a lehetséges ügyfelekre.)

  • Hirdetések. Természetesen a LinkedInen is lehet célzott hirdetéseket feladni. Mivel a LinkedIn felhasználóinak profilja nagyon részletes, a célzás is lézerpontos lehet.) A szöveges és videós hirdetések mellett egy ideje már szponzorált posztokat is lehet készíteni. Ezek a kezdőlapon, a felhasználó üzenőfalán jelennek meg és rendkívül jó teljesítenek. (A rossz hír az, hogy mivel a magyar még csak „félhivatalos” nyelv a LinkedInben, magyar nyelvű hirdetést csak némi trükközés útján lehet feladni.)

A Linkedin egyik vonzereje, hogy kitűnő keresője segítségével megtalálhatod, ki az, aki X cégnél Y pozícióban Z területért felel. Vagy azt, ki az, aki ismerőseid közül az A cégnél dolgozik. Vagy ki az, aki korábban B cégnél az F pozíciót töltötte be, de már nincs ott. (Éppen ezért talán szabadabban beszélhet a cégről.)

A keresett személyek megtalálása azonban még csak ez első lépés. A 2., vagy 3. szintű kapcsolatokat közvetlenül megkeresni nem tudjuk, de a LinkedIn erre is több lehetőséget kínál (nem beszélve a LinkedInen kívül „kerülő utakról”).

Sokan teljesen félreértik, hogyan használható értékesítésre egy közösségi hálózat. A közösségi értékestés semmiképpen sem azt jelenti, hogy szabadon lerohanhatsz az ajánlatoddal bárkit, akit elérsz a hálózatodon keresztül. (Ha ilyen üzletre vágysz, árulj inkább pamut zoknikat valamelyik forgalmas közlekedési csomópontban.) Éppen ellenkezőleg: nem „nyomulni” kell, hanem figyelni, hallgatni a többieket. Feltérképezni, hogy kinek mire van szüksége. Felfedezni azokat, akik valóban a potenciális vásárlóid. Megmutatni magad, hitelessé válni. Információkat, tudást adni másoknak anélkül, hogy azonnali ellenszolgáltatást kérnél. Mindehhez idő kell, viszont az így előkészített jelöltek vásárlóvá konvertálása nagyságrendekkel hatékonyabb, mint bármilyen „hideg” próbálkozás.

Többet akarsz tudni? Nézd meg/olvasd el a közösségi értékesítésről tartott előadásomat is!

A bankok és a tartalommarketing



marketing3

Bankcsőd címmel jelentetett meg a hazai bankok reklámkampányaival foglalkozó cikket még valamikor 2013-ban a Magyar Narancs. Az írás itt-ott hiányos, pontatlan, de a lényeg így is átjön: a bankok korábban sikertelenül próbálkoztak a hagyományokon és megbízhatóságon alapuló kampányokkal, majd megbuktak a viccesnek szánt, de gyakran kínosra sikeredett reklámokkal is.

A pénzintézetek végső soron ugyanazzal a problémával küzdenek, mint a sörmárkák: a címkét/logót kivéve túlságosan hasonlítanak egymásra. A sörök esetében legalább az eltérő árkategóriák adnak némi játékteret, a bankok kínálata viszont túlságosan hasonló és rendkívül bonyolult ahhoz, hogy előnyeik egy 30 másodperces reklámban kidomboríthatók legyenek.

Legyünk őszinték: A legtöbben a pénzügyi iskolázottság igen alacsony szintjén állunk. Általában még a bankokban kapott szórólapokat sem értjük teljesen, a weben fellelhető információk alapos tanulmányozása után sem tudjuk eldönteni, melyik bank melyik ajánlata a kedvezőbb. Döntésképtelenségünk miatt frusztráltak vagyunk. Ez a frusztráció még egy jobban sikerült reklámkampánnyal sem oldható fel. (A gyengébbek pedig csak fokozzák azt.)

A pénzintézeti marketing furcsaságai leginkább a weben ütköznek ki. A legtöbb bank görcsösen próbálja a lehető legtöbb embert terelni a weboldalaira. Minek? Vajon ezek az emberek azonnal számlát fognak nyitni? Nem valószínű. Hasonlóan értelmetlenek a Facebookon gyűjtött „holt lelkek”. ( A nyereményjátékokkal és cukiságokkal gyűjtött, a bankhoz valójában semmiféle módon nem kötődő „lájkolók”

A pénzintézeteknek olyan megoldásra lenne szükségük, ami alkalmas

  • egy szerethető(bb) márka felépítésére,

  • az ügyfelekkel való erősebb érzelmi kapcsolat kialakítására,

  • a pénzügyi kutúra erősítésére,

  • a pénzügyi döntések támogatására,

  • a már meglevő ügyfelekkel való kapcsolat ápolására.

Hát igen, amit itt leírtam, az tulajdonképpen nem más, mint a tartalommarketing definíciója. Ha viszont ekkora az egybeesés, abból az következik, hogy a bankoknak ideális megoldásokat kínál a tartalommarketing. (Természetesen nem minden eddigi marketing-aktivitás kiváltására, hanem azok kiegészítésére gondolok.)

Szó sincs róla, hogy felfedeztem volna a spanyolviaszt. Sok külföldi példát találhatunk rá, hogyan használják a pénzintézetek a tartalommarketinget:

1. OPEN Forum (American Express) – Kitűnő tanácsadó, tudásmegosztó platform kisvállalkozások számára. (A tartalommarketinggel foglalkozók egyik legnépszerűbb példája.) Természetesen az AmEx itt közvetlenül nem árul semmit.

2. MarketMinder (Fisher Invetments) – A befektetők számára a legnagyobb érték az információ. A MarketMinder egy jól szerkesztett, tartalmas, naponta frissülő szakmai blog, amit természetesen a Fischer Investments működtet.

3. ThinkMoney (TD Ameritrade) – Egy igazi színes-szagos pénzügyi magazin. Online olvasható, vagy nyomtatott formában is kérhető. A piacnevelés, bizalomépítés, támogatás kitűnő eszköze.

4. Fidelity Podcast (Fidelity Investment Insights) – A rendszeresen frissülő, okostelefonra letölthető tájékoztató, piacnevelő műsorokat az emberek vezetés, vagy utazás közben hallgathatják.

5. The Financialist (Credit Suisse) – A Financialist egy szép kis gazdasági-pénzügyi online „újság” rovatokkal, rendszeresen frissülő cikkekkel, jól szerkesztett nyitóoldallal. A szponzor csak egy, a fejlécben diszkréten elhelyezett feliratban jelenik meg,

Példa még bőven akadna, de a lényeg ebből is látható: egyes pénzintézetek évek óta, sikeresen alkalmaznak tartalommarketinges megoldásokat. Szabad a pálya, érdemes belevágni!

A Tartalommarketing.hu blogon korábban megjelent írásom szerkesztett változata.

Iratkozz fel a Soreo.biz hírlevelére, hogy ne maradj le egyetlen posztról sem!
A friss posztokat kívánságod szerint emailben (alapbeállítás), vagy közvetlenül Facebook/Twitter/LinkedIn faladra kapod meg.

Ráncfelvarrás

tatarozásAz elmúlt hetekben ketten is reklamáltak a Soreo.biz olvashatatlanul apró betűi miatt. (Addig fel sem tűnt, vagyis azt hittem, hogy csak a én szemem romlik.) Bogarat ültettek a fülembe. Elkezdtem (megpróbáltam) kívülről nézni azt a webhelyet, amit normálisan csak belülről látok és megállapítottam, hogy valóban eljárt felette az idő.

Egy idő óta fontolgatom, hogy a mostani, kényelmes, de rugalmatlan WordPress..com-ról az “igazi” WordPressre (az “org” végűre) költözzek, de ehhez még erőt kell gyűjtenem. Átmeneti megoldásként kerestem egy tágasabb (de a korábbihoz hasonlóan puritán) sablont, ahol kicsit barátságosabban jelenhetne meg az írásaim. Nekem tetszik- remélem az olvasóim is szeretni fogják!

Ezúton szeretném még bejelenteni az angol nyelvű Tartalommarketing gyűjteményt. Itt tartalomkurátorként mások fontos, érdekes, izgalmas anyagait osztom meg.

Remélem mások is úgy örülnek a sebtiben átalakított Soreo.biz-nek, mint én magam!

Iratkozz fel a Soreo.biz hírlevelére, hogy ne maradj le egyetlen posztról sem!
A friss posztokat kívánságod szerint emailben (alapbeállítás), vagy közvetlenül Facebook/Twitter/LinkedIn faladra kapod meg.

A webshopoknak is szükségük van tartalomra

eCommerce

Az elmúlt években végre Magyarországon is látványosan megélénkült az e-kereskedelem. A webshopokat nézegetve feltűnő, hogy egyre több a jó szerkezettel. korrekt katalógussal online fizetési rendszerrel üzlet, ugyanakkor még nagyon kevés a vásárlási döntést segítő, az igazi vásárlási élményre kellő hangsúlyt helyező bolt.

Az e-kereskedelem ma még nagyon gyakorlatias szakaszában van. A legtöbb e-kereskedő láthatóan úgy gondolja, hogy elég kitenni a kínált termékeket és az árakat, utána minden megy magától. Tévednek! Óriási szükség van a vásárlót nevelő, a tájékozódást segítő, a megfelelő döntést támogató, vagy a vásárlást kicsit szórakoztatóbbá tevő tartalmakra.

Nem minden az ár

Ahogy az „igazi” boltokban, úgy a webshopokban is előfordulnak olyan céltudatos vevők, akik már eldöntötték mi kell nekik. Ők csak beviharzanak, berakják a kosarukba a kiválasztott árut, majd sietve fizetnek és távoznak. A vásárlók többsége azonban nem ilyen. Ők szeretnek nézelődni, néha nehezen választanak, döntéseik nem annyira racionálisak, inkább érzelmi alapúak. Rájuk a kínált termékeken és árakon kívül erősen hatnak az egyéb információk benyomások is.

A hagyományos áruháznál a vásárlói döntést erősen befolyásolhatja egy felkészült, jól kommunikáló, megfelelő pszichológiai érzékkel rendelkező eladó. (Ilyeneket leginkább már csak régi filmekben láthatunk.) A webshopokban ezt a szerepet a kiegészítő tartalmak tölthetik be. (Nézd meg, hogy egy modellen mennyire jobban néz ki egy ruhadarab, mint egy „objektív” katalógusfényképen! Vagy egy másik példa: Szerinted mennyivel csökkenne az Ikea forgalma, ha a szépen berendezett „szobák” – ez is tartalom – helyett csak a dobozok lennének kiállítva?)

Tartalom nélkül nem megy

Az elmúlt években valóságos SEO (keresőoptimalizálási) láz tört ki a webshopok között. Ennek oka, hogy rövid idő alatt sokan léptek a piacra, a legnépszerűbb kategóriákban csak a jó keresési helyezésekkel lehet érvényesülni. Miközben a legtöbben óriási hangsúlyt fektettek a technikai megoldásokra, megfeledkeztek a legjobb SEO eszközről, a minőségi tartalomról. Egy jól megírt „Hogyan válassz konyhai robotgépet” cikk csodákat tehet. Egy rendesen kidolgozott GY.I.K. mágneskét vonzhatja a keresőket. A profi tartalom nem egyszerre elégíti ki a látogatók és a Google igényeit is. Az e-kerekedőknek is átgondolt, alapos tartalomstratégiára van szükségük.

Az érdekes, hasznos, meggyőző tartalom segít a vásárlási döntések meghozatalában, megnyugtatja a látogatót, hogy jó helyen jár, megerősíti a kereskedő hitelességét, építi a bizalmat, azt a fajta kötődést, ami miatt a vevő legközelebb is felkeresi a boltot.

A Google legutóbbi változásai nagyon leszűkítették a technikai SEO lehetőségeit. Felerősítették viszont annak az „eszköznek” a szerepét, ami a látogatók, a vásárlók számára is a legfontosabb: a minőségi tartalomét.

Kifogások helyett tartalom

Egy webshopnak rendelkeznie kell a kínált termékekre vonatkozó valamennyi tartalommal. Érdemes viszont kicsit elszakadni a termék-orientált tartalmaktól és egy szinttel feljebb emelkedni.

  • Bio élelmiszereket árulsz? Legyél az egészséges életmód szakértője!

  • Bútorokkal kereskedsz? Adj lakberendezési tanácsokat is!

  • Sportfelszerelésre szakosodtál? Készíts saját (mini) sportújságot!

  • Bonyolultabb készülékeket, eszközöket forgalmazol? Készíts videó-bemutatót a használatukról!

  • Rendszeresen ugyanazt kérdezik a vásárlóid? Itt az ideje egy (rendszeresen frissülő) GY.I.K. Elkészítésének!

Írj blogot – ne a termékeidről, hanem arról, ami a vevőidet érdekli.

Nem folytatom, mert magamban máris hallom a jól ismert kifogásokat: „Nincs ilyesmire időm.” „Nincs mondanivalóm.” (Érdekes, azt hogy „nem akarok eladni, üzletet csinálni” nem szokták mondani.) A saját, szeretett üzletéről, szakterületéről mindenkinek rengeteg mondanivalója van, ami pedig fontos – mi lenne fontosabb a márkaépítésnél és a vásárlók megtartásánál – arra lehet és kell időt találni.

Az értékes tartalommal is ellátott webshopok jobban teljesítenek, kiválnak a hasonló boltok közül.

A tartalomkészítésre fordított idő és energia az egyik legjobb befektetés.

Mindez csak ízelítő. Jelenleg egy, az e-kereskedelem és a tartalommarketing kapcsolatát alaposabban feldolgozó tanulmányon dolgozom. Természetesen azt is majd a blogban teszem közzé.

Iratkozz fel a Soreo.biz hírlevelére, hogy ne maradj le egyetlen posztról sem!
A friss posztokat kívánságod szerint emailben (alapbeállítás), vagy közvetlenül Facebook/Twitter/LinkedIn faladra kapod meg.