A gyűjtögetéstől a tartalomgondozásig

Április 29-én előadást tartottam a HVG Tartalommarketing konferenciáján.

Mint korábban, most sem láttam értelmét az ott bemutatott prezentáció “meztelen” közzétételének, ezért a diák közé rövid magyarázatot írtam. Remélem, így már minden érhető lesz!

Reklámok

Mit tud a Kisokos?

kisokos

Az elmúlt hetekben nagyon összesűrűsödtek a tennivalók. Projektek, céges képzések, előadások, potenciális ügyfelekkel való megbeszélések… Sajnos mindennek ez a blog látta a kárát. Tennivalóm (szerencsére) a következő hetekben is akad, de igyekszem közben az itteni elmaradásaimat is bepótolni.

*     *     *

Erősen „nyomul” a DIMSZ, vagyis a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség. Először egy tartalommarketing tagozatot hoztak össze, majd villámgyorsan kiadtak egy tartalommarketinges alapozó anyagot, a Tartalommarketing Kisokost.

Őszintén szólva kissé meglepett a DIMSZ aktivitása, talán jobban illene ez a tagozat valamelyik másik marketinges, vagy PR-es szervezetbe, de hát azok nem léptek, a DIMSZ-nél meg nyilván akadt valaki, akit érdekel a tartalommarketing. A legtöbbször ilyen személyes indíttatáson múlnak a dolgok, nem elméleti megfontolásokon.

A 72 oldalas Kisokosra nem tudok mást mondani, mint hogy „hiánypótló”. Itthon (tudtommal) eddig nem létezett egyetlen olyan anyag sem, ami átfogóan mutatta volna be a tartalommarketinget. Keresztúri Gergely, Juhász György és Bedi Viktor útmutatója tökéletesen alkalmas arra, hogy képbe hozza az érdeklődőket.

Kellemes, „mesélős” (nem gügyögős) nyelven megírt, szépen illusztrált, ízlésesen tördelt kiadványt kaptunk – ráadásul ingyen! Mit akarhatunk még?

Azért persze látni akartam, mit tud a Kisokos, gyorsan átlapoztam.

Most, így utólag talán bevallhatom, hogy nagyon megijedtem, amikor a „Mi a tartalommarketing?” fejezet elején ezt olvastam:

„A tartalommarketing azon marketing technikák összefoglaló neve, melyek valamilyen

tartalom (szöveg, kép, grafika, animáció, videó) előállításával és terjesztésével marketing célokat szolgálnak.”

Naponta tapasztalom, milyen sokan használják ezt a túlságosan tág definíciót. Szerintem ez sehova sem vezet, hiszen a marketingnek mindig része valamilyen tartalom, vagyis a definíciót elfogadva a tartalommarketing semmi más nem lenne, mint a marketing új neve.

Tisztában vagyok vele, hogy a tartalommarketinget nehéz (vagy inkább lehetetlen) röviden, érthetően definiálni, de van néhány dolog, amit mindenképpen el kell mondani:

  • A tartalommarketing nem akar közvetlenül eladni.
  • A közönség igényeiből indul ki (arról beszél, amiről az emberek hallani akarnak).
  • Leggyakrabban az érzelmekre hat.
  • Hosszútávú stratégián alapul, nem kampányszerűen működik.

Felemásnak érzem a „célterületekkel” foglalkozó sorokat is:

A tartalommarketing jellemző célterületei: értékesítés, érdeklődés vagy kipróbálás, lead

generálás, márkaismertség vagy márkahűség, illetve oktatás (edukáció). A klasszikus reklám

tevékenység nem tartozik szigorúan a tartalommarketing témakörébe, bár sok az átfedés.”

Az értékesítés és a lead generálás előtérbe állítása hamis illúziókat kelthet, ugyanakkor az érzelmi befolyásolás kihagyását komoly hibának tartom. (Most nem mennék bele abba, hogy a tartalomstratégia az, aminek céljai vannak, a tartalommarketing az ezt megvalósító taktika.)

Sietek hozzátenni, hogy tisztában vagyok azokkal a nehézségekkel, amikkel a szerzőknek kellett megbirkózniuk munkájuk során. Olyan témaköröket kellett egy-egy rövid bekezdésben összefoglalniuk, amiket egy hosszabb fejezetben is nehéz megírni. Ezzel magyarázható a tartalommarketing és a „rokon területek” (PR, SEO stb.) elnagyoltsága is

Szerencsére a Kisokos többi része éppen ezért a nagyvonalúságért jó. A szerzők nem vesznek el a részletekben, inkább (a stréberek kedvéért) a legkitűnőbb forrásokra hivatkoznak, illetve néhány alapvető grafikon át is vesznek.

Nem győzőm eléggé dicsérni a szerzőket a jó példákért és a hosszabb esettanulmányokért. A legtöbben nem a (kifogásolt) definíciókból, hanem ezekből fogják megérteni, mi is a tartalommarketing.

Természetesen a Kisokos maga is egy tartalommarketinges eszköz. Nem is akármilyen. Miközben egy tartalommarketinggel foglalkozó blogposzt, cikk, előadás gyorsan feledésbe merül, egy ilyen színvonalas, alapos anyag évekig kiszolgálhatja az érdeklődőket.

Egy ilyen kalauz megírása, illusztrálása, tördelése rengeteg munkával jár. Köszönet illeti azokat, akik nemcsak tudásukat adták hozzá, de elég elszántak és kitartóak voltak hozzá, hogy megvalósítsák!

7 ok, amiért használnod kell a csoportokat

csoport

A csoportok (közösségek) különös melléktermékei a közösségi hálózatoknak. Miközben általában arra törekszünk, hogy olyanokkal lépjünk kapcsolatba, akiket egyébként is ismerünk, a csoportokban éppen ennek ellenkezője történik: többnyire olyan, számunkra eddig ismeretlen emberekkel vegyülünk, akikkel valamilyen közös téma (érdeklődési kör, hobbi, mánia) köt össze.

A csoportok közeli szellemi rokonságban állnak a valamikor rendkívül népszerű levelezőlistákkal és a még mindig létező fórumokkal, ugyanakkor leválaszthatatlanok a nekik otthont adó közösségi hálózatokról.

A Facebookon évek óta léteznek csoportok, de használatukat a Facebook soha nem erőltette, fejlesztésüket nem vitte túlzásba. Nemrég egy rendezvényen a Facebook illetékes vezetői is elismerték, hogy kissé elhanyagolták ezt a területet.

A Facebook csoportjaival az a legnagyobb baj, hogy ha kevesen vannak bennük, akkor általában nem történik senki, ha viszont sok a résztvevő, akkor átláthatatlanok a beszélgetések. Tagja vagyok például egy 3000+ fős KKV marketinges csoportnak, ahol naponta kezdődik néhány új beszélgetés és néhány régebbihez is érkeznek új hozzászólások. Ha nem néz rá sűrűn az ember, lehetetlenség tájékozódni.

Csoportok után a Facebook (közismerten nem túl izmos) keresőjében is kutathatsz, de a rendszer maga is felajánl neked közösségeket. Nem tudom, milyen alapon teszi, de nekem olyanokat is ajánlgat, amiknek egészen biztosan még a közelébe sem mennék soha.

A LinkeIn büszke az ott működő csoportokra és támogatja is őket. A keresőben könnyű megfelelő csoportokat találni. A többi közösségi platformmal szemben itt határozott előny, hogy az ember láthatja, kikkel is beszélget. (A LinekdInen saját érdekében többé-kevésbé mindenki kitölti a profilját és kevés a hamis profil.) A pörgősebb csoportoknál itt is probléma az átláthatóság hiánya, de legalább egy működőképes kereső segít az eligazodásban.

A LinkedIn csoportjaiban sok információ is szerezhető, emellett ezek a B2B (cégek közötti) üzletelés (marketing, ügyfélszerzés) nagyon fontos területei. Idehaza sok cég mostanában kezdi felfedezni a LinkedInt. A céges oldalig viszonylag sokan eljutnak, kevesen veszik viszont észre, hogy ez csak egyfajta kirakat, az igazi üzleti kapcsolatépítésre a csoportok adnak lehetőséget. Aki saját csoportot épít (nem a márka, hanem egy fontos üzleti terület köré), az maga szabhatja meg, kit hív meg oda, milyen témákat dob be. A csoportok működtetése persze nem része a hagyomámnyos értékesítésnek és marketingnek, ezt meg kell tanulni.

A LinkedIn csoportok nagyon fontos kiskaput is jelentenek a LinkedInben: csoporttagnak akkor is tudsz privát üzenetet küldeni, ha egyébként nem vagy az ismerőse. (Gyakran eleve ezért lép be az ember egy csoportba.)

Ha csak a technológiát nézzük, akkor egyértelműen a Google+ csoportjai (közösségei) a legjobbak. A jól működő keresés mellett lehet előny, hogy itt lehet témaköröket is létrehozni, amitől még az egészen nagy létszámú csoportok is jól használhatók. Bár működnek magyar nyelvű csoportok is, a LinkedInhez hasonlóan itt is az angol nyelvű csoportok a legizgalmasabbak. Miközben másutt (például a Twitteren) egyre gyakoribb, hogy valaki „bedolgozóknak” adja ki a fiókja működtetését, a Google Pluson a legismertebb szakértők is személyesen vannak jelen. Mivel a Google Plus afféle alternatív platform, azt itteni felhasználók még nagyon lelkesek és különösen segítőkészek. Ezt mindenképpen érdemes kihasználni. (Úgy néz ki, hogy a Google végleg lemondott a G+-ról, mint alternatív közösségi hálózatról, de az eddigi jelek szerint ez a változás nem érinti a Google+ közösségeket.)

Bármelyik platformot is használod, a csoportok kiválóan alkalmasak arra, hogy új dolgokat tanulj, vagy elmélyítsd ismereteidet. A csoportok jelentős része nyitott, vagyis nem kell hozzá belépned, hogy lásd az ottani posztokat. Ha viszont tag vagy egy szakmai csoportban, önálló posztokkal, hozzászólásokkal, mások posztjainak elismerésével (like, +1), megosztásával pozicionálhatod magad, akár a csoport egyik véleményvezérévé válhatsz. (Ezt a pozíciót természetesen üzletileg is kiaknázhatod.)

Ha ennél is többre vágsz, indíthatsz saját csoportot. Mielőtt azonban belevágnál, feltétlenül nézz körül, nincs-e már ugyanilyen profilú, sikeres csoport. Egy közösség felépítése sok munkával jár. Rengeteg embert kell meghívnod, hogy végre összeálljon a 60-80 fős kezdőcsapat. Innentől már felgyorsulhat az organikus fejlődés is, de továbbra is érdemes új résztvevőket toboroznod. Bele kell nyugodni, hogy a résztvevők többsége passzív (csak mások posztjait akarja olvasni), egy átlagos csapatban legfeljebb a tagok 1-2 százaléka aktív. Ennek megfelelően legalább 100 – 150 tagot kell összegyűjtened, mire elkezdődnek az igazi beszélgetések. Ha viszont nem adod fel, esélyed lesz egy jól működő csoportra, ahol te vagy a házigazda, te alakítod a beszélgetés menetét. Számos sikeres csoport alakítása (és néhány szerencsétlenül megválasztott, vagy ügyetlenül menedzselt csoport elvesztése) után azt tanácsolom: Vágj bele!