A kétféle tartalommarketing

viragauto

Nagyjából másfél éve figyelem, hogyan terjed a tartalommarketing. Elég látványosan. Sajnos nem maga a tevékenység, sokkal inkább az elnevezés.

A Google Értesítőnek köszönhetően rendszeresen bukkanok egyéb tevékenységük mellett ügyfeleiknek tartalommarketinget is kínáló cégekre. Ezek a vállalkozások persze nem „igazi” tartalommarketinggel, hanem tartalomkészítéssel foglalkoznak. (A legtöbben bérblogolást, vagy hírlevél készítést vállalnak.).

Nem hinném, hogy ezek a cégek előre megfontoltan, aljas szándékból tévesztenék meg ügyfeleiket. Sokkal valószínűbb, hogy szerintük a tartalommarketing az, amit ők csinálnak: a fizetett média helyett a saját tartalom segítségével elkövetett marketing. (Ha most hirtelen megkérdeznénk két tucat marketingest, valószínű, hogy a többségük ehhez hasonlóan határozná meg a tartalommarketing lényegét. )

Szerintem tartalommarketing ennél komplexebb dolog. Nagyjából az, amiről Robert Rose, Joe Pulizzi, Rebecca Lieb, Heidi Cohen (és még sokan mások, főképp amerikai szakemberek) írnak, beszélnek és persze amit a gyakorlatban is csinálnak). Ez a fajta tartalommarketing lényegesen többről szól, mint néhány tartalomdarabka előállításáról.

Több munka – magasabb ár. Az elmúlt évben többször is vitába keveredtem amikor azt állítottam, hogy létezik egy cégméret, ami alatt képtelenség tartalommarketinget csinálni, ugyanis a legkisebb cégek nem tudják kitermelni a tartalommarketing költségeit. Ez az állítás egy gyors számolással bizonyítható, viszont nyilván sérti az „egyszerűsített tartalommarketinggel” foglalkozók érdekeit.

Hogy értsük egymást, javaslom, ismételjük át a leckét. Van ugyanis néhány elem, ami nélkül nincs „igazi” tartalommarketing.

1. Hol a rés?

A tartalommarketing segítségével jellemzően réspiacokat veszünk célba.
Aki mindenkire lő és ennek megfelelő tartalmat szeretne, ne a tartalommarketinget, hanem a tömegmédiát válassza.

2. Célok, KPI-ok meghatározása

Bocs, de a „több vevőt szeretnék” itt nem elég.
Az, hogy a stratégiaalkotást a tartalommarketing részeként kezeljük, vagy az elé tesszük, csak részletkérdés, a lényeg, hogy stratégia nélkül értelmetlen a tartalommarketing.

3. A közönség lézerpontos meghatározása

Buyer persona, ügyfélkarakter – hívjuk bárhogy, de nagyon pontosan tudnod kell, kinek szól a tartalom.

4. Kulcsszókutatás

Ez a „másik tartalommarketingben” is gyakran teljesül, hiszen a leggyakrabban SEO szövegírók címkézik át magukat tartalommarketingesnek.

5. Versenytárselemzés

Ez mondjuk a hagyományos marketingben sem árt

6. Az elkészítendő tartalmak meghatározása

Igen, a leggyakrabban a blog az alap, de azon túl még rengeteg tartalomtípus működik.

7. A munkafolyamat és a stílus meghatározása

Nem felesleges luxus, foglalkozni kell vele.

Végül itt következik az, amivel egyesek kezdeni szeretnének: a tartalomkészítés. Azután már „csak” a terjesztés, a promóció, a hagyományos marketinggel való együttműködés és a mérés/elemzés van hátra.

Tudom, meglehetősen vázlatos, amit itt leírtam, de hát nem is vállalkoztam egy tartalommarketinges kézikönyv megírására. Úgy gondolom azonban, hogy a leírtakból is világosan látszik: óriási különbség van a „kétféle” tartalommarketing között. (Aki kíváncsi a részletekre, olvassa el a feljebb felsorolt szerzők könyveit, cikket.)

Természetesen senki sem rendelkezik kizárólagos jogokkal, mindenki azt nevez tartalommarketingnek, amit akar. (A külföldi trendek alapján várható, hogy a szövegírók után a majd egyes SEO-sok és a PR-esek veszik majd fel az új sapkát.)

Tagadhatatlanul hasznos munkát végeznek az „egyszerűsített tartalommarketinget” végzők is. A tartalomkészítés és ezen belül a saját tartalom felé terelgetik az ügyfeleket. Lehet, hogy én nem neveznémezt tartalommarketingnek, ettől függetlenül itt-ott színvonalas tartalmak keletkeznek. Nincs ezzel semmi baj. (Természetesen ennek a területnek is megvannak a saját kóklerei, szerencsevadászai, banditái, de hát ahol pénz van, ott már csak így szokott az lenni.)

A név használatától senkit sem lehet eltiltani. A lényeg, hogy legyél tisztában vele: az egyik és a másik kategóriába tartozó, magát tartalommarketingesnek mondó szakembertől nem ugyanazt kapod. (Persze a számládon is más eltérő összegek szerepelnek majd.) Végül is, nincs ebben semmi rendkívüli. Autót is lehet venni már 100.000 forintért is, de kapsz 80.000.000-ért is. Mindkettőt autónak hívják, vannak hasonló részeik is (kerekek, kormány, ülés stb.) mégis természetes, hogy mást vársz a kettőtől.

A kép forrása: recycling.com

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s