6 ok, hogy végre podcastot indíts

podcasting2
A tartalommarketingről, a lehetséges tartalomtípusokról beszélve keveseknek jut csak az eszébe a tisztán hangos tartalom. Pontosítok: Eddig kevés embernek jutott az eszébe ez. Aki azonban időnként igénybe veszi a tömegközlekedést, vagy gyakran kénytelen hosszabb időt autóban tölteni, hamar beláthatja, hogy óriási potenciális (és jórészt tartalommal ellátatlan) közönségről van szó. Ha megnézed a tartalomfogyasztási statisztikákat és összehasonlítod az a potenciálisan hangos tartalmakra fordítható – most jórészt jellemzően zenével és a kereskedelmi adók parttalan locsogásával kitöltött – időt , úgy érezheted, aranybányára bukkantál.

Ha nem is aranyat, de üzleti lehetőséget biztosan rejtenek ezek a szabad, vagy csak lazán lekötött órák. A kérdés csak az, hogyan lehet ezeket kiaknázni? Egyre többen látják úgy, hogy a válasz a podcasting. Ez olyan ismétlődő műsor, amire elég egyszer feliratkozni, utána rendszeresen kapod a mobilodra a frissítéseket. 2004. körül érdekes ötletnek tűnt, de valahogy nem tudott igazán elterjedni. Mára minden megváltozott. Mindenki 3 milliárd ember zsebében, kezében ott a (potenciális) podcast lejátszó, a telefon. Óriási lépésnek számít, hogy ma már a podcastokat lejátszó appotr sem kell keresgékni. Az iPhone beépített podcast lejátszóval rendelkezik. Az Android készülékekhez jobbnál jobb lejátszók tölthetők le – ingyen. Aki vezeték nélküli (Bluetooth) összeköttetéssel csatlakoztatja telefonját autója hangrendszeréhez, fél lépésre van a podcastok hallgatásától. (Várható, hogy a jövőben egyre több kocsi alapfelszereltségéhez tartozik majd a podcastok lejátszására is alkalmas autórádió.) Maguk az adások is egyszerűen megtalálhatók az iTuneson, a Stitcheren és másutt.

A fülükben a fülhallgatóval a tömegközlekedéssel utazók és az idejüket a kocsiban töltők egyesített halmaza ugyan meglehetősen nagy , de egyáltalán nem homogén. Sokféle műsort kellene gyártani ahhoz, hogy minden szegmens hozzájusson ahhoz, amire szüksége van. Végre helyben vagyunk: szűk réspiacok, szinte személyre szabott tartalmak – üdvözlet a tartalommarketing világában.

A hazai podcastok száma elenyésző, ezért a következőkben inkább az amerikai adásokkal kapcsolatos tapasztalataimról írok:

Bár léteznek zenei podcastok is, ez alapvetően a dumán alapuló platform. Érthető, ha a podcast meghatározó figurája a „host”, aki a leggyakrabban egy személyben szerkesztő – műsorvezető – riporter-szakértő – hangmérnök. Meglepően sokan vannak, akik jól, érdekesen, élvezetesen tudnak beszélni. (Lehet, hogy többen, mint akik képesek írásban megfogalmazni mondandójukat?) Persze nem mindegy, hogy miről. Miközben a hagyományos rádiózásban a riporter szakértők megszólaltatásával hitelesíti mondandóját, a legtöbb podvastban maga a szakértő az, aki ügyesen elboldogul a többi szerepben is.

Ugyan vannak szóló podcastok is, ahol adásról adásra ugyanaz az egy szál szakértő próbálja szóval tartani a közönségét, a podcast általában társas művaj. A legjobban talán a duó forma működik. Ilyenkor a két egyenrangú szakértő passzolgatja egymásnak a témákat, vagy a „mester és tanítvány” felállásban egyikük adogatja a gólpasszokat a másiknak. A harmadik gyakori formáció az állandó host – változó (általában betelefonáló) vendég. Ez annyiban más, mint egy hosszabb rádióinterjú, hogy a szakértő – műsorvezető valóban egyenrangú partnerként tud beszélgetni vendégével.

Ezek persze csak kiragadott példák, én többnyire ilyen adásokat hallgatok, de sok másféle is létezik.

Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy milyen formában, milyen tartalomra kíváncsi a közönsége. Ami hangban megoldható, az lehetséges.

Szokás a tartalomtípusokat előállítási költség szerint sorrendbe állítani. (A skála nagyjából a blogtól az egész estés filmig tart.) A podcasting technikai költségei alacsonyak. Egy 40.000 forint körüli árért megkapható Audio-Technika USB mikrofon és egy ingyenes Audacity program már elég a felvételhez és a vágáshoz. A kész műsorok tárolására és lejátszására (hosting) számos lehetőség is kínálkozik. (Ezek szolgáltatók általában a terjesztésben is segítenek.)

A leírtakból is kitűnik, hogy nem a magas előállítási költségek, sokkal inkább a podcasting ismeretlensége tartja távol a tartalomkészítőket ettől a tartalomtípustól. Komoly lehetőséget hagynak ki, hiszen a podcastokkal éppen azokban az időszakokban lehetne „támadni”, amikor éppen minimális a közönség figyelméért folytatott verseny.

Azt, hogy a színvonalas hangos anyagok nálunk is érdeklik az embereket jól bizonyítja a MentorFM sikere. Minden különösebb médiakampány nélkül, 3 hónap alatt sikerült elérniük a tízezre lejátszási számot. (Megjegyzés: A bevezető időszakban szerkesztőként én is segítettem Dunder Krisztián kísérleti vállalkozását, de ma már független szakértőként dicsérhetem őket.)

Szöveges tartalmakkal (blog, hírlevél) egyre nehezebb kitűnni. Itt a lehetőség, hogy valami mással próbálkozz!

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s