Olvass felületesen!

könyvek
K évekig egy nagy könyvkiadó lektoraként dolgozott. Egy hét alatt 3-4 könyvet is elolvasott, véleményezett. (Ebben természetesen nem voltak benne a szabadidejében önként olvasott művek.) Azt mondta, a túlélés (és az elvárt „norma” teljesítésének) záloga a felületes olvasás. Egy bizonyos gyakorlat után pontosan érzi az ember, hogy mi üti meg a kiadhatóság szintjét, ehhez nem kell minden betűt elolvasni. (Az elfogadott könyveket természetesen a szokásos alapossággal szerkesztették, gondozták.)

Az iskolában persze nekem is azt tanították, hogy mindent alaposan el kell olvasni (sőt az apróbetűs szövegek ismeretéért piros pont járt.) Hülyeség. Van, amit így kell elolvasni és van, amit másképpen. Egy mívesen megírt regényt rendesen el kell olvasni, élvezni kell minden szavát, de rengeteg az olyan szakkönyv, amiből bőven elegendő kimazsolázni a lényeget. A baj az, hogy ezt a fajta gyorsolvasást az iskolában nem tanítják meg.

Amikor az egyetemen azzal szembesültem, hogy a Kultúrtörténet vizsgához szükséges 12 kötelező könyvet „normálisan” akkor sem tudom elolvasni, ha a vizsgáig hátralevő  napjaimat és éjjelemet a könyvtárban töltöm, nem volt más lehetőségem, mint 1) eldönteni, melyikek a legfontosabb könyvek, 2) az újságolvasásból ismert „átlapozással” kiszűrni belőlük a leglényegesebb információkat.  (Bevált, jó jegyet kaptam.) Azt mondják, aki felületesen tanul, az gyorsan felejt. Nem vitatatom, de vajon az a szorgalmas csoporttársam, aki betűről betűre átrágta magát a kötelező irodalmon most, 30 év múltán jobban emlékszik az egyiptomi piramisok feltárásának (egyébként izgalmas) történetére mint én? Kétlem.

A napokban olvastam egy cikket, ami éppen erről a témáról szólt. A szerző, Peter Bregman éppen a fenti problémáról,  kétféle olvasási módról írt. Lehet a kettőt váltogatni? Persze hogy lehet, hiszen a kétféle olvasnivaló élesen elválik egymástól.

Tudom, lesznek, akik nem szívesen olvassák mindezt. Kár megbotránkozni, hiszen aki rendszeresen olvas(ott) nyomtatott újságokat, ugyanezt teszi/tette. (Ki az az elvetemült, aki a címlaptó a sportrovatig elolvas mindent?) Az újság hosszú évek alatt tökéletesített felhasználói felület, ami éppen ezt a felületes. de hatékony olvasást támogatja.

  • témák kiemelése a címlapra – ez olvasó azonnal tudja, hogy milyen főbb témákkal találkozhat beljebb,
  • figyelemfelkeltő címek – az olvasó szemét különösebb kutatás nélkül is azonnal megakasztják,
  • speciális szedéssel kiemelt bevezető/összefoglaló (lead) – gyakran már ezzel is jólakik az olvasó
  • „fordított piramis” szerkezet – a cikk elején ott a lényeg, csak annak kell tovább olvasnia, akit nagyon érdekelnek a részletek
  • az oldalak tördelése – a gyors tájékozódás segítése

(Az online újságok a mai napig nem tudtak ezen a területen teljesen felzárkózni.)

Nem nehéz belátni. hogy a lineáris felépítésű hagyományos könyv az újságnál sokkal nehézkesebb interfész. (Érdekes, hogy az elektronikus könyvek még ennél is rosszabbul teljesítenek, mert az itt-ott belelapozást, a lapok átpörgetését nem, vagy csak igen nehézkesen teszik lehetővé.)

Ha egy percre eltávolodunk a könyvektől és az olvasástól megállapíthatjuk, hogy más területeken is érvényes ez a tökéletes – felületes felosztás.
Malcolm Gladwell szerint 10.000 óra gyakorlásra van szükség, hogy valamiben profivá váljunk. Josh Kaufman kitűnő TED előadásban bizonyította be, hogy a legtöbb dologban felesleges tökéletességre törekedni, éppen megfelelő elérni egy „elég jó” szintet. Szerinte ehhez nagyjából 20 óra tanulás szükséges.

Visszatérve az olvasásra:

Mielőtt bárki is lenézően ítéletet mondana a felületes olvasás felett gyorsan elárulom, hogy egy jó ideje mindnyájan űzzük ezt a gyakorlatot. Jakob Nielsen már 16 éve bebizonyította, hogy a weben nem betűről betűre, hanem „pásztázva” olvasunk.

Ha felületesen olvasunk a számítógép képernyőjéről, akkor mit remélhetünk a mobilos tartalomfogyasztástól? A már említett Jakob Nielsen és csapata szerint a mobilos olvasás során 52 százalékkal kevesebbet értünk meg az olvasottakból, mintha az nagy képernyőn olvasnánk.

A mobilos olvasás tehát felületes. Ennek ellenére egyre többen olvasnak mobilon – akár hosszú regényeket is. A mobil mindig kéznél van, már mikor elolvasható néhány sor. Mobilon nem a fotelben ülve, 1-2 órás blokkokban, hanem szabad perceikben olvasnak az emberek. Utazás, várakozás közben, vagy ebédidőben, egy pizzaszelettel a másik kezükben. Kis foltokban teszik magukévá a tartalmat, amiket jó esetben össze tudnak illeszteni. (Ha mégsem, „eldobják” a könyvet és megnyitnak egy másikat.)

A kis képernyőre kevés szöveg fér fel. Gyakran kell lapozni és emlékezni kell arra, mi volt az előző oldalon. Ez folyamatosan igénybe veszi a rövid idejű memóriát. (nem a készülékét, hanem a mienket.) Valószínűleg ez az egyik oka, hogy a mobilon, de még a Kindle-n és hasonló könyvolvasókon olvasott könyveket is hamarabb elfelejtjük, mint amiket hagyományos formátumban olvastunk. (Bár hiszek a tudósoknak, ezt saját tapasztalataimmal nem tudom alátámasztani.)

A hagyományos (nyomtatott) könyvek alapos, vagy felületes olvasásától elég hamar eljutottunk a mobilos könyvolvasásig. Van itt még értelme az elmélyült, minden részletre kiterjedő olvasásról beszélni? Aligha. Az ilyen olvasást igénylő könyvek (vagyis a szépirodalom 90 százaléka) jelentős része „nem jön át” a mobilon. Vagyis átjön, de csak nagyon komoly veszteségekkel. Az „ínyencek” számára szerencsére még hosszú(?) ideig elérhetőek lesznek a hagyományos könyvek – egyre növekvő áron. A többiek, akik hajlandók még könyvet olvasni viharos sebességgel térnek át a mobilra. Akik tehát olyan könyvet akarnak írni, amit többé-kevésbé meg is értenek az emberek, kénytelenek lesznek a mobilos olvasás figyelembe vételével alkotni

Írók, alkossatok (mobilra optimalizált) remekműveket!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s