7 mobil tartalommarketinges mítosz

macskak

A mobil újabb kihívást jelent a vállalatok számára.
A mobil újabb lehetőséget jelent a vállalatok számára.

Szerinted melyik az igaz?

Egy friss adat szerint világszerte 7 milliárd  mobil előfizetés él (készülék ennél is több van). Magyarországon 3 millió embernek van okostelefonja. A keresések többségét már mobil eszközről indítják. Egyre több az olyan fiatal, akinek nincs is számítógépe.

A „hagyományos” online tartalmakkal kapcsolatban már sokan, sok helyen megírták, hogy ritkaságnak számít, ha alaposan átgondolt, írásban is rögzített stratégia alapozza meg a tartalomkészítést. Ez fokozottan érvényes a mobil tartalomra, ami gyakran csak úgy „lesz”.

A mobil tartalomstratégia nem valami rettentő komplikált tudomány. Elegendő néhány egyszerű kérdésre választ adni, illetve néhány, az elmúlt években elterjedt mítoszt megcáfolni és máris közelebb kerülünk az igazsághoz.

1.„A mobil képernyője nem más, mint egy lekicsinyített monitor.”
Talán meglepő, de még 2015-ben is találkozni olyan döntéshozókkal, cégvezetőkkel, akik elégedetten mutatják, hogy a mobil böngészőben „rendben” megjelenik a céges webhelyük, vagyis minden rendben. (Nekem erről Pöttyös Panni jut az eszembe, aki azt hitte, hogy Nagymama gyerekkorában is éppen úgy nézett ki, mint most, csak arányosan kisebb volt.) A felhasználók többsége viszont máshogy gondolja, ők nem hajlandók nagyítgatni, görgetni, hanem azonnal tovább kattintanak, ha egy ilyen miniatűr weboldalba botlanak. (Kivéve persze, ha mindenképpen valamilyen információhoz kell innen jutniuk.) Sajnos ismert pénzintézetek, állami szervek is találhatók az ezen a szinten megrekedtek között.

Tudomásul kell venni, hogy mobilt máskor és másképpen használják, mint az asztali gépet és ehhez a mobilos tartalomnak is alkalmazkodnia kell.

2. „A mobil lényegében az okostelefon és a táblagép gyűjtőneve. Ezeket egységes stratégia mentén kell kezelni.”

A mobilt és a táblagépet mások, máskor, másképpen használják, eztért ezeket a stratégiában is önállóan kell kezelni. (A mobil állandóan velünk van – a táblagépet a legtöbben este, otthon használják. A mobil a digitális svájcibicska, amit rengeteg dologra használnak. A táblagépet leginkább szórakozásra használják. Folytassam?)

3. „A reszponzív dizájn a legjobb mobilos tartalomstratégia.”

A reszponzív megjelenés nem stratégia, hanem egy lehetséges taktika. A reszponzív tervezés valóban biztosítja, hogy a tartalom és a navigáció olvashatóan, használhatóan jelenjen meg minden eszközön, ugyanakkor hiba volna azt hinni, hogy a mobil stratégia egyenlő a reszponzív tervezéssel. Ez csak egy, a alkalmazható taktikák közül. Az, hogy valamilyen tartalom számára a reszponzív, a mobil webre optimalizált megjelenés, vagy az önálló mobil app a legalkalmasabb, az egyebek mellett erősen függ magától a tartalomtól és tartalomfogyasztás módjától is.

4. „A mobilos tartalom leginkább a mozgásban levő embereknek szól.”

Miközben sokan hiszik azt, hogy az emberek leginkább utazás közben mobiloznak, a valóság az, hogy a mobilos tartalomfogyasztás 68 százaléka otthon történik. (Harvard Business Review). Fontos tudni azt is, hogy a mobilos keresések 77 százalékát otthonról, vagy a munkahelyről indítják. (Ki az, aki nem választotta még a mobilt azért, mert az a keze ügyében volt, viszont a számítógépig akár három lépést is meg kellett volna tennie?)

5. „A mobilon csak a vizuális tartalmak élnek meg.”
Ez így természetesen nem igaz, viszont vitathatatlan, hogy egy megnyíló képernyőn először a kép vonzza magára a figyelmet. (Ha kép és szöveg együtt szerepel.)

A mobilon a „hajtás felett” (vagyis a kezdőképernyőn) sokkal kevesebb hely áll rendelkezésünkre, mint egy nagy monitoron. Fokozottan fontos, hogy egy jó címmel és a kezdősorokkal megragadjuk az olvasó figyelmét.

Ha a webes szövegekben ajánlott a bekezdések használata, fokozottanm érvényes ez a mobilra. Rövidebb bekezdéseket alkalmazva kényelmesebb lesz a mobilos szöveg olvasása.

6. „Az emberek nem olvasnak hosszabb szövegeket a mobilon.”

Megváltoztak a mobilos tartalomfogyasztási szokások. Néhány éve még valóban a tartalmak gyors pásztázása, mintavételezése volt a jellemző, ma azonban számos példa bizonyítja, hogy egészen hosszú, 20-25 perces olvasási időt igénylő szövegeket is elolvasnak, amennyiben az elég érdekes, fontos. (Az olvasási hajlandóság megváltozásában nyilván szerepet játszott a kijelzők méretének és felbontásának a növekedése is.)

7. „A mobil önálló csatorna, ami önálló megközelítést és önálló tartalmat igényel.”

Ma már nem lehet (nem érdemes) önálló mobil csatornáról beszélni. Csak olyan tartalomstratégia lehet az életképes, ami integráltan kezeli a digitális csatornákat. Egyre gyakoribb a „mobile first” megközelítés, amikor a mobil kommunikáció köré épül fel a teljese kommunikáció.

Szerencsére még senki sem szakadt le teljesen. A mobil térnyerése a következő években is folytatódni fog. Még nem késő tehát belevágni a mobil tartalomstratégia kialakításába!

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s