A tartalommarketing, vagy a natív hirdetés térül meg jobban?

native

Kisgyerekkoromban a Kedves Szomszéd Néni rendszeresen megkérdezte, hogy kit szeretek jobban: Anyukát, vagy Apukát? Akkor még kevés élettapasztalatom volt ahhoz, hogy megmondjam: Ka…. Szóval hogy rossz kérdésre csak rossz választ lehet adni, vagyis inkább beszélgessünk az időjárásról.

Ami a tartalommarketing  megtérülését (ROI) illeti, elég bonyolult a mérése. A tartalommarketingből származó haszon egy része ugyanis közép- a nagyobbik része hosszútávon keletkezik. (Az is többféle módon.)

A tartalommarketing használatával általában többféle, a tartalommarketingben meghatározott célt próbálunk elérni. Ilyen

  • az ismertség növelése,
  • a márkával kapcsolatos pozitív érzelmek erősítése,
  • a kínált termék/szolgáltatás használatának alaposabb megismertetése,
  • a piac nevelése
  • és persze új ügyfelek szerzése.

Ezek a célok persze egymásra is hatással vannak, néha keverednek, más időben, más-más módon érhetők el. Lehet melléjük egyetlen, közös, univerzális ROI értéket rendelni? Aligha. (Ha mélyebben érdekel a téma, itt megnézheted és elolvashatod egy korábbi előadásom anyagát.)

Most azonban nem is a megtérülés elméletével akartam foglalkozni, hanem egy, a HBR blogban olvasott, szerintem meglehetősen szerencsétlen cikk ihletett meg. Olvasd el írásomat az új életre kelt Tartalommarketing.hu blogon!

Beatles, számmisztika tartalommarketing

rehearsal6

Évek óta aratnak azok a cikkek, amikből (állítólag) megtudhatjuk, mit tanulhatunk Steve Jobstól. (A név természetesen bármelyik ikonikus személyiség nevével behelyettesíthető.) Érdemes lenne alaposan megvizsgálni, hányan tartották ezeket az embereket univerzális tanítómesternek életükben is és hányan próbálkoznak rajtuk keresztül most magasabbra kapaszkodni.

Bővebben…

Szerepkörök a tartalommarketingben

The_New_York_Times_newsroom_1942_small
A napokban egy álláshirdetésbe botlottam a LinkedInen:  Az egyik  ismert távközlési cég „Content Marketing and Production Group Manager” pozícióra keresett embert. Mindenképpen jó jelnek tartom, hogy egy ilyen ismert nagy cég tartalommarketinges szakembert keres, hiszen Magyarországon még csak nagyon kevés cégnél kezdtek el komolyan ezzel a területtel foglalkozni. A kiírást olvasva azonban eléggé elbizonytalanodtam. Kiderült ugyanis, hogy az új pozíciót elfoglaló szakembernek a stratégiaalkotástól a tartalmak készítésén át a kampányok tervezéséig nagyon sok mindennel kell majd foglalkoznia.

Engem persze, aki a történelem előtti időktől kezdve figyelem az álláshirdetéseket (innen lehet legjobban érzékelni a trendfordulókat) egyáltalán nem lep meg a dolog. Jól emlékszem, hogy évekkel ezelőtt ugyanígy kerestek jolly joker webmastereket, online marketing managereket, majd social media managereket. (Igen, a legtöbb kiírás angol nyelvű, mintha ezzel bárkit is ki lehetne szűrni az alkalmatlan jelöltek közül.)

Biztosan léteznek olyan univerzális tehetségek, akik a marketing stratégiában, a tartalommarketingben, a közösségi kommunikációban, a PPC hirdetésekben, a SEO-ban, az analitikában egyaránt jók, naprakészek, de ők ezt a tudást nem a  legtöbb hirdetésben megkívánt 3 éves szakmei munka során szedték össze és rendszerint nem arra vágynak, hogy egy nagy vállalatnál helyezkedjenek el havi 360.000 Ft-ért.

Mi lenne, ha mégis sikerülne a ilyen mindent tudó szakembert találni? Katasztrófa. A tartalommarketing – beszéljünk most csak erről –  ugyanis nem szóló produkció, hanem csapatmunka.

Nézzük csak meg, milyen szerepkörök merülnek fel a tartalommarketing projekt során:

1 Tartalommarketing vezető
(igazgató, főszerkesztő stb.)

Ő vezeti az egész tartalommarketinges csapatot, az ő feladata az együttműködés a vállalat vezetésével és a többi marketinges részleggel. Az ő dolga a stratégiaalkotás is.

  1. Vezető szerkesztő

A vezető szerkesztő irányítja a teljes tartalomkészítési folyamatot, vagy alá tartoznak a tartalomkészítők és a tartalomkurátorok és a szerkesztők  is.

  1. Kreatív igazgató

A vezető szerkesztővel együttműködve az ő dolga a tartalmak vizuális megjelenésének a kialakítása.

  1. Tartalomkészítők

Ide tartoznak a szövegírók, grafikusok, fotósok, videósok, podcasterek, vagyis mindenki, aki a tartalom elkészítésében vesz részt.
Egyes nagyobb szervezetekben az ötletemberek és a tartalomkészítők elkülönülnek, de mi az egyszerűség kedvéért vegyük úgy, hogy az ötletek többsége a vezető szerkesztőtől és a kreatív igazgatótól származik. Ha a tartalomkészítés valóban csak a kivitelezésről szól, ez a feladatkör részben, vagy egészben ki is szervezhető. (ügynökségeknek és/vagy szabadúszóknak).

4.a. Tartalomkurátorok

A tartalomgondozás az eredeti tartalom készítésének fontos kiegészítője. A tartalomkurátorok (tartalomgondozók) feladata az idegen tartalmak felkutatása, feldolgozása és beillesztése a tartalommarketing folyamatba.

  1. Tartalomszerkesztők

Aki készített már bármilyen anyagot, amiben több szerző vett részt, annak nem kell elmagyaráznom milyen fontos is a szerkesztő feladata. A legjobb szerzők anyagait is keményen meg kell szerkeszteni, hogy egy egységes kiadvány jöhessen létre. Fokozottan érvényes ez akkor, ha belső tartalomkészítők, ügynökség és szabadúszók munkáját kell összefogni.

  1. Tartalomterjesztő

A legkitűnőbb tartalom sem ér semmit, ha az nem jut el a közönséghez. Ehhez profi segítség kell.
A promóciót nem szabad elhanyagolni.

  1. Közösségmenedzser

Óriási kockázatot vállal az, aki magára hagyja a tartalmait. A közösségmenedzser szerencsére ne új funkció, a legtöbb nagy cégnél dolgozik ilyen szakember.

  1. Elemző

A marketinges álláskiírásokban az elemzés gyakran csak egy hosszú felsorolás utolsó pontja. A tartalommarketingben ez rendkívül fontos feladat, hiszen az elemzésből szánt adatok segítségével finomítható folyamatosan, ciklusról ciklusra a tartalommarketing.

Ez persze csak egy tartalomkészítésre és terjesztésre összpontosító alaplista.
Egy erős, önálló csapatba kell még egy (9.) kulcsszókutatáshoz és keresőoptimalizáláshoz értő ember, (10.) egy lead generálásban és lead kezelésben (lead nurturing) járatos specialista és szükség van egy (11.) marketing automatizálásban is otthonosan mozgó munkatársra.

Tisztában vagyok vele, hogy nagyon kevés cég akad ma Magyarországon, amelyik képes (és hajlandó) lenne ma egy ilyen szervezet felállítására. Szerencsére ez a lista is tömöríthető. Egy bizonyos marketingköltségvetés (gyártandó tartalom) alatt (1) egy kézbe kerülhet a stratégia, a tartalommarketing-csapat vezetéses és a vezető szerkesztői munka, (2) kiszervezésre kerülhet a kreatív igazgatói poszt. (4) egy kézbe kerülhet a tartalomterjesztés és a közösségmenedzsment (5) kulcsszóelemzéshez, a SEO-hoz és az analitikához a vállalat már meglevő erőforrásait használják fel.

Amit itt leírtam messze nem valami kőbe vésett szabály. Jelentős különbségek, hangsúlyeltolódások lehetnek egyes szerkesztőségek között. Egy azonban biztos: Egy működőképes tartalommarketing-műhelynek egyaránt rendelkeznie kell marketinges, stratégiai és produkciós kompetenciákkal. Ha bármelyik is hiányzik, nem fog működni a dolog.

Tulajdonképpen csak ezt akartam elmondani egy (szerintem) félresikerült álláshirdetés ürügyén.

Tartalommarketing: Mi várható 2016-ban?

jósda


Úgy látszik, hogy az emberek alapvető igénye a jövőbe látás. Annak, hogy a delphoi jósda szerepét egy idő óta a gazdasági elemzések és a média vették át nincs különösebb jelentősége.

A szaksajtóban nagyjából november közepétől a következő február végéig tart a jóslási szezon. Ilyenkor kitűnően eladhatók az előrejelzések és más hasonló anyagok. Ezeknek a jóslásoknak óriási előnye, hogy kevés ember veszi a fáradságot, hogy egy évvel később újra átnézze, meghallgassa őket és az elkövetőkön számon kérje azok teljesülését. (A kivételek közé tartozik a Robert Rose – Joe Pulizzi páros, akik szívesen emlékeztetik egymás (és önmagukat) félresikerült jövendöléseikre.)

Nem akarok beállni a szakmai jövendőmondók sorába, viszont találtam egy, a tartalommarketing várható változásaival foglalkozó cikket, amit szívesen kiegészítek a hazai állapotokra vonatkozó megjegyzéseimmel. (Az eredeti szöveget saját szavaimmal foglaltam össze, a kiegészítéseket pedig dőlt szedéssel jeleztem.)

1. 2016-ban egyre több szerkesztőt, újságírót szívnak majd fel a vállalatok.

A tartalmon alapuló marketing fejlődésének legnagyobb akadálya, hogy a vállalati marketing szervezetek nincsenek felkészülve a tartalomgyártásra. Az elmúlt években először a legnagyobb vállalatok (Coca-Cola, Adobe, Microsoft stb.) alakítottak ki vállalaton belüli szerkesztőséget, majd szép lassan a „kisebbek” (hazai szemmel szinté óriásvállalatok) is követték a példájukat. Ez most viszonyleg gyorsan terjed lefelé. Mivel a legfejlettebb országokban (elsősorban az Egyesült Államokban) a tartalommarketing széleskörűen elfogadott és sikeres gyakorlat, egyre nagyobb az igény a folyamatos tartalomkészítésben, publikálásban tapasuztalatot szerzett szakemberekre. Vagyis az újságírókra. Mivel a média helyzete Amerikában is igen sanyarú, egyre több újságíró lát lehetőséget, kiútat a korábban kínosnak, megalázónak tartott vállalati munkában.

A hazai média helyzete ismert. Kevés pénz, sok munka, állandó bizonytalanság, folyamatos politikai-gazdasági nyomás… Az újságírók mozgástere minimális, legfeljebb a csöbörből a vödörbe igazolhatnak át. (Hasonló feltételekkel.) Az elmúlt évekből hirtelen mégis csak 4 olyan újságírót tudok felidézni, aki az „iparba” igazolt át. Igazából csak az egyikük foglalkozik kifejezetten tartalommarketinggel, de érzésem szerint a többiek is errefelé tartanak. Az ok egyszerű:Nincs még meg a vállalatokban a fogadókészség.

Az angol nyelvű szakmai kiadványokat, hirdetési platformokat nézegetve látom, hogy folyamatosan nagy a kereslet a tartalommal foglalkozó szakemberekre. A magyar nyelvű felületeken legfeljebb csak honlapok, vagy Facebook oldalak kezelésére keresnek embert.

Lehet, hogy 2016-ban egyik, vagy másik vállalat felvesz majd gyakorlott szerkesztőt, de még nem ez lesz a jellemző. Talán még néhány, a reklámiparból a tartalommarketing felé kalandozó ügynökség tarthat igény újságírókra.

2. A média felfedezi a tartalommarketinget

A Contently cikkének második pontja arról szól. hogyan költenek el a legnagyobb kiadók is vagyonokat arra, hogy a Facebookról szerezzenek forgalmat. (Közben az írás kicsit keveri a tartalommarketinget a natív hirdetéssel, de rendszeres olvasóimat ilyesmivel már nem lehet összezavarni.)

Itthon gyakran előfordul, hogy a megrendelő költ a tartalomkészítésre, de megfeledkezik a megfelelő terjesztésről. A legtöbb esetben a vásárolt média (például a Facebook kiemelt hirdetések, célzott reklámok) kihagyhatatlanok. Bízom benne, hogy 2016-ban egyre több cégnél látják be, hogy nem Facebookban, vagy tartalommarketingen, hanem egységes tartalomstratégiában kell gondolkodni.

 

  1. Az emberek elkezdik majd megkérdőjelezni a hagyományos tartalomstratégiát

Joe Lazaukas (A Contently szerzője) szerint a vállalatok szép nagy összegeket fizetnek ki azért ügynökségeknek, hogy azok megmondják, hogyan fogadja majd a közönség a tartalmaikat. Amit a pénzükért kapnak, az valójában nem több, mint intelligens találgatás. Szerencsére egyre több vállalatnál ismerik fel, hogy ennek nincs sok értelme és a közönség valós igényeinek feltérképezésén alapuló stratégián kezdenek dolgozni.

Tapasztalatom szerint a hazai vállalatok többségénél nem létezik semmiféle tartalomstratégia. Egyes kampányoknál vizsgálják (vizsgáltatják) a demográfiai adatokat. a lehetséges viselkedést, de közben a kutatást végzők fél méternél messzebbre nem távolodnak el az íróasztaluktól.

A közönség igényeiből kiinduló marketing, az ügyfélkarakterek (buyer personas) készítése nem új találmány, de a tartalommarketingnek köszönhetően mindez új lendületet kapott. Ha csak ez lenne a tartalommarketing haszna, máris elégedettek lehetnénk. (Sajnos itt is akadnak módszertani különbségek. Miközben egyesek komoly kutatásokat, ügyfélinterjúkat készítenek, mások az ügyfélkaraktereket is „intelligens találgatással” állítják fel.

Úgy látom, hogy a legtöbb vezető számára szimpatikus és logikus lépés a tartalomstratégia elhelyezése a vállalati stratégia > marketingstratégia > tartalomstratégia struktúrában. Sajnos megnehezíti a meggyőző – építkező munkát azoknak a vállalkozóknak az állandó ostroma, akik azonnali (=stratégia nélküli) „megoldásokat” kínálnak. Ennek ellenére 2016-ban ezen a területen is látható elmozdulást várok.

  1. Nem csak a marketing gyárt tartalmat

Bár a legtöbb cégnél a marketing a legnagyobb „tartalomgyár”, nem szabad megfeledkezni a HR, az ügyfélszolgálat és más részlegek által gyártott tartalmakról sem. Míg korábban az elkülönült tartalomsilók jellemezték a vállalatokat, a központi szerkesztőség lehetőséget biztosít a tartalmak egységes kezelésére.

Ezen a területen nálunk óriási az elmaradás. A legtöbb nagy szervezetben már az is komoly vívmány lenne, ha a különböző szervezeti egységek látnák a másik részlegben keletkezett tartalmakat. Ez technikailag csak néhány kattintással megoldható lenne, a szervezeti kultúra megváltoztatása viszont sokkal bonyolultabb.

5. A tartalommarketing-technológia virágzásnak indul

Az egyre nagyobb tartalommarketing szervezeteknek szüksége lesz a technológiai támogatásra. A tartalommarketing szoftverek piaca látványosan bővülni fog.

A korábbiakból logikusan következik, hogy idehaza egyelőre még nem prognosztizálom nagyobb (6-15 fős) vállalati szerkesztőségek tömeges létrejöttét. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a tartalommarketinget támogató alkalmazások piaca bővülni fog, különösen akkor, ha ezt a területet marketing automatizálásnak becézzük. Különösen érvényes ez akkor, ha mindezt a vevőszerzésre kihegyezett inbound marketingbe építjük be.

Összefoglalva: 2016-ban is többen lesznek, akik a tartalommarketingről írnak, beszélnek, mint akik ténylegesen is foglalkoznak vele, de ez egyáltalán nem baj. Néhány nagyobb vállalat is elszánja magát, hogy megpróbálkozzon a tartalommarketinggel, de még mindig a hagyományos megoldások fogják dominálni a médiát. Az áttörés nem ott következik be, ahol leggyorsabban lehetne látványos eredményeket elérni. hanem ahol a tartalommarketingre nyitott, vagy az iránt elkötelezett marketingesek és a bennük bízó vezetők dolgoznak.

Márkázott tartalom, vagy tartalomalapú márka?

content
Ahogy ez várható volt, egyre több hazai (online) médiavállalkozás vág bele a natív hirdetési üzletbe. Az igyekezet érthető, hiszen miközben a hagyományos (a tartalomfogyasztást megszakító) reklámok hatékonysága egyre rosszabb, az ilyen hirdetéseket elutasítók, vagy blokkolók száma egyre nő. Az elhelyezett hirdetések száma már nem növelhető –  sok kiadvány úgy ki van tapétázva üzleti üzenetekkel, hogy alig lehet megtalálni az „igazi” tartalmat. (Hogy kinek mi az igazi, az persze nézőpont kérdése, sok marketinges szerint a szerkesztett tartalom csak ostya, aminek segítségével beadható a sok, egyre nehezebben emészthető reklám.)

A natív hirdetés a márkázott tartalom (branded content) egy formája. (A „rokonság” többi tagjáról bővebben írtam egy korábbi cikkemben.) A márkázott tartalom lényege „a szerkesztőségi tartalom és a hirdetés közti határ elmosása”. Hogy ez a mosás milyen jól sikerül, illetve hogy a megmaradt határt mennyire kell jelezni, évek óta szakmai viták tárgya. A hirdetők nyilván a lehető legkevesebb jelzést szeretnének, az ilyen-olyan médiahatóságok pedig igyekeznek valamilyen szabályok közé szorítani ezeket a megjelenéseket. (Kifejezetten a márkázott tartalmakra vonatkozó hazai szabályázásról nem tudok, egyedül az Új Magyar Reklámetikai Kódexben találtam laza utalásokat.).

Ahogy sok minden mást, a márkázott tartalmat is lehet jól és lehet rosszul csinálni. Ha érdekes a történet, ügyes a történetmesélés, jól illeszkedik a szerkesztett tartalomba, akkor szeretni fogja a közönség. Az elmúlt években azonban azt láthattuk, hogy az esetek többségében túlságosan direkt módon jelenik meg a márka, csak azért készül valami körítés, hogy mégis meglegyen a látszat, ordít az egészről hogy csak egy (rosszul) álcázott hirdetés az egész. Mindez nem újdonság, csak azért írtam le újra, mert a natív hirdetések előretörésével egyre több ilyen anyaggal találkozunk majd.

Mi micsoda?

Nagyon szerencsétlen dolog, hogy sokan – gyakran még a szakemberek is – előszeretettel mossák össze a márkázott tartalom és a tartalommarketing fogalmát. (Talán nem is véletlenül, hiszen az utóbbi elnevezés mostanában igen divatos.)

Nincsenek illúzióim. Joe Pulizzi, a Content Marketing Institute (CMI) alapítója, a világ egyik legismertebb tartalommarketingese évek óta próbálja egyértelműen szétválasztani a „content marketing” és a „branded content” fogalmakat. Nem állítom, hogy az ártatlan kavarók, vagy a fogalomzavarból profitálók nagyon odafigyelnének rá.

Pulizzi szerint a márkázott tartalom arra kínál lehetőséget, hogy az ügynökségek azt tegyék, amihez a legjobbam értenek: magukról beszéljenek. A márkázott tartalom szinte mindig valamilyen kampány része, a termék pedig a történet központi eleme. Mindez ellentmond annak, amit a tartalommarketing lényege, értelme.

A CMI köré tömörülő  tartalommarketingesek szerint a tartalommarketing szinonimája nem a „branded content”, hanem a „content brand”, ami leginkább tartalomalapú márkának fordítható. Az utóbbi lényege, hogy a közönség igényeiből indul ki és hosszabb távon fejti ki a hatását. Vegyük példának a John Deere The Furrow magazinját. 14 nyelven, 40 ország 1,5 millió gazdálkodójához jut el a nyomtatott és az online kiadvány.  Több, mint 100 éve létezik, ez alatt alig néhányszor említette a cég termékeit, szolgáltatásait. Nagyon más és nagyon máshogy működik, mint egy natív hirdetés.

Ügynökség, vagy házimunka?

A márkázott tartalom (branded content) létrehozása egyfajta szolgáltatás. Akadnak szerkesztőségek, ahol önálló, a „normális” szerkesztőségtől elkülönített, kizárólag a hirdetőket márkázott tartalmakkal kiszolgáló szervezeti egységet alakítanak ki, de inkább a jól bevált ügynökségi modell a jellemző. A reklámügynökségeknek „kézre áll” a márkázott tartalom, viszonylag kevés erőfeszítéssel képesek errefelé bővülni. Amerikában ugyan léteznek kifejezetten márkázott tartalomra szakosodott ügynökségek is, de valószínű, hogy a hazai piac nem lenne (még?) képes eltartani ilyeneket.

A tartalomalapú márka (content brand) tartalommal való ellátása és működtetése nagyon más. Itt hosszútávú koncepcióra, folyamatos tartalomgyártásra, tartalommenedzsmentre van szükség. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a sikeres tartalomalapú márka egyik alapkövetelménye a házon belül tartalomkészítés. Ez nem jelenti feltétlenül egy teljes vállalati szerkesztőség kialakítását, de a teljes kiszervezés – különösen a B2B tartalommarketing esetében – ritkán működik. Működő köztes megoldás lehet, amikor a tartalmat leginkább meghatározó funkciók (tervezés, szerkesztés) házon belül maradnak és ezt kiegészítendő tanácsadói és tartalomkészítői szolgáltatásokat vesznek igénybe.

A fentiekből világosan következik, hogy a márkázott tartalmak és a tartalomalapú márkák tartalmai másutt, másféle igényekkel és módszerekkel készülnek. Nagyon ritka az olyan vegyesbolt, ahol mindkettőt, egy helyen kínálnák.

A külföldi tapasztalatok ismeretében nem hiszem, hogy holnaptól mindenki korrekt módon és egységesem kezdené el használni a cikkben érintett kifejezéseket. (Sőt, inkább arra számítok, hogy növekedni fog a káosz.) Arra bíztatok hát mindenkit, hogy mielőtt valami mellett döntene, alaposan vizsgálja meg mit is vesz. A pénztér után ugyanis itt  sincs reklamáció.

Korábban írtam:

Mi lesz a hirdetésekkel? (Médiapiac.com)

Kinek jók a natív hirdetések? (LinkedIn Pulse)

Tartalommarketing és/vagy natív hirdetés? (Soreo.biz)

Tartalommarketing: Múló divat, vagy tartós trend?

Mostanában egymást követik a tartalommarketinggel foglalkozó cikkek, egyre több marketing konferencián kap önálló szekciót a téma, a semmiből bukkannak elő magukat tartalommarketing-szakértőként aposztrofáló emberek.
Aki nem Contently cikkeivel kel és nem a CMI blogjával tér nyugovóra érthetően nehezen tájékozódik ebben az egyre nagyobb hangzavarban. Hiába írnék szívesen a tartalommarketing valamelyik részterületéről, mindig vissza kell térnem az alapokhoz.

Minap nagy távközlési cég belső képzésén tartottam rövid előadást a tartalommarketing néhány fontos területéről.
A szervezők előre felhívták a figyelmemet, hogy a hallgatóságnak ez a téma új, ne vegyek semmit sem adottnak.
15 perc alatt teljes képet nem adhattam, inkább megpróbáltam néhány, a “hagyományos” marketingben ismeretlen területre fókuszálni.

Az előadás itt látható változatában a diák közé beírtam az, ami (nagyjából) az előadáson elhangzott.

Ott a hallgatóság nem volt túlságosan aktív. Itt nyugodtan lehet kérdezni!

 

SlideShare, a „titkos” tartalommegosztó platform

slideshare

Korábban azt gondoltam, hogy a mindenki számára nyilvánvaló dolgokról nem kell írni. Azóta rájöttem, hogy nincsenek mindenki számára nyilvánvaló dolgok.

Egy tartalommarketingről tartott előadásomon csak úgy mellékesen, szinte véletlenül rákérdeztem, ismeri-e mindenki a SlideShare szolgáltatást. Csak 3 kéz emelkedett a magasba (közülük volt az enyém is).

Azóta óvatosabb, vagy inkább gyanakvóbb vagyok, és amikor a megosztásról, terjesztésről beszélünk célzottan rákérdezek a SlideShare-re. Eddig még nem találkoztam olyan hallgatósággal, csoporttal, ahol a szolgáltatás ismertsége nagyobb lett volna 20 százaléknál. Úgy gondolom, itt az idő, hogy írjak róla.

Mire jó a SlidShare?

A 2006-ban indult SlideShare igazi web 2.0-ás képződmény. A szolgáltatás lényegében a nem sokkal korában indult és rövid idő alatt rendkívül sikeressé váló YouTube modelljét másolta azzal a különbséggel, hogy ez esetben nem videók, hanem prezentációk képezik a „tölteléket”.

A SlideShare nagyon egyszerű és hatékony eszköz a PowerPoint, PDF, Keynote, vagy OpenDocument formátumban készült prezentációk megosztására. Az eredeti prezentációt pillanatok alatt feltöltheted a SlideShare felületéről (ehhez előzőleg regisztrálnod kell magad) a felhőbe, ezután az anyag elérhető lesz a saját SlideShare csatornádban, illetve egy kapott kód segítségével bemásolhatod blogodba, weboldaladba. (Ez ugyanúgy történik, mint a YouTube esetében, vagyis nem kell értened, mi is van abban a kódban.)
A weboldalba épített SlideShare prezentáció helyben lapozható, szabadon megosztható (mások oldalaiba is beépíthető) ha a szerző engedélyezi, akkor egyben letölthető.

A SlideShare mint információbánya

A SlideShare azok számára is fontos, akik maguk csak tartalomfogyasztók és nem előállítók. (Szerintem ez csak átmeneti állapot, hiszen idővel mindenki tartalomkészítővé válik.)
A SlideShare fantasztikus tartalombánya. Ha friss, minőségi információkra van szükséged egy adott témában, a Google-ban keresve könnyen elveszhetsz, mellékvágányra futhatsz. Olyan anyagokat találsz, amiket sok idő átnézni, amikben csak sok a betű, de csak kevés a mondanivaló. A SlideSharen kevesebb az anyag, de jobb a találati arány. Egy 10-40 diából álló diasort gyorsan átfuthatsz, könnyen eldöntheted, hogy érdekel-e, tudod-e használni.
Egy jó diasorban éppen azokat a mondatokat emelte ki a szerző, amik neked is kellenek.

A legtöbb SlideShare prezentáció PDF formátumban letölthető, de talán ennél is érdekesebb az új „clipping” funkció. Gyakran előfordul, hogy egy előadásból csak egy, vagy két olyan dia van, amit valamiért szeretnél eltenni. Az új funkció segítségével most ezt egyszerűen és gyorsan megteheted. (A clipping funkció a képlopást nem támogatja, de hát tudjuk, hogy ha valaki el akar lopni és fel akar használni egy képet, az megi is fogja találni a módját.)

Tartalomterjesztés

Mint klasszikus web 2.0-ás tartalom, a SlideShare előadás jól lájkolható és könnyen megosztható. (A megosztott előadás a YouTube-hoz hasonlóan az eredeti feltöltő forgalmát növeli.)

Sok előadó számára már szinte reflexszerű, hogy elődása anyagát feltölti a SlideSharre, de vannak olyanok is, akik kifejezetten erre a platformra készítenek tartalmat. Az ok egyszerű: Elkészítése egyszerű, megjelenése látványos, mégis helytakarékos, mobilon is jól mutat, könnyen megosztható.

2012-ben a LinkedIn vette meg a SlideShare-t. Az addig inkább stagnáló szolgáltatás azóta újra fejlődésnek indult. Ennek egyik eredménye, hogy a már korábban felsorolt formátumban készült tartalmak feltöltésén kívül lehetőség van közvetlenül a SlideShare-ben is tartalmakat készíteni. A Haiku Deck eszköztárával egyszerűen készíthetünk látványos bemutatókat.

Vevőszerzés SlidrShare-módra

A SlideShare legújabb húzása egy vevőjelölteket generáló eszköz beépítése. A dolog igen egyszerű: A prezentáció megfelelő helyére egy űrlap helyezhető el. (Ez lehet a prezentáció közepe, vége, vagy a letöltés kezdeményezése. Sokkal szimpatikusabb módszer ez, mint eleve regisztrációhoz kötni a tartalom elérését, hiszen így nem zsákbamacskát árulunk.) Ha jó a prezentáció, jó helyre kerül az űrlap, sokan lesznek, akik hajlandók megadni adataikat. A megfelelő tartalom kitűnően leszűkíti a közönséget, vagyis a kitöltők többsége valóban érétékes „lead” lesz. (A szolgáltatásrét a kitöltések száma után kell fizetni.)

A SlideShare sokoldalú eszköz, amin hagyományos prezentációkon kívül képsorozatok, vagy videók is megoszthatók. (Ilyenkor egy-egy dia helyére kerülhet egy YouTube videó.) Tudomásul kell azonban venni, hogy ennek az eszköznek is vannak korlátai. Az egyik a linearitás: ez a fajta megjelenítési mód csak akkor működik, ha a képkockák szépen, egymás után következnek. Ha bonyolultabbak köztük a viszonyok, akkor inkább a Prezit érdemes használni. Fontos szem előtt tartani azt is, hogy a SlideShare online eszköz, használatához élő internet kapcsolatra van szükség.

Ha nem ismerted eddig a SlodeShare-t, ha ismerted, de nem használtad, ha ez az írás hozta meg a kedved, kérlek írd meg hozzászólásban – és persze oszd meg az elkészült SlideShare prezentáció linkjét!

Hogyan használd a Flipboardot a tartalommarketingben?

FlipboardAmikor azt tervezzük, milyen csatornákon keresztül juttatjuk el az elkészült tartalmat a megcélzott közönségnek, hajlamosak vagyunk túlságosan ragaszkodni a már jól bevált útvonalakhoz. Blog, Facebook, hírlevél, YouTube… Igen, ezek általában a legfontosabbak, de egy nagyon speciális rétegközönség gyakran hatékonyabban érhető el más, ritkábban alkalmazott csatornák használatával. A Tumblr, a Pinterest valószínűleg soha nem lesz olyan népszerű, mint a Facebook, viszont vannak olyan esetek, amikor nagyon pontos célzást tesznek lehetővé (sokáig az Instagram is ide tartozott, de azt lassan át kell sorolni a „mainstream”, az elterjedt, sok embert elérő csatornák közé.

A különleges, de sokat ígérő csatorna a Flipboard.  A legközönségesebb cikk is jól néz ki rajta, nem nagy képernyőről lett mobilra átültetve, hanem a mobilra született, nagyon jól kezelhető.

Az elmúlt években sokan próbálták a digitális médiára átültetni a magazinok lapozgatásának az élményét. Számos bonyolult, béna, nehezen kezelhető lapozgatós megoldás született. A Flopboard a hagyományos, fizikai élmény másolása helyett egy újfajta interfészt és ezzel egy újfajta élményt teremtett. Utánozzák is sokan…

A lényeg csak még most jön! olvasd el Pörgesd fe la tartalommarketinged című cikkem a LinkedIn Pulse-on!

A kétféle tartalommarketing

viragauto

Nagyjából másfél éve figyelem, hogyan terjed a tartalommarketing. Elég látványosan. Sajnos nem maga a tevékenység, sokkal inkább az elnevezés.

A Google Értesítőnek köszönhetően rendszeresen bukkanok egyéb tevékenységük mellett ügyfeleiknek tartalommarketinget is kínáló cégekre. Ezek a vállalkozások persze nem „igazi” tartalommarketinggel, hanem tartalomkészítéssel foglalkoznak. (A legtöbben bérblogolást, vagy hírlevél készítést vállalnak.).

Nem hinném, hogy ezek a cégek előre megfontoltan, aljas szándékból tévesztenék meg ügyfeleiket. Sokkal valószínűbb, hogy szerintük a tartalommarketing az, amit ők csinálnak: a fizetett média helyett a saját tartalom segítségével elkövetett marketing. (Ha most hirtelen megkérdeznénk két tucat marketingest, valószínű, hogy a többségük ehhez hasonlóan határozná meg a tartalommarketing lényegét. )

Szerintem tartalommarketing ennél komplexebb dolog. Nagyjából az, amiről Robert Rose, Joe Pulizzi, Rebecca Lieb, Heidi Cohen (és még sokan mások, főképp amerikai szakemberek) írnak, beszélnek és persze amit a gyakorlatban is csinálnak). Ez a fajta tartalommarketing lényegesen többről szól, mint néhány tartalomdarabka előállításáról.

Több munka – magasabb ár. Az elmúlt évben többször is vitába keveredtem amikor azt állítottam, hogy létezik egy cégméret, ami alatt képtelenség tartalommarketinget csinálni, ugyanis a legkisebb cégek nem tudják kitermelni a tartalommarketing költségeit. Ez az állítás egy gyors számolással bizonyítható, viszont nyilván sérti az „egyszerűsített tartalommarketinggel” foglalkozók érdekeit.

Hogy értsük egymást, javaslom, ismételjük át a leckét. Van ugyanis néhány elem, ami nélkül nincs „igazi” tartalommarketing.

1. Hol a rés?

A tartalommarketing segítségével jellemzően réspiacokat veszünk célba.
Aki mindenkire lő és ennek megfelelő tartalmat szeretne, ne a tartalommarketinget, hanem a tömegmédiát válassza.

2. Célok, KPI-ok meghatározása

Bocs, de a „több vevőt szeretnék” itt nem elég.
Az, hogy a stratégiaalkotást a tartalommarketing részeként kezeljük, vagy az elé tesszük, csak részletkérdés, a lényeg, hogy stratégia nélkül értelmetlen a tartalommarketing.

3. A közönség lézerpontos meghatározása

Buyer persona, ügyfélkarakter – hívjuk bárhogy, de nagyon pontosan tudnod kell, kinek szól a tartalom.

4. Kulcsszókutatás

Ez a „másik tartalommarketingben” is gyakran teljesül, hiszen a leggyakrabban SEO szövegírók címkézik át magukat tartalommarketingesnek.

5. Versenytárselemzés

Ez mondjuk a hagyományos marketingben sem árt

6. Az elkészítendő tartalmak meghatározása

Igen, a leggyakrabban a blog az alap, de azon túl még rengeteg tartalomtípus működik.

7. A munkafolyamat és a stílus meghatározása

Nem felesleges luxus, foglalkozni kell vele.

Végül itt következik az, amivel egyesek kezdeni szeretnének: a tartalomkészítés. Azután már „csak” a terjesztés, a promóció, a hagyományos marketinggel való együttműködés és a mérés/elemzés van hátra.

Tudom, meglehetősen vázlatos, amit itt leírtam, de hát nem is vállalkoztam egy tartalommarketinges kézikönyv megírására. Úgy gondolom azonban, hogy a leírtakból is világosan látszik: óriási különbség van a „kétféle” tartalommarketing között. (Aki kíváncsi a részletekre, olvassa el a feljebb felsorolt szerzők könyveit, cikket.)

Természetesen senki sem rendelkezik kizárólagos jogokkal, mindenki azt nevez tartalommarketingnek, amit akar. (A külföldi trendek alapján várható, hogy a szövegírók után a majd egyes SEO-sok és a PR-esek veszik majd fel az új sapkát.)

Tagadhatatlanul hasznos munkát végeznek az „egyszerűsített tartalommarketinget” végzők is. A tartalomkészítés és ezen belül a saját tartalom felé terelgetik az ügyfeleket. Lehet, hogy én nem neveznémezt tartalommarketingnek, ettől függetlenül itt-ott színvonalas tartalmak keletkeznek. Nincs ezzel semmi baj. (Természetesen ennek a területnek is megvannak a saját kóklerei, szerencsevadászai, banditái, de hát ahol pénz van, ott már csak így szokott az lenni.)

A név használatától senkit sem lehet eltiltani. A lényeg, hogy legyél tisztában vele: az egyik és a másik kategóriába tartozó, magát tartalommarketingesnek mondó szakembertől nem ugyanazt kapod. (Persze a számládon is más eltérő összegek szerepelnek majd.) Végül is, nincs ebben semmi rendkívüli. Autót is lehet venni már 100.000 forintért is, de kapsz 80.000.000-ért is. Mindkettőt autónak hívják, vannak hasonló részeik is (kerekek, kormány, ülés stb.) mégis természetes, hogy mást vársz a kettőtől.

A kép forrása: recycling.com

Tartalommarketing versus PR

Az itt látható/olvasható előadást a PR Akadémián tartottam, 2015. június 6-án. A leírt szöveg nem az elhangzott előadás pontos átirata, inkább annak összefoglalása. Az írott szövegben szögletes zárójelbe tett számokkal utalok a diasor egyes kockáira.

Biztosan vannak, akik arra számítottak, hogy majd tartok egy jó kis provokatív előadást, ami után majd a jelenlevő kitűnő szakemberek darabjaira szedik minden mondatomat és végül kiderül, hogy az egész tartalommarketingnek nincs semmi értelme. Én persze nem vagyok annyira hülye, hogy ilyesmivel próbálkozzak egy szakmai rendezvényen, ahol én vagyok az egyetlen kívülálló.

Beszélni kell a tartalommarketingről, de nem mint egy új trükkről, amivel ügyes kalandorok a péeresek elől akarják elszívni az oxigént.

EGY KIS DEFINÍCIÓS KAPÁLÓDZÁS

Mielőtt a részletekbe bocsátkoznánk, tisztázni kellene a két alapfogalmat: azt, hogy mi a PR és mi a tartalommarketing

[2]Az amerikai PRSA több éves szakmai munkával, a tagságot is bevonva desztillálta ki a következő definíciót:

„A PR stratégiai kommunikációs folyamat, ami kölcsönösen előnyös kapcsolatot épít fel a szervezetek és közönségük között”

Kevés, de éppen ezért rugalmasan használható.

A tartalommarketingnek sajnos nem létezik egyetlen, széles körben elfogadott definíciója. Kis kereséssel számos, többnyire túlbonyolított meghatározás lelhető fel. Itt most az egyik legegyszerűbbet, Szurop István definíciós kísérletét adom közre:

A tartalommarketing egy jól körülhatárolt célcsoport számára készített értékes tartalom terjesztésével hatni kíván annak viselkedésére, úgy, hogy minden érintett fél jól járjon.

Ha valaki hasonlóságokat vél felfedezni a két meghatározás között, az nem a véletlen műve. Mindenesetre érdekes, hogy miközben a PR kölcsönösen előnyös kapcsolat kiépítéséről beszél, a tartalommarketing már egyenesen a viselkedést kívánja megváltoztatni. (Ha valaki kicsit keresgél még, 5 perc alatt talál a PR-t és a viselkedés megváltoztatását összekapcsoló definíciót is.)

Magukkal a definíciókkal tehát nem jutottunk messzire. Minden jel arra mutat, hogy a két megnevezése igen hasonló taktikákra vonatkozik.

KÖRÜLÍRÁSOS MÓDSZER

 

További definíció kísérletek helyett a tartalommarketing négy fontos jellemzőjét szeretném kiemelni. [3]

  1. A tartalommarketing nem akar eladni. Természetesen a végső cél az eladás, de a tartalommarketing úgynevezett szelíd marketing, mellőzi a közvetlen „nyomulást”, tukmálást. (Úgy is mondhatjuk, hogy egy gusztusos, jó ízű ostyába csomagolja be az eladást.)
  2. A tartalommarketing az érzelmekre hat. Ez persze nem azt jelenti, hogy úgy kell működnie, mint egy hollywoodi giccsnek, de fontos, hogy valamilyen nyomot hagyjunk bennük. Ami unalmas, nem működik.
  3. A vevő a kiindulópont. Ezt általában szeretik mondogatni a marketingesek, mégis gyakori, hogy a cégek kizárólag a saját magukról beszélnek. A tartalommarketingben nagyon fontos, hogy alaposan felméri a közönség igényeit, kérdéseit majd olyan tartalmat igyekszik készíteni, ami ezekre ad választ.
  4. A tartalommarketing nem kampányszerűen működik. Az itt felsorolt módszerek csak hosszú idő jután kezdenek el működi, hatni.

Talán nézzük meg, hogy működik mindez a gyakorlatban:

Nem tagadom, a Small World Machine az egyik kedvenc tartalommarketinges videóm.

Lássuk akkor itt az említett a 4 alapelvet: 1) El akart adni nekünk ez a videó valamit? Közvetlenül NEM. (Ezért persze nyomokban, ügyesen adagolva többször is felbukkan a jól ismert piros szín.)
A videó üzenete az, hogy milyen fontosak a kapcsolatok. Az, hogy erről a Coca-Cola ugrik majd be neked, más kérdés.

2) Hatott az érzelmeinkre? Én már legalább egy tucatszor láttam ezt a videót, de bevallom, minden alkalommal hat rám.

3) A közönségből indul ki? Biztos vagyok benne, hogy nem vaktában készült ez a film, hanem komoly kutatás előzte meg.

4) Nem kampány. Ez a videó önmagában is megáll, a lábán de egy átfogó, többféle tartalmat is használó program keretében készült.

Ha nem is sikerült pontosan definiálnunk a tartalommarketinget, mint egy késdobáló elég jól kijelöltük a kontúrját. Lépjünk tovább. Nézzük meg a tartalomhoz való viszonyt.

Sokan úgy gondolják, hogy a tartalomnak afféle vásárlásgenerátorként kell működnie: a tartalom hatására a vásárló kattint, innen pedig egyenes út vezet a vásárláshoz.

Gyakran találkozom különböző szintű vállalati emberekkel, aki nagyon hasonlóan képzelik el a PR-t is:

A cég (esetleg egy ügynökség segítségével) eljuttatja az üzenetét a médiának, az pedig továbbítja a közönségnek. Az üzenet hatására pedig a közönség azonnal akcióba lép (vásárol, imádja a céget stb.)

[5]A PR működési modelljét majd felvázolja valaki arra illetékes, én itt a tartalommarketing, vagy inkább a tartalom hatásának leegyszerűsített modelljére szorítkozom. Jól látható, hogy a tartalom nem azonnal és nem közvetlenül hat, általában igen sok idő telik el a tartalommal való találkozás és az esetleges vásárlás között. A témával foglalkozók szerin 7-12 érintkezési pont szükséges addig, amíg eljutunk egy minőségi lead generálásáig.

JÖJJÖN POE (de most nem Edgar  Allan)

[6] Jó ötletnek tűnhet, ha az úgynevezett POE modell segítségével próbáljuk meghatározni a tartalommarketing és a PR viszonyát. Sokáig jó felosztásnak tűnt a saját média – fizetett média – szerzett média (egyesek szerint kiérdemelt média) hármas. Ebből a saját médiának sokáig nem jutott főszerep. Amolyan kötelező feladatnak tartottuk, amit valahogy le kell tudni. A céges honlap, céges blog, hírlevél stb. amolyan kötelező feladat volt, amit le kell tudni. Az igazi sztár a fizetett média volt, míg a szerzett médiát afféle kiegészítőnek tekintettük.

[7] Észre kell azonban vennünk, hogy a világ már évek óta nem így működik. Az eddig elkülönülten kezelt médiatípusok egyre inkább összecsúsznak. Egyre nagyobb a zavar, nehéz eldönteni, hogy mi pontosan melyik skatulyába tartozik. Felértékelődött az egyszerre több helyre is sorolható konvergens média. (Egészen biztos, hogy egy Facebookon pénzért kiemelt céges poszt, vagy egy vírusszerűen terjedő céges videó már nem sorolható be egyszerűen egyik, vagy másik kategóriába.)

Külön kell foglalkoznunk a saját média helyzetének alakulásával. Az internet előtti világban a vállalatoknak, intézményeknek nem volt lehetőségük rá, hogy közvetlenül kommunikálhassanak saját közönségükkel. Vagy fizetett reklámokkal jelenhettek meg a médiában, vagy fel kellett kelteniük az újságírók érdeklődését.

[8] Ma bármelyik cég közvetlenül szólhat a közönségéhez. Elvileg semmi akadálya, hogy saját felületein keresztül milliókat érjen el egy cég. (Közben a mainstream média ereje is gyengült, társadalmi megítélése is sokat romlott.) A világ fejlettebb felén jelszóvá vált: Minden cég médiacég. A sok példa közül kiemelném a Coca-Cola Journey-t, a magazint, ami lényegében a Coca-Cola honlapját váltotta fel. Érdemes megnézni, olvasgatni, van benne bőven igazi tartalom, nem egy reklámújság. (Tulajdonképpen véletlen, hogy két példám is kötődik a Coca-Cola-hoz. Vagyis annyiban nem véletlen, hogy ez az óriáscég valóban a tartalmat állította stratégiája középpontjába. Érdemes megnézni az ezt bemutató videójukat!)

A médiacéggé válás persze nem egyszerű. A „minden vállalatnak médiacéggé kell válnia” jelszó a legtöbb esetében csak jelképesen érthető, úgy, a cégeknek meg kell tanulnia tartalmat készíteni és publikálni. Ennek következtében egyre gyakrabban merül fel a kérdés: saját felületünkön mondjunk el a történetünket, vagy inkább bízzuk ezt a fizetett, vagy a szerzett médiára? (A fizetett médiában jó történetmesélési lehetőégeket biztosítanak a natív hirdetések. Ezt sokan keverik a tartalommarketinggel.)

[9]A választás egyáltalán nem olyan egyszerű a döntés, mint ahogy az első pillanatban gondolnánk. A saját médiában nagy az ellenőrzésünk a tartalom fölött, de kicsi az elérésünk (ezt persze egy Coca-Cola, vagy Red Bull esetében nem mondanám), míg a szerzett média esetében éppen fordított a helyzet:nagy az elérés, de kicsi a kontroll. A legjobb megoldás az ÉS, vagyis saját- a fizetett- és a szerzett média együttes alkalmazása. Bingo, feltaláltuk az integrált kommunikációt (vagy ha úgy jobban tetszik, a 360 fokos marketinget)!

A TARTALOMMARKETING AZ ÚJ PR?

A PR vagy tartalommarketing rossz megközelítés. Csak a PR ÉS tartalommarketing együttes kezelése képes minket előre vinni.

[10] Gondoljatok bele:

  • azonos a megbízó,
  • ugyanaz a közönség,
  • mindketten tartalommal dolgoznak
  • mindkét terület a megbízóval való szoros kapcsolaton,
  • hosszú távú együttműködésen alapul,
  • és ami a legfontosabb: AZONOSAK A CÉLOK!
  • Akkor milyen ellentétekről is beszélünk?

A fentiek alapján egyesek arra a következtetésre jutottak, hogy a TM nem más, mint a PR új neve. Ugyanúgy tévednek, mint A kopasz énekesnő (a [11] dián látható Ionnescou ismeretlen utazók, akik gyermekük különleges ismertetőjegyeinek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ők férj és feleség.

VAGY HELYETT ÉS

[12]A tartalommarketing és a PR nem ugyanaz, viszont kitűnően kiegészítik egymást. Hiába állítja elő ugyanis a tartalommarketing a legjobb tartalmakat, hiába jelennek meg ezek a saját felületeken, nem veszi ezeket észre senki sem. A tartalomkészítés belépési küszöbe nagyon alacsony, egyre többen készítenek tartalmakat. Ahhoz, hogy valaki ki tudjon emelkedni ebből a tartalomtengerből, szükség van a hagyományos marketingre és a PR-re. Nagyobb, mint valaha.

Ha megnézzük egy céges weboldal analitikáját jól láthatjuk az egyes PR akciók, kampányok nyomait. Ezek a lökések ugyan napok, vagy esetleg hetek alatt lecsengenek, ugyanakkor egy jól működő weboldal esetén némi tartós forgalomnövekedést is eredményeznek. Nagyjából erről szól a PR és a tartalommarketing együttműködése. Az alaposan megtervezett és jó működő PR képes felkelteni a célcsoport figyelmét, a tartalommarketing pedig az informatív, segítő, szórakoztató tartalmak segítségével közösséget épít fel a márka körül. Másképpen fogalmazva a közönség a szerzett médiának köszönhetően jön be, de a saját médiának köszönhetően marad az oldalon.

Nem csak ez az egyetlen oka, amiért fontos a PR és a tartalommarketing együttműködése. Számos felmérés bizonyítja, hogy a céges tartalmak nem számítanak hiteles forrásnak. Ha viszont ugyanezek a tartalmak a „hivatásos”, vagy a közösségi médián, esetleg véleményvezéreken keresztül jutnak el az emberekhez, hirtelen hitelessé válnak.

[13] Azt gondolom, felesleges a neveken lovagolni. Tartalommarketing? Márkázott tartalom? Kisnyúl? Mindegy.A lényeg, hogy nagyon erős céges történeteket kell létrehoznunk és azokat el kell tudni juttatnunk a célközönségünkhöz. Ehhez a „hagyományos” PR-tők a közösségi média és a digitális marketing rengeteg eszközét igénybe kell vennünk. Tulajdonképpen nem új dolgokat kell kitalálnunk, hanem a meglevőket kell tudnunk nagyon hatékonyan használnunk.

Mi itt, Magyarországon mostanában kezdtünk el csak beszélni a tartalommarketingről. Kevés még a működő tartalommarketinges program, az innen szerzett tapasztalat. Bár egyesek próbálják magukat tartalommarketingessé átcímkézni, valójában igazi tartalommarketing ügynökségek nálunk még nem léteznek. Meggyőződésem, hogy egyes, szakmailag megalapozott, de a piaci helyzetüket kereső PR ügynökségek számára kitűnő lehetőség a tartalommarketing felé való nyitás.