SlideShare, a „titkos” tartalommegosztó platform

slideshare

Korábban azt gondoltam, hogy a mindenki számára nyilvánvaló dolgokról nem kell írni. Azóta rájöttem, hogy nincsenek mindenki számára nyilvánvaló dolgok.

Egy tartalommarketingről tartott előadásomon csak úgy mellékesen, szinte véletlenül rákérdeztem, ismeri-e mindenki a SlideShare szolgáltatást. Csak 3 kéz emelkedett a magasba (közülük volt az enyém is).

Azóta óvatosabb, vagy inkább gyanakvóbb vagyok, és amikor a megosztásról, terjesztésről beszélünk célzottan rákérdezek a SlideShare-re. Eddig még nem találkoztam olyan hallgatósággal, csoporttal, ahol a szolgáltatás ismertsége nagyobb lett volna 20 százaléknál. Úgy gondolom, itt az idő, hogy írjak róla.

Mire jó a SlidShare?

A 2006-ban indult SlideShare igazi web 2.0-ás képződmény. A szolgáltatás lényegében a nem sokkal korában indult és rövid idő alatt rendkívül sikeressé váló YouTube modelljét másolta azzal a különbséggel, hogy ez esetben nem videók, hanem prezentációk képezik a „tölteléket”.

A SlideShare nagyon egyszerű és hatékony eszköz a PowerPoint, PDF, Keynote, vagy OpenDocument formátumban készült prezentációk megosztására. Az eredeti prezentációt pillanatok alatt feltöltheted a SlideShare felületéről (ehhez előzőleg regisztrálnod kell magad) a felhőbe, ezután az anyag elérhető lesz a saját SlideShare csatornádban, illetve egy kapott kód segítségével bemásolhatod blogodba, weboldaladba. (Ez ugyanúgy történik, mint a YouTube esetében, vagyis nem kell értened, mi is van abban a kódban.)
A weboldalba épített SlideShare prezentáció helyben lapozható, szabadon megosztható (mások oldalaiba is beépíthető) ha a szerző engedélyezi, akkor egyben letölthető.

A SlideShare mint információbánya

A SlideShare azok számára is fontos, akik maguk csak tartalomfogyasztók és nem előállítók. (Szerintem ez csak átmeneti állapot, hiszen idővel mindenki tartalomkészítővé válik.)
A SlideShare fantasztikus tartalombánya. Ha friss, minőségi információkra van szükséged egy adott témában, a Google-ban keresve könnyen elveszhetsz, mellékvágányra futhatsz. Olyan anyagokat találsz, amiket sok idő átnézni, amikben csak sok a betű, de csak kevés a mondanivaló. A SlideSharen kevesebb az anyag, de jobb a találati arány. Egy 10-40 diából álló diasort gyorsan átfuthatsz, könnyen eldöntheted, hogy érdekel-e, tudod-e használni.
Egy jó diasorban éppen azokat a mondatokat emelte ki a szerző, amik neked is kellenek.

A legtöbb SlideShare prezentáció PDF formátumban letölthető, de talán ennél is érdekesebb az új „clipping” funkció. Gyakran előfordul, hogy egy előadásból csak egy, vagy két olyan dia van, amit valamiért szeretnél eltenni. Az új funkció segítségével most ezt egyszerűen és gyorsan megteheted. (A clipping funkció a képlopást nem támogatja, de hát tudjuk, hogy ha valaki el akar lopni és fel akar használni egy képet, az megi is fogja találni a módját.)

Tartalomterjesztés

Mint klasszikus web 2.0-ás tartalom, a SlideShare előadás jól lájkolható és könnyen megosztható. (A megosztott előadás a YouTube-hoz hasonlóan az eredeti feltöltő forgalmát növeli.)

Sok előadó számára már szinte reflexszerű, hogy elődása anyagát feltölti a SlideSharre, de vannak olyanok is, akik kifejezetten erre a platformra készítenek tartalmat. Az ok egyszerű: Elkészítése egyszerű, megjelenése látványos, mégis helytakarékos, mobilon is jól mutat, könnyen megosztható.

2012-ben a LinkedIn vette meg a SlideShare-t. Az addig inkább stagnáló szolgáltatás azóta újra fejlődésnek indult. Ennek egyik eredménye, hogy a már korábban felsorolt formátumban készült tartalmak feltöltésén kívül lehetőség van közvetlenül a SlideShare-ben is tartalmakat készíteni. A Haiku Deck eszköztárával egyszerűen készíthetünk látványos bemutatókat.

Vevőszerzés SlidrShare-módra

A SlideShare legújabb húzása egy vevőjelölteket generáló eszköz beépítése. A dolog igen egyszerű: A prezentáció megfelelő helyére egy űrlap helyezhető el. (Ez lehet a prezentáció közepe, vége, vagy a letöltés kezdeményezése. Sokkal szimpatikusabb módszer ez, mint eleve regisztrációhoz kötni a tartalom elérését, hiszen így nem zsákbamacskát árulunk.) Ha jó a prezentáció, jó helyre kerül az űrlap, sokan lesznek, akik hajlandók megadni adataikat. A megfelelő tartalom kitűnően leszűkíti a közönséget, vagyis a kitöltők többsége valóban érétékes „lead” lesz. (A szolgáltatásrét a kitöltések száma után kell fizetni.)

A SlideShare sokoldalú eszköz, amin hagyományos prezentációkon kívül képsorozatok, vagy videók is megoszthatók. (Ilyenkor egy-egy dia helyére kerülhet egy YouTube videó.) Tudomásul kell azonban venni, hogy ennek az eszköznek is vannak korlátai. Az egyik a linearitás: ez a fajta megjelenítési mód csak akkor működik, ha a képkockák szépen, egymás után következnek. Ha bonyolultabbak köztük a viszonyok, akkor inkább a Prezit érdemes használni. Fontos szem előtt tartani azt is, hogy a SlideShare online eszköz, használatához élő internet kapcsolatra van szükség.

Ha nem ismerted eddig a SlodeShare-t, ha ismerted, de nem használtad, ha ez az írás hozta meg a kedved, kérlek írd meg hozzászólásban – és persze oszd meg az elkészült SlideShare prezentáció linkjét!

Erről beszélek

pf_mh_600

Indul a tavaszi szezon, többfelé is fellépek. Kösz, nem kell emlékeztetni, valóban írtam korábban egy posztot arról, mi bajom az üzleti konferenciákkal. A helyzet azóta sem változott, viszont a rendezvények, amiken a következő hónapokban fellépek mások, mint az ott leírtak.

Március 13-án délelőtt „keynote speaker” leszek a Hrenko Web Solutions és az Origo Üzletrész A tartalomtól a tartalommarketingig  szemináriumán. (Google Ground). Egy 40 perces, áttekintő előadás címe: A traktortól a tartalommarketingig. Ez egy még korábban indult együttműködés újabb állomása, közös vállalkozás. (Bármelyik pillanatban kikerülhet a program a www.hrenko.hu webhelyre.)

Március 24-én LinkedIn alapozó szemináriumot tartok. Az a fellépés kicsit kilóg a sorból, mert saját szervezés, nem előadás, hanem képzés és nem is a tartalommarketingről szól. A LinkedIn terjesztése, megismertetése az emberekkel egyik mániám. Alapvető platform, eszköztár, ami egészen új szintre emeli az üzleti kommunikációt, legyen annak célja álláskeresés, kapcsolatépítés, marketing, vagy értékesítés. Ez a képzés most olyanoknak szól, akik nincsenek fenn a Linkedinen, vagy fenn vannak ugyan, de semmire sem használják. A közeljövőben tartok speciális, értékesítőknek és marketingeseknek szóló, haladó LinkedIn képzést is.

Március 26-án a SzEK.org E-Commerce Meetupján lesz egy rövid fellépésem. Arról beszélek, hogy miért és milyen tartalomstratégiára lenne szükségük a webáruházaknak, webshopoknak. (A hazai webes üzleteket nézegetve biztos vagyok benne, hogy sokaknak újdonság lesz ez a téma.) A többi előadóhoz hasonlóan én is csak 8 percet kapok, vagyis nagyon fel kell készülnöm, hogy a legfontosabbakat el tudjam mondani. A napokban „teszteltem” az E-commerce Meetupot; jó a program, jó közönség, jó a helyszín – bőven megéri az 1500 forintos belépőt (amiért a műsoron és a társaságon kívül még pogácsát és üdítőt is kapsz).

Április 29. HVG Tartalommarketing konferencia A rendezvény szakmai tanácsadója Szurop István, évek óta „harcostársam”. István mellett a HVG Könyvek/Konferenciák csapata garantálja, hogy ez egy jó átgondolt és korrekten megszervezett rendezvény lesz. (Néhány előadót én is javasoltam és örültem, hogy fel is bukkantak a végleges programban.) Erre a rendezvényre egy a tartalommarketing és a tartalomgondozás (content curation) viszonyával foglalkozó előadással készülök. Tudomásom szerint itthon ez még egy nagyon friss téma.

Május 12-13. Média Hungary Csermely Ákossal, a konferencia igazgató-producer-szerkesztőjével még csak egy előzetes egyeztetést tartottunk. Bízom benne, hogy a konferencián egy önálló tartalommarketing szekció is lesz. Az én témám nagyban függ a többi résztvevő személyétől és előadásuk témájától, de ha lehet, a PR és a tartalommarketing kapcsolatáról beszélnék.

Irigylem azokat az előadókat, akik az agilis módszertant alkalmazva elkészítenek egy jó előadást, alaposan begyakorolják azt, majd hosszú ideig ezzel turnéznak és közben folyamatosan finomítják, csiszolják az anyagot. Minden évben elhatározom, hogy én is áttérek erre a módszerre, de a felkéréseket látva soha nem tudok ellenállni a kísértésnek, hogy kifejezetten az eseményre szabott előadást készítsek. Majd talán jövőre…

Megéri a tartalommarketingre költeni?

Október 15-én az Internet Hungary konferencián Tartalommarketing és megtérülés (ROI) címen tartottam előadást. Az ott bemutatott, inkább csak illusztrációul szolgáló diasor közreadása mellett itt megpróbálom összefoglalni, miről is beszéltem. (A szögletes zárójelben levő számok az egyes diák sorszámára utalnak.)

Szép dolog, ha kitűnő dolgokat találsz ki, de idővel elérkezik a pillanat, amikor magához rendel a főnököd, vagy annak a főnöke. Ilyenkor általában nem az elképzelésed részleteit firtatják, hanem azt szeretnék tudni, miképp is térül meg az 24 millió forint, amit Te egy éven belül tartalommarketingre elkölteni tervezel.

A megtérülés (ROI) számítása önmagában egyszerű dolognak tűnhet, hiszen az a ráfordítások (költségek) és a bevétlek ismeretében egy egyszerű képlet [2] segítségével kiszámítható. A tartalommarketing (vagy éppen a közösségimédia-marketing) esetében azonban a bevételek nem közvetlenül és nem egyetlen helyen jelentkeznek, ezért az itt megadott képlet nem alkalmazható.

Az első feladat tehát, hogy a főnökséget is meggyőzni arról, hogy a tartalommarketing nem a [3] ábrán látható módon működik, vagyis nem egyszerűen a befektetett pénz arányában növekszik az eredmény. (Természetesen egy PPC kampány sem növelhető bármeddig.)

Ideje leszámolni a tartalommal kapcsolatos illúziókkal is. Bár kivételek vannak, a tartalom általában nem azonnal ható csodaszer. Általában szó sincs tehát arról, hogy a felhasználó (közönség, vevőjelölt) a neki felszolgált tartalom hatására azonnal, automatikusan vásárolni kezdjen. [4].

Ahhoz, hogy a tartalommarketing megtérülését vizsgáljuk, először tisztázni kell, mi is a tartalommarketing. Egy mindössze 10 perces előadás keretében ennek meghatározására nem tettem kísérletet, csupán a tartalommarketing-ciklus ábráját [5] villantottam fel. Most, az írásos változat olvasóinak ajánlhatom a Soreo.biz tartalommarketing címkével ellátott írásait és Tartalommarketing.hu blog posztjait.

Bármilyen szép is lenne tehát, nem tudunk egyetlen ROI értékkel (mérőszámmal) előállni. A tartalommarketing ugyanis túlságosan összetett folyamat. A vásárlási folyamat [6] számos kisebb szakaszból áll össze, a jól működő tartalommarketing pedig minden szakaszhoz más-más tartalmat biztosít. A vásárlási tölcsér egy másik metszetén [7]még jobban látszik, hogy az észleléstől a vásárlásig (konverzióig) tartó úton hányféle tartalommal kell/lehet hatni a vásárlóra. Emellett fontos azt is figyelembe vennünk, hogy a valóságban a vásárló útja nem egy egyenletes menetelés a vásárlási (értékesítési) tölcséren keresztül. Sokkal inkább olyan ez a mozgás, mint a bolyongás az áruház polcai között [8]. Eközben nehéz pontosan meghatározni, hogy a valamikor fogyasztott tartalom végül mikor hat. [9]

A vásárlási tölcsér összetettségéből és az alkalmazott tartalmak sokfélesége talán magyarázat arra, hogy hogy miért nem lehetséges egyetlen mérőszámmal jellemezni a tartalommarketing megtérülését. Ehelyett mérőszámok együttesét kell alkalmaznunk. A kérdés csak az, hogy mit mérjünk?[10]

Az elmúlt években a közösségi média kapcsán sokan ködösítettek, azt állították, hogy az nem mérhető, vagy olyasmit mértek, aminek nem sok értelme volt. A tartalommarketinggel sem jobb a helyzet. Egy amerikai felmérés szerint a megkérdezett szakemberek többsége bizonytalan benne, mit is kellene mérni, a többiek pedig a márkaismertséget, vagy pedig a látogatók és a látogatások számát mérik. Nem jobb a helyzet Európában sem, ahol a szakemberek 45 százalékának fogalma sincs arról, mit is kellene mérni. [11].

Ezek a mérések gyakran öncélúak, azt mérik, ami könnyen mérhető (lájkolók száma, egyedi látogatók), valójában viszont olyan mérőszámok kellenének, amik közvetlen kapcsolatba hozhatók az üzleti célokkal. [12]

Minden tartalommarketinggel foglalkozó szakember előbb-utóbb szembesül a kérdéssel: Mennyi vevőjelölt (lead) generálására alkalmas a tartalommarketing? Ahogy már korábban is említettem, a tartalommarketing nem vevőgyártó automata, ugyanakkor képes vevőjelöltek generálására IS. A [13] ábra világosan megmutatja, hogy azonos havi költés mellett a tartalommarketing nagyjából 19 hónap alatt éri utol a PPC kampányt, onnantól pedig egyre jobban lehagyja azt. Nem szabad viszont megfeledkeznünk arról, hogy a tartalommarketing közben „mellesleg” márkát épít, neveli a közönséget, segíti a bevonódást, megkönnyíti a vásárlási döntéseket… Mindezt leszűkíteni egyetlen paraméterre, a megszerzett vevőjelöltek számára, komoly hiba.

Mostanában egyre többen esküsznek a „brand lift” mérésére, ami természetesen nem a vállalati felvonót jelenti, hanem a vállalat/márka ismertségét, az ahhoz való érzelmi azonosulást stb. jellemzi. [14]. (A brand lift kifejezés annyira új, hogy még a Wikipediában sem szerepel.)

Ha megnézzük, hogy egy tartalom (szöveg, videó stb.) hatására miként változik meg a közönség egy csoportjának viszonyulása a márkához és ezt összehasonlítjuk egy, ezzel tartalommal nem találkozó csoport véleményével, akkor jó úton járunk, hogy a brand liftet mérjük. Ez sajnos a valóságban messze nem ilyen egyszerű, mint leírva, ennek megfelelően nem is olcsó játék.

A hagyományos mérési módszerek nagy hibája, hogy teljese figyelmen kívül hagyják az időt. A tartalommarketing sikeressége nagy mértékben függ attól az időtől, amit az emberek a tartalomfogyasztásra hajlandók áldozni. Az „engadged time” (erre sincs jó magyar fordítás) jól jellemezheti ezt a viszonyt,

Nem mindegy, hogy mit és mikor mérünk. Ha csak 3 részre bontjuk az egyébként jóval bonyolultabb vásárlási/értékesítési tölcsért [15], máris nagyon eltérő igények jelennek meg. A tölcsér tetején (TOFU) leginkább a figyelemfelkeltés a cél, ezért az elérést, a tartalomfogyasztásra fordított időt érdemes mérni. A középső szakaszban (MOFU) a bevonódásé a főszerep. Itt például a regisztráció (pl. hírlevél, esemény), a letöltés (tanulmány) lehet a mérendő érték. A harmadik szakasz (BOFU) leginkább a konverzióról szól. (Ez az a terület, amihez nem nehéz irodalmat találni.)

Mi az egészből a tanulság? Leginkább az, amit már többször leírtam, hogy a ROI megnevezéséhez nincs egyetlen, jól használható mérőszám. Még mérési módszerek együttesét sem tudom ajánlani, hiszen minden tartalommarketing program más, eltérőek az alapjául szolgáló üzleti célok. Az előadás célja az volt, hogy 1) segítsen a feladat összetettségének megértésében, 2) kiindulópontul szolgáljon a mérendő paraméterek és mérés módszerek kiválasztásához.

Ha sikerül olvasóimban legalább valamilyen kérdéseket generálnom, nem dolgoztam hiába.

Ázok, fázok, konferenciázok

pf_mh_600

Itt az ősz, lassan beindul a konferenciaszezon. Bár nemrég részletesen megírtam, mi a bajom az üzleti konferenciákkal, most mégis elvállaltam néhány fellépést. Az ok egyszerű: Olyan előadásokra kértek fel, ahol a tartalommarketingről beszélhetek. Olyan téma ez, amiről egyre többen esik szó, de ettől általában nem oszlik, hanem inkább sűrűsödik a homály. Úgy érzem, hogy ebben a helyzetben nem tehetem meg, hogy elutasítsam a felkéréseket.

A szereplések másik oka a tartalommarketing. Én nem csak beszélek, írok róla, hanem gyakorlom is. Azt, hogy engem a téma egyik hazai szakértőjének tekintsenek egyebek mellett blogokkal és előadásokkal igyekszem elérni.

A konferenciák „természetesen” nem oszlanak el az ősz folyamán, hanem az összes rendezvény a következő hetekben lesz. A sort a Menedzserképző Központ marketing konferenciája nyitja, október 1-jén. Itt „Tények és tévhitek tartalommarketingről” címmel adok elő. Örülök, hogy végre nem általános áttekintést kell adnom („mi is a tartalommarketing”), hanem a tévhitekből, mítoszokból kiindulva rámutathatok: sok olyasmi, amit mostanában egyesek próbálnak tartalommarketingként eladni, egyáltalán nem az. (Attól ezek a dolgok lehetnek érdekesek, jók, hasznosak, csak nem korrekt dolog a tartalommarketing címkét ragasztani rájuk.)

Október 15-én az Internet Hungary második napján a ROI a tartalommarketingben címmel adok elő. A kétnapos konferencián párhuzamosan 5 teremben zajlanak az események, az utóbbi években egyre sűrűbb a programmal. Tapasztalatom szerint a második nap délutánjára már elfáradnak az emberek, ezért csak a legelszántabbakra számíthatok. Kár, mert a téma nagyon fontos. Aki tartalommarketingbe kezd, az nem egy rövid kampányba fog, hanem egy hosszú, általában több éves program mellett kötelezi el magát. Joggal szeretné tudni, hogyan térül meg a tartalommarketingbe befektetett pénze. A rendelkezésemre álló 10 perc sajnos éppen csak a téma felvillantásra elegendő, de majd itt részletesebben is megírok mindent.

Elég szerencsétlenül jött ki, hogy azonnal az Internet Hungary után, 16-án máris következik a Privátbankár.hu social media marketing 2014 című konferenciája. Némi vacillálás miatt azért vállaltam el a fellépést, mert a közösségi vásárlásról (socilal selling) beszélhetek.

Ha azt mondtam, hogy a tartalommarketing körül nagy a zűrzavar, akkor mit is mondhatnék a közösségi vásárlásról? A LinkedInen hónapokkal ezelőtt indítottam egy, a témával foglalkozó csoportot, ahova eddig 80 kitűnő értékesítési szakember lépett be. Láthatóan egyikük sem a téma szakértője, hanem valamennyien tanulni akarnak. Nem lesz könnyű dolguk. A social selling ugyanis sokkal közelebb van a tartalommarketinghez, mint a hagyományos értékesítéshez. (Így kerültem én is a téma közelébe.)

Remélem, olvasóim, követőim közül sokakkal találkozom ezeken a rendezvényeken. (Az előadások anyagát természetesen majd itt is megosztom.

A Privátbankár.hu jóvoltából az október 16-i rendezvényre olvasóim között 4 tiszteletjegyet oszthatok ki. Olyanok jelentkezését várom, akik 1) szakmai érdeklődők (meg tudják magyarázni, mi közül a konferencia témájához), 2) vállalják, hogy a konferencia utáni napokban valamilyen nyilvános helyen (Facebook, LinkedIn, Google+, blog stb.) legalább egy bekezdésnyi szövegben beszámolnak a rendezvényről.

Jelentkezni az info@soreo.biz címen lehet, a jegyekről a jelentkezés sorrendje dönt.

Konferenciaszereplés? Felejtsd el!(?)

konferencia

Évek óta hívnak üzleti konferenciákra előadni. Eleinte nagyon megtisztelőnek tartottam ezeket a meghívásokat és örömmel tettem eleget nekik. Később kezdtek kissé terhessé válni, de úgy éreztem, hogy mégis el kell mennem. Mára komoly kétségeim támadtak az efféle fellépésekkel kapcsolatban.

Az efféle konferenciák üzleti modellje nagyon egyszerű.

  • Találj egy jó témát/nevet
  • Bérelj ki egy jó helyszínt.
  • Kérj fel 10-15 előadót – ismert cégek megfelelő szintű vezetőit és jó nevű szakértőket vegyesen. (Az előadók nem kerülnek pénzbe, nekik az ingyen reklámlehetőség a fizetség.)
  • A vonzó programmal, neves előadókkal idejében hirdesd meg a konferenciát.
  • Kérj fejenként 19.000 – 29.000 forint részvételi díjat.
  • (Ha ügyes vagy, szerezz még 1-2 szakmai szponzort is.)

Első látásra nem tűnik túl bonyolultnak, ugye? Ez is az oka, hogy az utóbbi években egyre többen próbálnak hasonló konferenciákat szervezni.

Számos hasonló elven szerveződő, jobb-rosszabb konferencián való részvétel után úgy látom, hogy a legnagyobb probléma a szerkesztéssel van. Egy ilyen konferencia nagyon hasonlít egy szaklaphoz. Természetes, hogy egy ilyen kiadványban is írnak iparági szakemberek, készülnek velük interjúk, viszont elképzelhetetlen, hogy a lapszám minden szerkesztői kontroll nélkül álljon össze. Az üzleti konferenciákon viszont éppen ez történik: Úgy lépnek fel a különböző előadók, hogy előadásuk anyagát előzőleg senki sem látta. A legtöbb hazai üzleti konferenciának ugyanis nincs szakmai szerkesztője (vagy szerkesztőbizottsága), a szervezők csak bízhatnak benne, hogy az előadók valóban fel is készülnek. Követelni tőlük semmit sem lehet, hiszen „szívességből” lépnek fel. A valójában ismeretlen előadások csak láncba fűzhetők, köztük belső logika nem alakítható ki.

Konferenciázás az előadók szemszögéből

100 – 200 főt elérni jó dolog, de ehhez nem kell feltétlenül 6-8 órát dolgoznod (felkészülés, jelenlét, előadás). Ekkora közönséget egy kisebb bloggal, egy Facebook poszttal, LinkedIn státuszfrissítéssel (stb) is el lehet érni. Egészen más lenne a helyzet, ha ez a közönség kizárólag a potenciális vevőidből/ügyfeleidből állna, de erről szó sincsen. Ezeken a konferenciákon a közönség meglehetősen vegyes összetételű.

Motiváló tényező lehet, hogy a fellépésekkel a személyes/szakmai márkádat építheted. Korábban egyes konferenciák (az előadókat bemutató oldalak) kiemelkedően jól szerepeltek a Google keresési találataiban, mára azonban jelentősen romlott pozíciójuk. Ennek ellenére természetesen jól mutat egy személyes honlapon, a LinkedIn profilodban, vagy egy bemutatkozó anyagban, ha elmondhatod, hogy milyen rendezvényeken adtál elő.

A konferenciákon való előadás lehet a tartalommarketing része is. Én is így kezelem, amikor előadásaim anyagát többféleképpen (Slideshare, szöveges átirat, letölthető pdf) is átdolgozom. Sajnos éppen a konferencián nem működik a tartalommarketing, hiszen semmit nem tudok az aktuális közönségemről. (A tartalommarketing lényege éppen az, hogy nem vaktában lövöldözünk, hanem olyan tartalmat készítünk, ami a közönségünk számára fontos, érdekes, pótolhatatlan.)

Mi lenne a megoldás?

1. Olyan konferenciákat szervezni, ahova az előadók csak komoly válogatás (szerkesztés) után kerülhetnének be.

2. Az előadók felkészülésének ellenőrzése, támogatása (a TED világhírű előadói sem szégyellik ezt)

3. Korrekt előadói honoráriumok megfizetése, hogy 1) erre hivatkozva megfelelő teljesítményt is lehessen követelni az előadóktól 2) az előadók ne érezzék magukat reklámhordozónak

4. A közönség igényeinek alaposabb előzetes megismerése. – Csak ennek alapján lehet igazán az igényeikhez illeszteni a konferencia programját/tartalmát.

Tisztában vagyok vele, hogy bőven akadnak, akiknek minden úgy jó, ahogy most van. Úgy gondolom azonban, hogy ahogy az üzleti kiadványok között is elfér egymás mellet a Szuperinfó és Harvard Business Review, biztosan lennének érdeklődők egy drágább, de garantáltan színvonalasabb üzleti konferenciák iránt is.

Ingyen letölthető előadás a tartalommarketingről

Mivel nem a termékeinkből, hanem az ügyfelek, vásárlók igényeiből indulunk ki, az utóbbi megismerésével hirtelen kitágulnak lehetőségeink.

  • Egy nyílászárókat árusító cég, témái hamar kimerülnének, ha csak ajtókról és ablakokról írhatna, de miután kiderül, hogy a vásárlóikat a tervezés, a házépítés, illetve a lakberendezés érdekli, hirtelen végtelen témához jutnak.
  • Egy tyúklétrákat gyártó vállalkozás egyáltalán nem tudna magáról mit blogolni, de mivel a közönségét a szárnyasok, illetve az állattartás érdekli, bőven van témája.
  • A gyógyszercégek nem írhatnak a vényköteles gyógyszerekről, de foglalkozhatnak az egészséges életmóddal, vagy a betegségek megelőzésével.
  • Egy baleset-biztosításokat áruló cég ne a „módozatokat” nyomja, hanem a megelőzéssel, meglepő esetekkel, a biztonsággal foglalkozzon…

*     *     *

Ez persze csak egy rövidke részlet abból a 18 oldalas pdf-ből, amit az MFOR marketing konferenciáján előadott anyagból készítettem. Az előadás teljes (bővített) szöveges anyaga egy rövid regisztráció ellenében itt elérhető.

 Ez 

Prezentáció? Felejtsd el!

Egyesek már évek óta azt állítják, hogy a jó előadásnak inkább hátráltatója, mint segítője a kivetített prezentáció. Mondani könnyű – megvalósítani nehéz.  A legtöbb előadó számára mankó, súgó, menedékvár a kivetített anyag.  Aki viszont jó előadó, felkészült, van mondanivalója és szeretné, ha csak rá figyelnének az, megpróbálkozhat a “meztelen előadással”. (Nem azt javaslom, hogy az előadó vetkőzzön le, csak azt, hogy szabaduljon meg a prezentációtól!)

Egyébként láttak már stand-up komikust Power Point prezentációt tartani?

Tovább a Prezentáció? Felejtsd el! című írásomra >> (SocialDaily)