Információgyűjtés: 5 nélkülözhetetlen eszköz

eszközök

A hétvégeken rendszeresen főzök. Általában nincs szükségem „kottára”, de ha néha ellenőrizni akarok valamit, mindig meglep, hogy a legegyszerűbb fogásokra is számtalan variációt találok.
Így van ez a tartalmak gyűjtését és rendszerezését segítő appokkal, eszközökkel is: mindenkinek megvannak a maga, „tuti” tippjei. Eszembe sem jut tehát, hogy azt állítsam az itt következő eszközökről, hogy ezek a legjobbak. Csak annyit mondhatok, hogy nekem ezek váltak be.

Mivel ügyfeleimnél gyakran tapasztalom, hogy szinte teljesen járatlanok ezen a területen, arra gondoltam, hogy biztosan sokaknak segíthetek „fegyvertáram” megosztásával.

1. RSS: Feedly.com

Tudom, az RSS nem divatos dolog, viszont nagyon hasznos. (Ha teljesen ismeretlen a fogalom, olvasd el az „ősblogger” Plastik cikkét.) Az RSS  leginkább arra jó, hogy ne kelljen naponta végig nézned az összes kedvenc oldalad, blogod, hogy jelent-e meg valami érdekes tartalom. Az RSS olvasódnak (és a megfelelő beállításoknak) köszönhetően automatikusan megkapod a friss címeket.

feedly

Én különböző témákban rengeteg kiadványt (weboldalt, blogot, online újságot) követek és a fél napom biztosan rámenne, ha naponta végig kattintgatnám őket. Az RSS gyűjteményemnek és az RSS olvasómnak köszönhetően viszont percek alatt át tudom pörgetni a friss termést. (Általában mobilon, üres perceimben teszem ezt.) Természetesen RSS olvasókból is óriási a kínálat. Az elmúlt évben többel kísérleteztem és a Feedly vált be a legjobban

Próbáld ki: http://feedly.com

2. Google Értesítő

Nyilván vannak olyan kulcsszavak (témák, amik érdekelnek, a cégneved, a konkurencia), amiket szívesen ellenőrzöl a Google-ban. Itt megint sok időt takaríthatsz meg, ha nem egyenként nézed meg őket, hanem automatikus értesítőt állítasz be. A találatokat a figyelt régió és a tartalomtípusok szerint is szűkítheted. Az eredményeket (a beállításnak megfelelően) naponta az email fiókodba, vagy az RSS olvasódba kapod.

(A figyelt kulcsszavak megadásánál vigyázni kell. Ha túl általános kulcsszóra kérsz értesítést, számíthatsz rá, hogy feldolgozhatatlan mennyiségű értesítést kapsz.)

Próbáld ki: https://www.google.hu/alerts

3. Közösségi könyvjelző: Diigo.com

Ha az interneten találok valami hasznosat, érdekeset, egyáltalán nem biztos, hogy azonnal felhasználom. Sok év tapasztalata alapján állíthatom, hogy hiába emlékszel pontosan, hol is láttad azt a cikket, infografikát, videót, nagy valószínűséggel soha többé nem tudod megtalálni. (Ha mégis sikerülne, az rengeted időbe kerülne.)

Az úgynevezett közösségi könyvjelző szintén a web 2.0 hőskorából (2004-2006) származó találmány. Lényeg, hogy saját gépünk helyett a felhőben mentjük el a könyvjelzőinket, amiket megoszthatunk másokkal és persze saját magunkkal is. (Ez utóbbi abszurdnak tűnhet, de nagyon is praktikus, amikor a mobilon eltárolt oldalt az asztali gépen, vagy a tableten is könnyedén megtalálsz.

Az elmúlt 10 évben több szolgáltatást kipróbáltam, néhány hónapja a Diigo nevű alkalmazást használom. A Diigo eltárolja az adott oldal címét, illetve saját címkéim hozzáadásával megkönnyíthetem az oldal későbbi megtalálását. (Ezt a cikket például az információgyűjtés, eszközök, tippek címkékkel raknám el.) A címkék segítségével elég nagy biztonsággal meg tudok találni egy elmentett oldalt. Ha következetesen címkézek, egy adott címkéhez (pl. eszközök) tartozó több oldalt is előhívhatok, ami óriási segítség lehet a tartalomkészítésben.

A Diigo másik szépsége a jegyzetelés. Tudom, létezik egy tucat jó jegyzetelő app, amivel szöveget emelhetek ki, vagy megjegyzéseket szúrhatok be, de ha mindezt a Diigon belül teszem, nem kell a jegyzetekkel ellátott oldalamat valahova külön elmentenem. Óriási előny. (Vannak még a Diigonak egyéb szolgáltatásai is – érdemes kipróbálni őket.).

Természetesen léteznek más közösségi könyvjelzők is. A legjobb (talán) a Raindrop.io, ami nagyok sok mindent tud, többféle szolgáltatással integrálható – cserébe néhány dollár előfizetési díjat kérnek a használatáért.

Próbáld ki: www.diigo.com

4. Olvasd el később: Pocket

Általában igyekszem miden olyan oldalt berakni a Diigoba, ami esetleg később kellhet. Vannak viszont olyan cikkek, blogposztok, amiket nem akarok tartósan tárolni, csak valamikor a közeljövőben egyszer el akarok olvasni. Ezeket az olvasnivalókat a Pocketbe mentem.
pocket

A Pocket és a Diigo ugyan rokonok, de nem ikertestvérek.  Ahogy a nadrágzseb és a gardróbszekrény  funkciója is különbözik (bár mindkettőben tárolunk ezt-azt), úgy a Diigo és a Pocket sem ugyanarra való. (A Pocket üzemeltetői maguk is figyelmeztetnek rá, hogy a szolgáltatás nem nagy tömegű link tárolására és visszanyerésére való.)

Talán említeni is felesleges, hogy a Pocket és a Diigo is rendelkezik (ingyenes) mobil alkalmazással. Buszon, metrón, várakozás közben kitűnően lehet mentegetni a különböző, később feldolgozandó oldalakat.

Próbáld ki: https://getpocket.com/

5. Olvasd el kényelmesen: Kindle

Ha valahol egy hosszabb és alaposabb emésztést igénylő szövegre találok, azt a Diigo/Pocket mellett/helyett azonnal elküldöm a Kindle olvasómra is. A weboldalalak olvasása a zavaró környezet (sok reklám, felugró ez-az, stb.) miatt fárasztó. Természetesen a mobilos olvasás sem ideális. A Kindle-re küldött szöveg jól kezelhető (lapozás, betűtípus, nagyítás stb.) és minden zavaró elemtől mentesen  jelenik meg. További előny, hogy használhatom a beépített szótárokat is és aláhúzogathatom a fontos részeket.

A weboldlak Kindle-re küldésre több app is létezik. Nekem leginkább az Amazon saját alkalmazása vált be. Ennek segítségével egyetlen billentyű-kombinációval elküldhető egy oldal, ami azután a Kindle olvasón már megfelelő formátumban jelenik meg.

Hasonlóan egyszerű a mobil oldalak küldése is a Kindle-re. Ehhez a Push to Kindle appot kell a mobilra tölteni, majd a megfelelő (egyszeri) beálltások után már csak az elküldendő oldalt kell megosztani a Push to Kindle appal. (Az app ugyan 1264 forintba került, de naponta használom, így bőven megérte a „befektetést”.

Tudom, nincsenek univerzális, mindenre jó eszközök. Eltérők az igényeink, és az a stílus, ahogy az információkat kezeljünk. Egyáltalán nem gondolom, hogy az itt megosztott módszerek, eszközök a lehető legjobbak, a feltétlenül követendők. Ha valakinek tetszik egyik, vagy másik, használja. Ha valaki (szerinte) jobb, egyszerűbb, hatékonyabb eszközöket ismer, feltétlenül ossza meg velünk!

Egy kis kiegészítés:

A témát kicsit tágabban értelmezve az információgyűjtő eszközök közé sorolható a Flipboard is. Erről korábban részletesen írtam  a LinkedInen (a poszt olvasásához nem szükséges LinkedIn regisztráció.)

Mi ez a tartalommarketinges izé?

content-marketing
A minap egy kolléga egy kávézgatással egybekötött megbeszélés végén nekem szegezte a kérdést: „Te, tulajdonképpen miről szól ez a tartalommarketinges izé, amit csinálsz?”

A kérdés egyáltalán nem lepett meg, ugyanis nem először hallottam.

Tökéletesen megértem a kérdezőket. Ha ugyanis szétszedjük a tartalommarketinget, csupa ismerős összetevőt találunk:

Tartalom – Persze, a blog, a hírlevél, az esettanulmány stb. régi találmány.

A közönség igényeinek a figyelembe vétele – A célcsoportok pontos meghatározása, a pontos célzás évek óta a marketingesek egyik legfontosabb feladata. Az ügyfélkaraktereket (buyer persona) sem a tartalommarketingesek találták fel, de kevesen szánják rá magukat a velük való bíbelődésre.

Terjesztési csatornák – Itt sincs semmi új, hiszen a Facebooktól a Slideshare-ig valamennyi régóta ismert.

Content mapping – A tartalmak, a csatornák és az ügyfélkarakterek (vásárlási ciklus) szinkronizálása már kevéssé ismert eljárás. Ez az a fajta tervezés, ami nélkül a tartalmak, a közösségi kommunikáció csak a levegőben lógnak. (Naponta találkozunk ilyen példákkal.)

Semmi újdonság. A legrégebbi sikeres tartalommarketing programok 100 évnél is régebbiek. A mostani fellángolás tehát nem más, mint egy megközelítés, módszertan újra felfedezése és a mai körülmények (digitális eszköztár) közti alkalmazása. Az elmúlt évek sikerei azt mutatják, hogy ez nem is olyan kevés.

Az illusztráció forrása: ZAG Interactive

A félreértett LinkedIn*

A LinkedIn közösségi hálózat felhasználóinak száma a múlt héten elérte a 100 milliót. (Az ünnepi ajándékot már előre megkaptuk.) Szép szám. Sokak számára szebb, mint a Facebook 600 (+) milliója. A két közösség hálózat funkciója, lehetőségei közt ugyanis óriási a különbség.
Az elmúlt években számos barátomat, közeli ismerősömet biztattam, hogy használja a LinkedInt. Többségük legfeljebb csak egy (felületesen kitöltött) profilig jutott el.

“Miért rakjam ki valahová nyilvánosan az adataimat? Inkább feltöltöm a CV-met valamelyik állásportálra, vagy tanácsadó cég adatbázisába.”

“A LinkedIn csak álláskeresőknek való. Minek vacakoljak vele, amikor nekem van munkám?”
“A LinkedIn nemzetközi álláskereső. Én itthon akarok dolgozni, tehát semmi szükségem rá.”
“Már 2 éve van fenn profilom, de még soha senki nem keresett meg ajánlattal.”
“Időpocsékolás a LinkedInnel vacakolni, mert csak kevesen vannak rajra magyarok, azok is többnyire háeresek és informatikusok.”

Ezek csak a leggyakrabban elhangzó kifogások. (Tudok még többet is, de most szerintem ennyi is elég.)

Akkor hát nézzük a lényeget:

A LinkedIn nem álláskereső hálózat. Nem arra való, hogy amikor munka nélkül maradsz, vagy váltani szeretnél, gyorsan bedobd a felcsalizott horgot és pillanatok alatt kifogd a Nagy Halat. Sokkal érdekesebb, jobb lehetőség itt a személyes (szakmai) márkád gondos ápolása és szakmai kapcsolataid építgetése. Természetesen ha ezekben sikeres vagy, szükség (igény) esetén könnyebben találsz megfelelő munkát (megbízást, partnert, alvállalkozót, munkatársat) is.

A személyes márka ápolása és a kapcsolatépítés természetesen nem abból áll, hogy egyszer, sebtiben megadod néhány adatodat, esetleg kapcsolódsz egy tucatnyi, gyorsan megtalált ismerősödhöz, majd nagy ívben elkerülöd még a LinekdIn környékét is.

A LinkedInen nagyon fontosak a csoportok. Nézz körül, fedezd felé, mi folyik a Te szakmádban. A csoportokban folyó beszélgetésekből passzív résztvevőként is sokat tanulhatsz, de idővel biztosan találsz olyan témát is, amihez szívesen hozzászólsz.

A csoportokon kívül léteznek egyéb lehetőségek is. Tehetsz fel például kérdéseket is a hálózat népének. (100 millió ember között komoly esélyed van néhány jó válaszra.)

A LinkeIn egyik legnagyobb erőssége a kereső. Természetesen nem csak ismerőseid után kutathatsz itt, de kiderítheted, kit, hol kell keresned, ha egy adott cég, szakterület, speciális ismeret képviselőjére van szükséged.

(Mindez az ingyenes lehetőségek között található. Természetesen még ezek felsorolása sem teljes. A LinkedIn használatával az igen részletes Help Centeren kívül számos blog, cikk, tanulmány, könyv foglalkozik.) A fizetős szolgáltatások a profi toborzóknak, fejvadászoknak szólnak, azokat itt most meg sem említettem. )

A LinekdInen is akadnak ismertebb, de rosszul használt szolgáltatások is. A “fészbukosodás” jegyében a LinekdInen is született üzenőfal, ahova lehet közvetlenül írni, de beköthető a Twitter is. Óriási hibát követ el, aki ugyanúgy kommunikál itt, mint ahogy azt a személyesebb, szélesebb közönségnek, vagy a szűkebb ismeretségi körnek szóló csatornákon megszokta. Rossz úton jár az is, aki ezt a felületet összetéveszt egy ingyenes hirdetési újsággal.

A LinkedIn – számomra nehezen megfejthető okok miatt – nem tesz közzé részletes felhasználói adatokat. Az elmúlt hónapokban találkoztam már olyan fejvadásszal, aki 20.000 körüli hazai felhasználóról beszélt, de láttam már(ügyes Google-keresésen alapuló) 230.00 -es számot is. Legutóbb a SocialTimes.hu állt elő egy 130.000 körül számmal – ez elég reális értéknek tűnik.

Más szolgáltatásokkal kapcsolatban már tapasztalhattuk, hogy komoly eltérés lehetséges a regisztrált és a tényleges felhasználók között. Adataim sajnos nincsenek, de nem hiszem, hogy a LinkedInt aktívan (rendesen feltöltött, aktualizált profillal rendelkező, legalább heti egy alkalommal belépő, 50+ közvetlen kapcsolattal rendelkező) használók száma meghaladná a regisztráltak 70 százalékát.

Talán az eddig leírtakból is kiderült, hogy – néhány ünneprontó megjegyzésem ellenére is – őszintén hiszek a LinekdInbe máris meglevő és a folyamatos növekedéssel tovább erősödő lehetőségekben. Meggyőződésem, hogy vannak szakmák, melyek képviselői nem maradhatnak ki innen.

Az elmúlt években megtanulhattuk, hogy a  közösségi hálózatok befogadóképessége (elméletileg) végtelen, a legjobb helyek elég hamar elkelnek. Ide bekerülni később már csak komoly erőfeszítéssel,  jelentős költséggel lehet. Érdemes tehát igyekezni!

(*Ez az írás a HVG médiablogban megjelent bejegyzés szerkesztett változata.)

———————————————————————————————————————————————-
Tetszett a bejegyzés? Kattintson az oldalsó sávban a  “Feliratkozás” gombra, hogy megkapja emalben a Soreo-biz friss bejegyzéseit!

Két bejegyzés között további érdekes, fontos információkat találhat Facebook oldalunkon (http://www.facebook.com/soreo.biz) és Twitter üzeneteinkben (http:// www.twitter.com/soreo_biz)
————————————————————————————————————————————————-

Prezimédia*

Hát, nem kapkodtam el. Nagyjából két éve lehetett, amikor Bitter Brunó megmutatta a NextWave első,  Prezivel készített cégbemutatóját. Egyszerre tetszett és idegesített is. Izgalmas volt az elszakadás a lineáris narrációtól, de idegesítő volt, ahogy az alapvető információkért is (cím, telefonszám) felfedező játékot kellett játszanom.

Azóta különféle konferenciákon, bemutatókon, előadásokon rengeteg prezis anyagot láttam. Hamar megértettem, hogy ez is csak egy “buta” eszköz, ami nem képes pótolni az értelmes gondolatokat.
Valahogy most érkezett el az idő, hogy én is elkezdjem használni a Prezit. Aktív felhasználóként percek alatt megértettem, miért imádják annyian. Azért, mert nem “kocka” mérnöki gondolkodással készült, a prezentáció készítését a gondolataidhoz igazíthatod (nem pedig fordítva), a felhasználói (szerkesztői) felület egyszerű, az alapfogások percek alatt elsajátíthatók. A háttér (oktatási anyagok, help) jók, a Prezi köré épült közösség működik.
Ne táplálj hamis illúziókat: gondolatok, ötletek, kellő kreativitás, némi tanulás és gyakorlás komoly anyaggyűjtés és sok befektetett munka nélkül a Prezivel sem tudsz igazán ütős bemutatókat gyártani!
Mindez persze magától értetődő, nem is erről akartam írni, hanem arról hogy a Prezi nagyszerű eszköz lehet(ne) az újságírók kezében is, hiszen
1) nagyon “termelékeny” – rendkívül gyorsan lehet szöveget, képeket, YouTube-os videót felvinni, azok között kapcsolatokat, navigációt építeni,
2) bár a Prezi lineáris történetmesélésre is alkalmas, igazi terepe a nem lineráris megjelenítés (a lineárisan el nem mesélhető történeteket ma gyakran meg kell erőszakolni, hogy valahogy beleférjenek a rendelkezésünkre álló formákba)
3) ha akarod, a Preziben magad vezetheted a közönséget, de akár a kezébe is adhatod a navigációt.
Ez így, leírva csupán néhány sor, valóságban azonban (talán) egy új univerzum!
Mindez biztosan elegánsabb lett volna, ha Prezeben tálalom, de…. (A következő hetekben, hónapokban különböző témákban  több előadást is tartok. Igyekszem tanulni, ügyesedni és egyszer még talán itt is előrukkolok valamivel:)

Addig is ajánlom mindenkinek a Prezi “felfedezős” oldalát. A rengeteg nyilvánosan megosztott prezi nézegetése az első lépcső ahhoz, hogy magad is belevágj.

(* “crosspost”  – a bejegyzés eredetileg a HVG Médiablogon jelent meg.)

ReferYes.com – A passzív álláskeresők nyomában

A mai (viszonylagos) állásszűke idején is sok speciális,  különleges tudást igénylő nyitott pozíció akad, melyekre nehéz megfelelő jelölteket találni. Jó emberek ugyan akadnak, de ők többnyire  passzív álláskeresők, vagyis nem böngészik a vállalati karrieroldalakat és az állásportálokat.

A passzív álláskeresők elérése hagyományos módszerekkel drága és nehézkes. Az elmúlt időben viszont több, kifejezetten erre a feladatra kifejlesztett webes eszköz is felbukkant. Ezek közül most a ReferYes.com szolgáltatást szeretném bemutatni.

A webhely egyik része sajátos “emberpiac”, ahol nem a szokásos résztvevők (munkáltatók, munkavállalók (+közvetítők)) kereskednek, hanem a fejvadászok keresik és kínálják a rátermett jelölteket. A “Post Jobs” oldalon megadható a vágyott jelölt profilja + az az összeg, amit a fejvadász fizetni hajlandó egy jelöltért, a “Refer People” oldalon pedig jelöltet lehet ajánlani a felkínált állásokra. (Itt a munkakeresők közvetlenül is jelentkezhetnek.)

A ReferYes.com igazi érdekessége mégsem ez, hanem a Sourcer oldal. Ez ravasz kereső, ami egyszerre több forrásban is képes önéletrajzok, felhasználói profilok, vagy akár email címek után kutatni.

A ReferYes.com még messze nem tökélestes, de máris használható. Kíváncsian várom, hogyan “tanul”, fejlődik majd a jövőben!

Jön a mobil toborzás?

Ahogy az  álláskeresésben az internet felváltotta az apróhirdetéseket, hamarosan úgy lép majd a mobiltelefon az internet helyére az . Legalábbis ezt állítják a mobil toborzás (mobile recruitment) elkötelezett hívei. Valóban?

  • 2020-ra a mobil lesz az internetezés elsődleges eszköze,
  • A mobilfelhasználók száma Magyarországon több mint kétszerese internetezőkének,
  • Lényegében minden mobilfelhasználó használja az SMS-t,
  • Egyre nagyobb az internetezésre is alkalmas telefonok aránya, csökken a mobilinternet ára,
  • A alacsonyabb árkategóriákban is egyre több okostelefon érhető el.

A mobil álláskeresési piac a felsorolt meggyőző érvek ellenére sem pezseg még, de apróbb buborékok már látszanak.Az eddig megismert megoldások lényegében 4 csoportba sorolhatók:

1. Mobil weboldalak. A böngészésre is alkalmas telefonok terjedésével logikusnak tűnik az állásportálok (job boards) és a vállalati karrieroldalak “mobilbaráttá” tétele. A mobilra alkalmazott oldalak általában ugyanazokat a funkciókat nyújtják, mint a webes változatok, vagyis leginkább az állásajánlatok közzétételére és a jelentkezés elküldésére alkalmasak. (Utóbbira csak bizonyos megszorításokkal, amire később térünk ki.)

2. Önálló alkalmazások. Már ma is számos (általában ingyenes) alkalmazás érhető el iPhone-ra, de az egyéb telefonokra készült alkalmazások száma is folyamatosan növekszik. Többnyire jól átgondolt, könnyen használható és szép programok, hátrányuk leginkább az, hogy elkészítésük egyedi fejlesztést igényel, ezért drágák. Nem véletlen, hogy egyelőre csak a legnagyobb, tőkeerős, folyamatosan nagyszámú új munkavállalót kereső cégek kísérleteznek velük.

3. A jó öreg SMS. Újra be kell látnunk, hogy ismert korlátai ellenére az SMS a legáltalánosabban elterjed és a legegyszerűbben használható mobil megoldás. Az SMS-ben küldhető értesítés az új lehetőségekről, vagy  link, ami egy megfelelő (mobil) állásoldalra vezet. Az indiai Naukri azt is lehetővé teszi, hogy a jelentkezők a hirdetésben megadott SMS segítségével pályázzanak egy állásra. (Ilyenkor a portálra előzetesen feltöltött életrajz automatikus csatolódik a jelentkezéshez.)

4. Mobil vonalkód. Érdekes, hogy a mobiltelefonnal olvasható és “megfejthető” grafikus kódért, a QR kódért mindenki lelkesedik, mindenki a jövő technológiájának tartja…mégis kevesen használják. A QR kód használata lehetővé tenné, hogy a plakáton, szórólapon, újságban, vagy bármilyen más nyomtatott felületen elhelyezett információ azonnal digitális információvá (például mobil weboldalra vezető linkké alakuljon át.

A lehetőség adott, várjuk a Nagy Robbanást!