Valóban nincs szükség a céges honlapokra?

shocked businessman with eyes closed is against uncensored Inter

Nagyon meglepett, amikor (valamikor 2013. körül) a Coca-Cola Company hagyományos céges honlapját  egy színes-szagos online magazinnal váltotta fel.  Azóta bebizonyosodott, hogy  jó utat választottak, a koncepció működik, a Coca-Cola Journey rendkívül sikeres.

Nagyjából 10 éve beszélünk arról, hogy a hagyományos honlapoknak nincs semmi értelme. A termékeket, szolgáltatásokat középpontba helyező céges “kirakatok” ugyanis legtöbbször kizárólag arról szólnak, amit az eladó szeretne lenyomni vevői torkán. Az viszont nem a jól-rosszul megfogalmazott értékesítési szövegekre kíváncsi, hanem arra, hogy a cég képes-e  problémáira, kérdéseire, kétségeire megfelelő választ adni. A hagyományos vállalati honlapokon ez a két megközelítés csak a legritkább esetekben találkozik.

vallalateskozonseg

Bár régóta tudjuk, hogy a hagyományos vállalati honlapok nem jók, nem vonzanak elég közönséget, kevés nézelődőd képesek valódi érdeklődővé konvertálni, nagyjából minden maradt a régiben. Továbbra is becsukhatjuk a szemünket, tehetünk úgy, mintha minden rendben lenne, de szerintem jobb szembesülni a tényekkel:

  • A legnagyobb (Fortune 100) cégek honlapjának forgalma jelentősen csökkent – az átlag -23% (a Webtrends 2011-es adata – a helyzet azóta valószínűleg tovább romlott). A kisebb céges honlapok forgalomcsökkenés azért nem ilyen drasztikus, mert korábban sem nézte őket szinte senki.) A legnagyobb hazai vállalatok webhelyeinek forgalmáról nem áll rendelkezésünkre adat, de nincs miért feltételeznünk, hogy jobb lenne a helyzet.
  • A forgalom 90%-a a tartalom 10 %-ból, a forgalom 50%-as a tartalom 0,5%-ból származik. (Másképpen fogalmazva: A tartalom túlnyomó része semmiféle forgalmat nem hoz. (Forbes.com)

A webergonómiai vizsgálatokból évek óta tudjuk, hogy ezeket a weboldalakat a látogatók nem olvassák végig, hanem szemükkel gyorsan „szkennelik”. A gondosan megírt „víziónk”, „küldetésünk”, „cégtörténet” szekciókon csak a legritkább esetben akad meg valamelyik, különösen kíváncsi látogató szeme. (Mindezt jól tudja minden marketinges, aki őszintén elemzi cége honlapjának forgalmi adatait.)

Valamit tenni kell. Először is, felejtsük el a „javítsunk honlapunk hatékonyságán” stratégiát. A „Rólunk-Termékeink-Hírek-Kapcsolat” honlapokkal már nincs mit tenni. Ideje lenne a B2C és B2B vállalati kommunikációban is felfedezni a web 2.0-át, a közösségi kommunikációt, vagyis azt, hogy itt nem csak mi beszélhetünk.

Ahogy Simon Mainwarning írja:

A cégek számára az online jelenlét egyre inkább a weben keresztüli közösségi forgalom összegét jelenti. Nos, ez az információcsere jelenleg egyáltalán nem a hagyományos vállalati honlapokon keresztül zajlik.

Sok kisvállalkozás mindezt költséges kutatások, mélyreható elemzések nélkül is felismerte. Az elmúlt években egyre gyakrabban láthattuk, ahogy saját, céges  honlapjuk helyett Facebook oldalukat kezdték webes jelenlétük középpontjaként használni. Erre a trendre erősített rá a LinkedIn is a céges oldalak és a „Showcase” aloldalak fejlesztésével, lehetőségeik bővítésével.

Bár mindkét közösségi platformban óriási lehetőségek rejlenek, mégsem gondolom, hogy teljesen kiváltanák a saját kézben levő, teljesen kontrollálható webes felületet. A közösségi felületeknél sokkal jobban kontrollálható saját média,  a céges webhely, céges blog,  továbbra is meghatározó szerepet játszanak az erős, jól azonosítható márka létrehozásában, ugyanakkor nem működhetnek a „közösségi világtól” elzártan. Mindenképpen részt kell vennie abban az online közösségi térben, ahol a potenciális vásárlók, partnerek az idejük jelentős részét töltik.

A jövő csak a céges honlapok „közösségivé tétele” lehet.

  • Statikus termékbemutatók helyett követni kell azt az irányt, amit a közösségi platformok kijelöltek.
  • A hónapokig (vagy akár évekig) nem frissülő oldalak helyett hetente többször frissülő tartalmakat kell kínálni, amik könnyen megosztatók, amikhez a látogatók szívesen hozzászólnak. (A frissülő tartalmon alapuló marketinggel kapcsolatos görcsökről korábban már részletesen írtam.)

Természetesen mindez nem csak a honlapok átalakításáról szól. Egy újfajta marketinges szemléletre van szükség, ahol nem a termékek, szolgáltatások erőszakos sulykolása, hanem a potenciális vevők bevonása, a márka iránti pozitív érzések kialakítása a cél. Ehhez – a honlapok előtt – először a marketingesek gondolkodását kell átalakítani.

Az az írás a korábban a LinkedIn Pulse felületén megjelent bejegyzésem szerkesztett változata.

Reklámok

Hol a tartalom helye?

Website-Content

Néhány éve egy Ismert Vállalattól kerestek meg azzal, hogy „már teljesen kész az új vállalati honlap, csak a szövegeket kellene megírni”. Valóban így volt. Teljesen elkészült az egyedi dizájn, működött a menürendszer, helyükre kerültek a mutatós (képügynökségektől származó) illusztrációk, csak a szövegek helyét töltötte ki rengeteg Lorem ipsum (vakszöveg).

Néhány kattintás után egyértelműen látszott, hogy nagyon kötöttek a tartalomkészítés lehetőségeit. Egy rövid megbeszélés során egyértelművé vált, hogy a megrendelő a szokásos „termékeink/szolgáltatásaink – referenciáink – rólunk” szövegeket szeretne, olyat, ahol a cég megpróbálja ráerőszakolni mondandóját a közönségre.

Szerencsére végül a cég más valaki nyerte meg a megbízást, olyan szövegíró, aki minden „okoskodás” nélkül, – ráadásul nagyon olcsón – készített el az igényelt szövegeket.

A honlap látogatottsága azóta is csak minimális, a tartalom jó esetben is csak féléves gyakorisággal frissül. Az Ismert Vállalat elszalasztott egy komoly lehetőséget.

A történet egyáltalán nem egyedi. Szinte különlegességnek számít, ha előbb készül el egy honlap tartalma és csak ezután kerül sorra a külső kialakítása.

Elég átnézni egy tucat véletlenszerűen kiválasztott honlapot, hogy egyértelműen látsszon: A legtöbb cég számára ma még nyűg, letudandó, kellemetlen feladat a tartalom elkészítése. Óriási lehetőséget hagynak ezzel ki, hiszen az igazán jó tartalom segít a figyelem megragadásában, értékes információkat nyújt az ügyfelek (vevők, partnerek) részére, erősíti az ügyfelek kötődését. Aki lemond a valódi, értékes tartalomról, a modern marketing legfontosabb részét utasítja el.