Büntet a LinkedIn

linkedin csoki

Képzeld el, hogy keresel valamit a Google-ban, de az a keresési találatok helyett ezt írja ki:

„Kedves Béla, kereséseiddel elérted a kereskedelmi limitet. Ha továbbra is keresgélni szeretnél, fizess elő Google Pro üzleti szolgáltatásunkra. Éves előfizetéssel csak 125.000 Ft (+ÁFA).”

Ilyesmi szerencsére csak rémálmaidban fordulhat elő. Ha viszont a LinkedIn összetett keresőjét használod, elég hamar belefuthatsz.

A LinkedIn is a népszerű freemium modellt alkalmazza: Az alapszolgáltatás ingyenes, de ha kinövöd azt, fizetned kell. A LinkedIn eddig leginkább a HR tanácsadókból, fejvadászokból, toborzókból élt, de egy ideje intenzíven terjeszkedik az értékesítés és a marketing felé is. Természetesen a LinkedInnek is vannak hirdetési bevételei is, de ellentétben a Facebookkal, ez csak hab a (fizetős) tortán.

A LinekedInnek jó ideje fáj, hogy sok profi felhasználó az ingyenes fiókot használja, vagyis miközben a LinkedIn használatával saját magának pénzt termel, vígan potyázik. Idén februárban jelentették be, hogy hogy az ingyenes fiókot használóknál korlátozzák az összetett keresések – ez a LinkedIn lelke – számát.

Megértem a LinkedInnek azt a törekvését, hogy a lehető legtöbb felhasználót tereljen a fizetős szolgáltatások felé, de ez nem jelenti, hogy tetszik is ez az üzletpolitika. A fizetős fiókok valóban bővített szolgáltatásokat ígérnek, csakhogy a mezei felhasználóknak, illetve a kisebb cégek szakembereinek ezekre nincs szükségük. (Tudnák persze használni, csak az éves 400+ euró díj megtérülése nem látszik.) Elvileg lehetőség lenne olcsóbb „small business” csomagok kialakítására is, de a LinkedIn nyilván attól fél – szerintem joggal – hogy ez csökkentené a nagy csomagokra előfizetők számát is.

A keresés limitálásával biztos lesznek olyan céges felhasználók, akik végre fizetni fognak, viszont elidegenítenek sok olyan embert is, akik használják ugyan a LinekedInt, de nem tudnak erre ennyi pénz elkölteni.

Maradnak a kerülőutak. Ebből a legismertebb a Google segítségével történő „átvilágítás”. (Google X-Raying). A Google „belelát” a LinkedInbe, látja a profilokat, csak tudni kell kérdezni. Az ehhez szükséges keresőkifejezések írásához ugyan nem szükséges matematikai logikából doktorátust szerezni, de a hatékony keresésekhez némi ügyesség és tapasztalat nem árt. Minimális (Google) kereséssel a témában sok, az átvilágítási technikát tanító oldalt találhatsz, ezekből az egyik legáttekinthetőbb ez az oldal. (A LinkedInen belül működik egy jó kis csoport is, ahol szívesen segítenek, ha elakadsz egy összetett keresőkérdés (string) írásával.) Az X-Ray technika kitanulásához idő kell és a találatok pontossága sem mindig olyan, mintha a LinkedIn részletes keresését használnád. Talán ez is az oka, hogy a LinkedIn még nem zárta be ezt a kiskaput.

Akinek túl bonyolult a Google keresés, használhatja Socialtalent új keresőjét. Itt sajnos csak beosztást, készségeket és várost lehet megadni (vagyis leginkább a fejvadászokat szolgálja ki. Persze csodák nincsenek, néhány kattintás után a Google-ban kötünk ki, ahol a Socialtalent is egy klasszikus keresőkérdést generált. (Köztes módszer lehet, ha a Socialtalent által generált keresőkifejezésekbe utólag belepancsolunk.)

Olvastam egy faramuci módszerről is, több böngészővel, belépett és kilépett LinkedIn profillal + Google kereséssel kell ügyeskedni, de bevallom, ezt nem találtam túl vonzónak. (Ha valaki kipróbálja, ossza meg a tapasztalatait!)

Kényszerű kerülőutak tehát akadnak, ingyenes, teljes hozzáférés a LinekdIn részletes keresőjéhez viszont nincs. Aki nem akar belefutni a frusztráló korlátozásba, az egyet tehet: takarékoskodhat.
Kísérletek bizonyítják ugyanis, hogy a LinkedIn nem annyira a keresések számát, mint inkább azok időbeliségét figyeli. Ha nagyon ráfekszel a keresőre, rövid időn belül eléred a „kereskedelmi limitet”. Ha viszont egyszerre csak néhány keresést végzel, akár 800 ingyenes keresést is enged a LinkedIn.

Ahogy a mondani szokás: A LinkedIn ad és a LinkedIn elvesz. Egy dolog biztos csak, nem ez volt az utolsó nagy változás a professzionális közösségi hálózat történetében.

Reklámok

Azonosítva (Identified.com)

Igen, már megint egy kereső, ami a Facebook kihasználatlan adatbázisából akar valódi értéket teremteni.

Az Identified.com használata igen egyszerű. Csak engedélyezned kell, hogy a kereső kapcsolódjon a profilodhoz és rövid idő alatt megkapod a (szegénységi) bizonyítványt.

Képzettség: 0 Munkatapasztalat: 0 Kapcsolatok: 1

Első pillantásra elég gyenge eredménynek tűnik, de az Identified.com szerint nem is olyan pocsék 9. vagyok az ismerőseim között, komoly szakmai múlttal (és jövővel) rendelkező ismerősök következnek utánam.
A szintén a Facebook “adatvagyonára” épülő BranchOut és a BeKnown kapcsán már kiderült: hiába vannak a Facebookon hatszor annyian, mint a LinkedInen, a toborzáshoz használható információk mennyisége és minősége nem elég jó. (Olyan ez, mint a túl mélyen fekvő szén és kőolaj rétegek: ott a kincs, de nem lehet kitermelni.)  A Facebooktól származó információk szerint csupán a felhasználók fele ad meg magáról adatokat, de általában ezek is igen hézagosak. (Talán a Facebookon nemrég bevezetett listáknak köszönhető, hogy az utóbbi hetekben ismerőseim közt feltűnően megnőtt az iskolák és munkahelyek megadása iránti hajlandóság. Kérdés, hogy általános és tartós lesz-e ez a trend?)

Mindezek után elég nehéz megítélni,  mire is jó az Identified.com és hogy miért is adtak hozzá neves befektetők 5,5 millió dollárt? Rendben, megállapították hogy hiányosak az adataim, de ez számomra nem újdonság, közeli ismerőseim pedig maguk is rájönnek. Ingyen.

(Ha ennyi nem lenne elég, a Forbes.com igen alaposan foglalkozik a témával.)

SeeMore + 6Sense – A Monster visszavág

Úgy tűnik, a Monster.com nem régi dicsőségén búsongva múlatja az időt.  A hajdani dicsfényt korábban néhány ügyes állásportál, újabban pedig a közösségi média – leginkább a Facebook és a LinkedIn – kissé ugyan elhomályosította, de a Monstert azért még kár lenne leírni.

A cég nemrég a BeKnown Facebook-alkalmazással bizonyította, hogy ismerős a közösségi játéktéren is. (Ettől a LinkedIn annyira megijedt, hogy az alkalmazásnak nem engedélyezi a kapcsolódást saját adatbázisához.)

A Monster Legújabb megoldása, a SeeMore egész más területre koncentrál. Segítségével egyetlen felhő-alapú, kereshető webes adatbázisba gyűjthető össze egy cég valamennyi önéletrajz-adatbázisa.  A 6Sense szemantikus kereső révén a toborzók a korábbi, kulcsszavas keresésnél jóval szűkebb, pontosabb találatokat kaphatnak. A SeeMore valóban nagy adatbázissal rendelkező toborzók számára kínál vonzó megoldást, jelenleg még csak az Egyesült Államokban érhető el, természetesen “Béta” próbaüzemben.

Az alábbi két videó igen érzékletesen mutatja be a 6Sense és a SeeMore működését:


Az “ismeretlen” Google

Nehéz megérteni, hogy a toborzási szakemberek miért nem használják a Google-t. Pontosabban: miért nem használják toborzási eszközként.

Elméleti fejtegetés helyett egy gyors példa:

A területi+képviselő+állás összetett keresőkifejezésre 327 000 találatot kapok. Az első 20 találat (első két találati oldal) kizárólag állásközvetítő cégek hirdetéseit tartalmazza. Az első két oldalon látható 14 fizetett (AdWords) megjelenés közül mindössze egyetlen közvetlen (nem ügynökség által feladott) céges álláshirdetés akadt. (Ezt egy kevéssé ismert, kis cég adta fel.)

Egy Magyarországon működő cég online karrieroldalát naponta néhány ezer, esetleg néhány tízezer ember látogatja.

Egy hazai állásportált naponta 20 000 – 80 000 ember látogat meg. (A Webaudit.hu adatai szerint a legnagyobb forgalmat lebonyolító haza állásportál, a Profession.hu egyedi látogatóinak száma 2011-ben még csak egy-két alkalommal haladta meg a felső értéket, inkább az 50 000 -60 000-es tartományban mozgott.)

A Google keresőt naponta milliók használják. Érthetetlen, hogy a munkaadók miért nem ott hirdetik szabad pozícióikat, ahol a legtöbb ember megfordul!

Az online marketinggel, kereséssel, keresőoptimalizálással foglalkozó szakemberek jól tudják, hogy igazi értéke csak az első három-öt keresőtalálatnak van. A legtöbb felhasználó csak ezeket veszi észre, ezek közül választ.

Ahhoz, hogy egy információ itt jelenjen meg nem feltétlenül csak szerencse kell. A Google “lelkét” jól ismerő SEO (keresőoptimalizáló) szakemberek segítenek a “keresőbarát” oldalak elkészítésében és azok “célba juttatásában”. Miközben a keresők effajta (legális, illetve tiltott) manipulálásáról folyamatosan zajlik a szakmai vita, a Google rendszeren változtatja keresési algoritmusát, egyre nagyobb a SEO iránti igény. Ez azonban rendszerint nem a HR, hanem a marketing osztály részéről merül fel. Miközben ugyanis a vállalati marketingben (és annak költségvetésében) egyre nagyobb szerepet játszik a SEO, addig a HR-hez gyakran még ennek gondolata sem jut el. A végeredményt jól tükrözi a fenti példa.

(Legközelebb a fizetős Google AdWords megjelenésekben rejlő lehetőségekről írok.)

Az állásportálok nem értik a Twittert

A Twitter látszólag nagyon egyszerű dolog. 140 karakter hosszúságú üzeneteket lehet rajta küldözgetni, amiket mások (a követők) megválaszolhatnak, vagy saját követőikkel megoszthatnak. A rövid üzenetek gyorsan pörögnek, egy többszörös megosztás után pedig szépen terjednek. (Az üzenetek természetesen linkeket is tartalmazhatnak, amiket a helytakarékosság miatt a legtöbben rövidítenek.)

A Twittert mára a legnagyobb hazai állásportálok (job boards) is felfedezték. Felfedezték, de nem értették meg. A Profession.hu, a Jobline és a CV Online is elindította saját Twitter-csatornáját (www.twitter.com/professionhu, http://www.twitter.com/jobline_hu, http://www.twiter.com/cvonline_hu), de leginkább csak a levegőbe csiripelnek.

A @Professionhu 1692 megszólalással (csirippel) 89, a  @CVonline_hu 1772 csirippel 192, a @Jobline_hu pedig 3386 csirippel 134 követőt gyűjtött össze. Elég kiábrándító számok egy olyan pályán, ahol egy-egy érdekesebb szereplőt idehaza is több ezren követnek.

A rossz hatásfok fő oka, hogy a hirdetők rosszul fogalmazzák meg üzeneteiket. Mindhárom cég valamilyen program használatával, automatikusan küldi a Twitterre a hirdetéseket. Egy olyan felületen, ahol erősen korlátozott a rendelkezésre álló hely minden betű számít. Az állásportálról kivágott, automatikusan publikált szövegek a Twitteren nem működnek.


140 karakter nagyon kevés. Valójában nem is 140, legfeljebb 120, mert helyet kell hagyni ahhoz, hogy mások is megoszthassák az érdekes ajánlatokat (pl. az RT @Professionhu: önmagában 16 karakter hosszú). A rendelkezésre álló helyet felesleges olyasmire parzarolni, min “új állásajánla”, “legfrissebb állás”, vagy “állásajánlatunk”. Akik ismeri a három cég nevét nyilván jól tudják, hogy nem sózott uborkát, vagy akciós fehérneműt árulnak és azt is joggal feltételezik, hogy nem a már rég lejárt, hanem a legfrissebb állásajánlatokat teszik közzé.

Egy 120 karakternyi,  informatív, figyelemfelkeltő álláshirdetés profi szövegírói feladat. Hiba ezt a feladatot “junior” munkatársra, gyakornokra, vagy éppen sok egyéb feladattal is leterhelt asszisztensre bízni.

Talán még a rosszul megfogalmazott hirdetéseknél is súlyosabb probléma, hogy az állásportálok követői a Twitteren ömlesztve kapják a hirdetéseket. Ha valaki telefonos értékesítő munkakörben akar elhelyezkedni, akkor számára zavaró információ, “zaj”, ha senior beszerző, CAD tervező és még sk egyéb álláslehetőségről tájékozttaják. A Twitter viszonylag egyszerű megoldást kínl erre: a címkéket (hashtag). A Twitter-üzenetek végén elhelyezett címkék nagyon jól használhatók a keresésnél. Ha például valaki az #értékesítés címkére keres a Twitter keresőjében, a találatban megkapja valamenniy olyan hirdetést, amiben szerepel az #értékesítés címke.

Összefoglaló:

Azok az állásportálok, toborzó cégek képesek hatékonyan használni a Twittert, amelyek gondot fordítanak a rendelekzésre álló 140 karakter optimális kihasználására. Az alapvető információkat tartalmazó, figyelemfelkeltő szöveg mellet fontos a keresést, szűrést segítő #címkék készítése. Legalább 10-15 karaktert szabadon kell hagyni, hogy a követők továbbadhassák (RT = ReTweet) saját követőiknek az érdekes hirdetéseket.

ReferYes.com – A passzív álláskeresők nyomában

A mai (viszonylagos) állásszűke idején is sok speciális,  különleges tudást igénylő nyitott pozíció akad, melyekre nehéz megfelelő jelölteket találni. Jó emberek ugyan akadnak, de ők többnyire  passzív álláskeresők, vagyis nem böngészik a vállalati karrieroldalakat és az állásportálokat.

A passzív álláskeresők elérése hagyományos módszerekkel drága és nehézkes. Az elmúlt időben viszont több, kifejezetten erre a feladatra kifejlesztett webes eszköz is felbukkant. Ezek közül most a ReferYes.com szolgáltatást szeretném bemutatni.

A webhely egyik része sajátos “emberpiac”, ahol nem a szokásos résztvevők (munkáltatók, munkavállalók (+közvetítők)) kereskednek, hanem a fejvadászok keresik és kínálják a rátermett jelölteket. A “Post Jobs” oldalon megadható a vágyott jelölt profilja + az az összeg, amit a fejvadász fizetni hajlandó egy jelöltért, a “Refer People” oldalon pedig jelöltet lehet ajánlani a felkínált állásokra. (Itt a munkakeresők közvetlenül is jelentkezhetnek.)

A ReferYes.com igazi érdekessége mégsem ez, hanem a Sourcer oldal. Ez ravasz kereső, ami egyszerre több forrásban is képes önéletrajzok, felhasználói profilok, vagy akár email címek után kutatni.

A ReferYes.com még messze nem tökélestes, de máris használható. Kíváncsian várom, hogyan “tanul”, fejlődik majd a jövőben!