Eszik vagy isszák? – Értékesítés a közösségi hálózatokban

social selling

A közösségi hálózatokat rengeteg ember használja. Az ismerősök ismerősein (és az ő ismerőseiken) keresztül másképpen elérhetetlen emberek érhetők el. Ezek a hálózatok ideális terepet biztosítanak az értékesítők számára. Elvileg. A napi gyakorlat azt mutatja, hogy az értékesítők többsége ugyan tudja/érzi a közösségi hálózatok jelentőségét, de fogalma sincsen arról, mit is kezdjen velük.

Én két irányból, a LinkeIn és a tartalommarketing felől közeledve jutottam el a social sellingig. (Jobb híján az angol elnevezést használom, mert közvetlen fordítása, a „közösségi értékesítés” nálunk az EU-n belüli kereskedelmet jelöli.) Az elmúlt másfél évben írtam a témáról néhány posztot, tartottam néhány tréninget, előadást, a LinkedInen indítottam egy csoportot, de még nem találkoztam egyetlen hazai értékesítővel sem, aki a napi gyakorlatban, tudatosan alkalmazná a social selling módszereit.

Az alapelv nagyon egyszerű: Az internet elterjedése miatt nagyon megváltoztak a vásárlói szokások. Ma a vásárló először alaposan tájékozódik, majd csak azután fordul a kereskedőkhöz. A modern vásárló egyes kutatások szerint az információk 60, mások szerint 70 százalékának birtokában van, mire kapcsolatba kerül az értékesítővel. Ha az eladó növelni szeretné erősen beszűkült mozgásterét, meg kell jelennie az információszerzési szakaszban. Ehhez kínál módszereket a tartalommarketing és különösen a social selling.

Teljesen érthető, hogy az értékesítők számára új ez a helyzet. Ahhoz, hogy megjelenjenek és hatékonyan működjenek a közösségi hálózatokban ki kell lépniük komfortzónájukból, új módszereket, új viselkedést kell elsajátítaniuk. A közösségi értékesítésben éppen azt kell elhagyniuk, amit eddig a legfontosabbnak tartottak: az értékesítői magatartást. A hálózatokban a legfontosabb a „social listening”, a hálózatban zajló beszélgetések érzékeny hallgatása, a fontos információk kigyűjtése, a vásárlási szándék észrevétele. Itt a „nyomulás” helyett az információk nyújtása, a bizalomépítés, a hitelesség megteremtése a legfontosabb.

Mielőtt bárki nagyon elkeseredne gyorsan leírom, hogy a social selling még a módszer őshazájában, az Egyesült Államokban sem terjedt el igazán. A témára szakosodott PeopleLinx a napokban jelentette meg The State of Social Selling jelentését. A 277 B2B account manager megkérdezésén alapuló anyag egyik meghökkentő állítása, hogy bár az értékesítők 31 százaléka használja valamilyen módon munkájában a közösségi hálózatokat, mindössze negyedük van tisztában azzal, mi is a social selling. Csak a cégek (a felmérés csak az 500 főnél több embert foglalkoztató vállalatokkal foglalkozott) 11 százaléka tartotta fontosnak, hogy ezen a téren képeztesse munkatársait, viszont ahol ez megtörtént, ott a social selling használata 28 százaléktól 74 százalékra ugrott.

Nem meglepő módon az értékesítők a LinkedIn tartják a leghasznosabbnak (76%). Meglepő viszont, hogy az általános vélekedés szerint a B2B értékesítésben nem igazán játszó Facebook került a második helyre (44%). Talán még ennél is meglepőbb, hogy a social selling szakértői által rendszeresen közvetlenül a LinkedIn mögött szereplő, Amerikában rendkívül népszerű Twitter ebben a felmérésben a negyedik helyre (a Google Plus mögé) került (16%).

A PeopleLinx kutatásának érdekes tanulsága még, hogy a legtöbben nem a lead generálásban (80%), sokkal inkább az értékesítés utáni kapcsolattartásban (92%) látják a social selling és ezen belül a LinkedIn jelentőségét.

Nincsenek csodák. A vevők nálunk is egyre tájékozottabbak. Azok az értékesítők, akik nem akarnak egy rendkívül beszűkült térben, leromlott hatékonysággal működni kénytelenek lesznek a social selling felé mozdulni.

A témával foglalkozó írásaim:

Mi a social selling? – Rövid összefoglaló

Közösségi értékesítés / Social selling (előadás) – Prezentáció és szöveges átirat

Adj el a LinkedInen

Reklámok

Adj el a LinkedInen

social selling2

Sokan még mindig azt hiszik, hogy a LinekdIn kizárólag az álláskeresők és a fejvadászok vadászterülete. Tévednek. A LinkedIn ideális terület az értékesítők és a marketingesek számára. (Ez a két tevékenység itt nagyon összecsúszik.) Fontos azonban már az elején tisztázni: Ez a platform azonban nem a kiskereskedőknek való, hanem a B2B értékesítőknek, vagyis azoknak, akik cégeknek adnak el.

Tulajdonképpen nincs a LinkedIn ilyen használatában semmi újdonság. Ha belegondolsz, az álláskeresés is értékesítés, ahol te magad (a tudásod, szakmai tapasztalatod) az áru, a munkáltató pedig a vevő. A fejvadász esetében a felkínált pozíció az áru és a „levadászott” szakember a vevő. Az elmúlt években tulajdonképpen nem történt tehát semmi más, csak alaposan kibővült a LinkedIn felhasználóinak köre, megváltoztak az igények, a LinkedIn fejlesztői pedig jól felismerve ezt a folyamatot egyre több eszközt adnak az értékesítők kezébe. Ennek is köszönhető, hogy ma a LinkedIn a social selling (közösségi értékesítés) legfontosabb platformja.

A LinkedInen minden adott ahhoz, hogy működjön a közösségi értékesítés:

  • Eszköztár. Több eszköz is a rendelkezésünkre áll, hogy kiépítsük saját hálózatunkat.
    Néhány hónappal ezelőtt jelent meg a Sales Navigator, ami lényegében a LinkedInen belüli önálló, kifejezetten az értékesítők számára létrehozott platform. A Navigator mind szolgáltatásai, mind pedig ára miatt inkább a nagyobb értékesítési szervezetek figyelmére tarthat számot.

  • Erős profilok. Itt nincs bújócska, egyetlen kattintással meg tudjuk nézni, kivel is kerültünk kapcsolatba. A másik oldalról nézve: Mindenkinek lehetősége van arra, hogy megmutassa szakmai erősségeit. Aki nem épít erős profilt, nem gondozza azt, soha nem lesz erős közösségi értékesítő.

  • Bizalmi háló. Kik a közös ismerősök? Milyen referenciái vannak a partnernek? Miben tartják őt szakértőnek? Mindenki gyorsan leellenőrizhető.

  • Kirakat. Aki akarja, kirakhatja az „árut”. (Céges oldalak, showcase oldalak). Aki nem akarja, csak beszél (ír) róla.

  • Kommunikáció. A saját profilban és a céges oldalon is lehet rövid üzeneteket (státuszfrissítéseket) írni. A szabályok tiszták. Személyes profilodon keresztül a harmadik szintig (ismerőseid ismerősinek ismerősi) van esélyed embereket elérni, a céges oldaladon keresztül a rajongókat és az oda látogatókat szólíthatod meg. (Ha sokan vannak, szegmentálhatod őket, célzott üzeneteket küldhetsz nekik – inygen. A céges Facebook oldalakkal ellentétben itt nincs az elérésnek semmiféle mesterséges szűkítése.

  • Szakmai klubok. (Csoportok.) Meghívhatod célközönséged és még pogácsát/üdítőt sem kell felszolgálnod. Természetesen te is részt vehetsz mások csoportjában (és vadászhatsz a lehetséges ügyfelekre.)

  • Hirdetések. Természetesen a LinkedInen is lehet célzott hirdetéseket feladni. Mivel a LinkedIn felhasználóinak profilja nagyon részletes, a célzás is lézerpontos lehet.) A szöveges és videós hirdetések mellett egy ideje már szponzorált posztokat is lehet készíteni. Ezek a kezdőlapon, a felhasználó üzenőfalán jelennek meg és rendkívül jó teljesítenek. (A rossz hír az, hogy mivel a magyar még csak „félhivatalos” nyelv a LinkedInben, magyar nyelvű hirdetést csak némi trükközés útján lehet feladni.)

A Linkedin egyik vonzereje, hogy kitűnő keresője segítségével megtalálhatod, ki az, aki X cégnél Y pozícióban Z területért felel. Vagy azt, ki az, aki ismerőseid közül az A cégnél dolgozik. Vagy ki az, aki korábban B cégnél az F pozíciót töltötte be, de már nincs ott. (Éppen ezért talán szabadabban beszélhet a cégről.)

A keresett személyek megtalálása azonban még csak ez első lépés. A 2., vagy 3. szintű kapcsolatokat közvetlenül megkeresni nem tudjuk, de a LinkedIn erre is több lehetőséget kínál (nem beszélve a LinkedInen kívül „kerülő utakról”).

Sokan teljesen félreértik, hogyan használható értékesítésre egy közösségi hálózat. A közösségi értékestés semmiképpen sem azt jelenti, hogy szabadon lerohanhatsz az ajánlatoddal bárkit, akit elérsz a hálózatodon keresztül. (Ha ilyen üzletre vágysz, árulj inkább pamut zoknikat valamelyik forgalmas közlekedési csomópontban.) Éppen ellenkezőleg: nem „nyomulni” kell, hanem figyelni, hallgatni a többieket. Feltérképezni, hogy kinek mire van szüksége. Felfedezni azokat, akik valóban a potenciális vásárlóid. Megmutatni magad, hitelessé válni. Információkat, tudást adni másoknak anélkül, hogy azonnali ellenszolgáltatást kérnél. Mindehhez idő kell, viszont az így előkészített jelöltek vásárlóvá konvertálása nagyságrendekkel hatékonyabb, mint bármilyen „hideg” próbálkozás.

Többet akarsz tudni? Nézd meg/olvasd el a közösségi értékesítésről tartott előadásomat is!

Közösségi értékesítés/Social selling (előadás)

2014. október 16-án a Privatbankár.hu Social Marketing konferenciáján tartottam előadást. Mivel az ott kivetített diasorom csak illusztráció volt, az alábbiakban összefoglalom az elmondottak lényegét. (A szögletes zárójelben levő számok az egyes diákra utalnak.)

Ha rákeresel a Google-ban a „közösségi értékesítés” kifejezésre, akkor (egyelőre) a mezőgazdasági termékek EU-s szabályozásával foglalkozó oldalakat találsz. [2] Ez a téma itthon szinte ismeretlen.

Nem szeretnék senkinek sem csalódást okozni, ezért már most elmondom: Nem arról fogok beszélni, hogyan lehet a Facebookon eladni. (Bár vannak kivételek, általában sehogy, hiszen az emberek nem vásárolni, hanem barátkozni, szórakozni járnak oda.)

A social selling – javaslom, jobb híján használjuk ezt az idegen, de egyértelmű nevet – valami egészen másról szól. [3] Ha például szeretnénk venni egy autót, hiába megyünk a gyártók honlapjára, mert azokon csak szép videókat, meggyőző képeket és más marketinganyagot találunk. Ha viszont benézünk néhány fórumra, beleolvasunk független autós blogokba – nem hagyjuk ki a kommenteket sem –, megkérdezzük saját online közösségeinket, megnézzük a független teszteket, máris jobban képbe kerülünk. Ha ezekkel az információkkal a fejünkben keressük fel a kereskedőt, esélyünk van rá, hogy lényegesen többet tudjunk nála.

Amerikai felmérések szerint ma egy vevő már a vásárlási információk 63 százalékával rendelkezik, mire kapcsolatba kerül az értékesítővel. Ijesztő? A hagyományos értékesítési módszerekkel dolgozók számára biztosan. A social selling híveinek inkább inspiráló. Az új megközelítés lényege ugyanis éppen az, hogy az értékesítő valamilyen módon ott legyen az információszerzés első 63 százalékában is.

[4] Az úgynevezett hideg hívások ideje lejárt. Az emberek egyre nehezebben viselik el a tolakodó marketing- és értékesítési módszereket. A social selling nem az erőszakos nyomulásról szól, hanem közösségi eszközökkel, közösségi módszerekkel kíséri végig a vásárlási folyamatot. [5]

Ha mindez ismerős, az nem a véletlen műve. A social selling nagyon közeli rokona a tartalommarketing, vagyis a „nyomulás nélküli szelíd marketing”.

A social selling lényege, hogy az értékesítő felkutatja a közösségi hálózatokban a lehetséges vevőket, megfigyeli viselkedésüket, lesi a vásárlási szándékra utaló jegyeket, majd a megfelelő időben és helyen tudatosítja a vevővel, hogy ő bizony ki tudná szolgálni az igényeit. Mindez persze leírva roppant egyszerű, a gyakorlatban viszont lényegesen bonyolultabb.

A közösségi értékesítés felé vezető útja 6 lépésre bontható:

[7] Természetesen ott kell próbálkozni, 1) ahol a vevők vannak 2) és ahol a közeg alkalmas erre. Szerencsére a social selling esetében nem kell valamennyi, az ábrán bemutatott csatornával foglalkoznunk. Sőt, miközben az USA-ban a Twitter a social selling egyik fontos csatornája, mi ezt is kihagyhatjuk és lényegében egyetlen csatornára, a LinkedInre fókuszálhatunk.

[8] [9]A közösségi értékesítés alapja a hitelesség, az átláthatóság. Csak az számíthat sikerre, aki megmutatja magát. A social selling nem működhet erős szakmai-személyes márka nélkül. A 100 száz százalékosan kitöltött LinkedIn profil mellett gondoskodni kell arról, hogy megfelelő legyen a „digitális lábnyomunk”. Ott kell lenni a számunkra fontos online közösségekben, aktívnak kell lenni, hozzá kell szólni mások posztjaihoz, értékes tartalmakat (nem értékesítési brosúrákat) kell megosztani.

[10] Sokan azért csalódnak a LinkedInben, mert nem értik, hogy nem elég passzív hálózatot létrehozni. Ha valaki nem ápolja, gondozza, használja rendszeresen a hálózatát, az egyszerűen elsorvad. A LinkedIn szerencsére többféleképpen is segít a hálózat életben tartásában, de magát az életet (tartalmat ) nekünk kell beletennünk.

[11] Nagyon fontos, hogy azonosítsd a véleményvezéreket, tarts fenn velük szoros kapcsolatot. Ők azok, akik a leghatékonyabban felerősíteni és a leghatásosabban továbbadni mondandódat. (Eszedbe ne jusson, hogy megpróbáld megvásárolni őket!)

[12] A profil, a személyes márka, az erős hálózat nagyon fontos, de csak akkor van értelmük, ha saját tartalmakat készítesz és ezeket a hálózatodon keresztül terjeszted. A tartalom segít abban, hogy hitelessé válj, hogy fontos legyél hálózatod tagjai (potenciális vevőid) számára, hogy kiépüljön az a bizalmi kapcsolat, ami segíti az értékesítést.

A legtöbb értékesítő itt biztosan alaposan meglepődik, hiszen nincsen hozzászokva a tartalomkészítéshez. Az igazság az – ez már az előző lépéseknél is kiderült –, hogy egyre jobban elmosódik a határ a közösségi marketing és a közösségi értékesítés között. Aki élni akar a social selling előnyeivel, annak ezt el kell fogadnia.

Szerencsére a tartalomkészítés csak részbe jelent saját tartalmakat. Mások tartalmainak a megosztása, tartalmak gyűjtése, rendszerezése és továbbadása (content curation) szintén értéket jelent a hálózat tagjai számára. Az igazi „művészet” természetesen annak megtervezése, hogy kihez, mikor (a vásárlási tölcsér melyik pontján), milyen tartalmat juttassunk él. (Ez az a tudás, ami leginkább a tartalommarketingesektől szerezhető meg.)

[13] A végére maradt, de rendkívül fontos a „social listening”, vagyis az, hogy képesek legyünk figyelni, hallgatni, elemezni, mi is történik a közösségi hálózatokban. Miről beszélnek az emberek? Mikor érintenek számunkra is fontos témákat? Milyen összefüggésekben jelennek ezek meg? Merre mozdulnak potenciális vevőink? Milyen új kapcsolatokat hoznak létre… Csupa értékes információ, ami segíti saját kommunikációnkat.

Bár egyesek a B2C értékesítésben is sikeresen alkalmazzák, a social selling igazából a B2B értékesítésben tud a leginkább kibontakozni. Ezt általában a hosszú értékesítési ciklusok és több döntéshozó bevonása jellemzi. Ilyenkor nyílik igazán lehetőség a bizalomépítés, a tartalommal való támogatás alkalmazására.

A social selling nem csodaszer. Nem váltja ki, hanem kiegészíti a hagyományos értékesítést. Erősen befolyásolhatja azt a szakaszt, amiben a vevő maga deríti fel a piacot, de nem pótolja azt a szakértelmet, ahol a profi értékesítő vevővé változtatja át a tájékozott érdeklődőt.

Ennek a rövid előadásnak a célja leginkább az volt, hogy áttekintést adjon a közösségi értékesítésről. Mélyebbre merülni, a részletekkel foglalkozni most nem tudtunk.

A social selling itthon nagyon új területnek számít. Úgy gondoltam, fontos lenne összegyűjteni a téma iránt érdeklődő szakembereket, együtt megbeszélni az új információkat, esetleges tapasztalatokat. Néhány hónappal ezelőtt létrehoztam a LinkedInen a Közösségi értékesítés/Social selling csoportot, ami már 90 tagot számlál. Ha szeretnél többet megtudni a közösségi értékesítéstől, vagy mondandód van a témáról, szeretettel várunk a csoporban.

Ázok, fázok, konferenciázok

pf_mh_600

Itt az ősz, lassan beindul a konferenciaszezon. Bár nemrég részletesen megírtam, mi a bajom az üzleti konferenciákkal, most mégis elvállaltam néhány fellépést. Az ok egyszerű: Olyan előadásokra kértek fel, ahol a tartalommarketingről beszélhetek. Olyan téma ez, amiről egyre többen esik szó, de ettől általában nem oszlik, hanem inkább sűrűsödik a homály. Úgy érzem, hogy ebben a helyzetben nem tehetem meg, hogy elutasítsam a felkéréseket.

A szereplések másik oka a tartalommarketing. Én nem csak beszélek, írok róla, hanem gyakorlom is. Azt, hogy engem a téma egyik hazai szakértőjének tekintsenek egyebek mellett blogokkal és előadásokkal igyekszem elérni.

A konferenciák „természetesen” nem oszlanak el az ősz folyamán, hanem az összes rendezvény a következő hetekben lesz. A sort a Menedzserképző Központ marketing konferenciája nyitja, október 1-jén. Itt „Tények és tévhitek tartalommarketingről” címmel adok elő. Örülök, hogy végre nem általános áttekintést kell adnom („mi is a tartalommarketing”), hanem a tévhitekből, mítoszokból kiindulva rámutathatok: sok olyasmi, amit mostanában egyesek próbálnak tartalommarketingként eladni, egyáltalán nem az. (Attól ezek a dolgok lehetnek érdekesek, jók, hasznosak, csak nem korrekt dolog a tartalommarketing címkét ragasztani rájuk.)

Október 15-én az Internet Hungary második napján a ROI a tartalommarketingben címmel adok elő. A kétnapos konferencián párhuzamosan 5 teremben zajlanak az események, az utóbbi években egyre sűrűbb a programmal. Tapasztalatom szerint a második nap délutánjára már elfáradnak az emberek, ezért csak a legelszántabbakra számíthatok. Kár, mert a téma nagyon fontos. Aki tartalommarketingbe kezd, az nem egy rövid kampányba fog, hanem egy hosszú, általában több éves program mellett kötelezi el magát. Joggal szeretné tudni, hogyan térül meg a tartalommarketingbe befektetett pénze. A rendelkezésemre álló 10 perc sajnos éppen csak a téma felvillantásra elegendő, de majd itt részletesebben is megírok mindent.

Elég szerencsétlenül jött ki, hogy azonnal az Internet Hungary után, 16-án máris következik a Privátbankár.hu social media marketing 2014 című konferenciája. Némi vacillálás miatt azért vállaltam el a fellépést, mert a közösségi vásárlásról (socilal selling) beszélhetek.

Ha azt mondtam, hogy a tartalommarketing körül nagy a zűrzavar, akkor mit is mondhatnék a közösségi vásárlásról? A LinkedInen hónapokkal ezelőtt indítottam egy, a témával foglalkozó csoportot, ahova eddig 80 kitűnő értékesítési szakember lépett be. Láthatóan egyikük sem a téma szakértője, hanem valamennyien tanulni akarnak. Nem lesz könnyű dolguk. A social selling ugyanis sokkal közelebb van a tartalommarketinghez, mint a hagyományos értékesítéshez. (Így kerültem én is a téma közelébe.)

Remélem, olvasóim, követőim közül sokakkal találkozom ezeken a rendezvényeken. (Az előadások anyagát természetesen majd itt is megosztom.

A Privátbankár.hu jóvoltából az október 16-i rendezvényre olvasóim között 4 tiszteletjegyet oszthatok ki. Olyanok jelentkezését várom, akik 1) szakmai érdeklődők (meg tudják magyarázni, mi közül a konferencia témájához), 2) vállalják, hogy a konferencia utáni napokban valamilyen nyilvános helyen (Facebook, LinkedIn, Google+, blog stb.) legalább egy bekezdésnyi szövegben beszámolnak a rendezvényről.

Jelentkezni az info@soreo.biz címen lehet, a jegyekről a jelentkezés sorrendje dönt.

Adj el, de ne úgy, mint eddig!

social selling

Azt, hogy a marketinget tökéletesen átalakította (felforgatta) a digitális média ma már (szinte) mindenki elfogadja. Azon sem sokan vitatkoznak, hogy a „social recruiting” (leginkább a LinkedIn) véglegesen megváltoztatta a toborzást. Az viszont, hogy másképpen kell eladni, mint eddig, még mindig szinte forradalmi kijelentésnek hat.

A hagyományos, erőszakos értékesítés egyre kevésbé működik, eljött a „social selling” ideje (a magyar „közösségi értékesítés” kicsit mást jelent), csak éppen sokan még nem akarják ezt észrevenni. Tanulságos például szolgálhat Jill Rowley esete. A social selling egyik sztárja az Oracle meglehetősen konzervatív értékesítőinek „átprogramozására” kapott megbízást. A kezdeti szép eredmények és kölcsönös mosolyok után a szakértő és a cég vezetőinek viszonya megromlott, Rowley hirtelen az utcán találta magát. Az Oracle legalább megpróbálta megváltoztatni értékesítési módszereit – mások még idáig sem jutnak el.

Néhány évvel ezelőtt David Meerman Scott (a továbbiakban DMS) The New Rules of Marketing & PR című könyvében olyan dolgokat mondott ki, amikről akkor még nem „illett” beszélni. (Többségük ma már evidenciának számít, de azért mindenképpen érdemes még ma is lapozgatni a könyvet.) Meeman új, megjelenés előtt álló új könyve az értékesítés és ügyfélkezelés új szabályaival foglakozik.

DMS nem csak írni, előadni tud az értékesítésről és a marketingről, de azt is tudja, hogy kell ezeket csinálni. Ennek köszönhetjük ezt a kitűnő, 158 diából álló összefoglalót.

Mivel tartok tőle, hogy nem lesz mindenkinek türelme végignézni az anyagot, megpróbálok néhány gondolatot kiemelni:

  • DMS – talán Rowley esetén okulva – nem a nagyvállalati értékesítőket, hanem a vállalkozókat, orvosokat, ügyvédeket veszi célba. (Ennek ellenére a „nagyok” is tanulhatnak tőle.)
  • Az alaptézis: Megváltoztak a vásárlási szokások, ezért az értékesítésnek is alkalmazkodnia kell az új helyzethez. (Minden, a témával foglalkozó cikk, könyv, előadás ebből indul ki.) Az emberek, akiknek szükségük van valamire nem az eladókhoz rohannak, hanem kutatnak a weben, megkérdezik ismerőseiket a közösségi hálózatokon, véleményeket keresnek a fórumokon…
  • Mire a vevő kapcsolatba kerül az értékesítővel, már 60-80%-ban meghozta vásárlási döntését. (Ezt nem DMS-nél, hanem másutt olvastam, de nagyon fontos információ.)
  • Az embereknek elege van a „nyomulós” értékesítésből, a kéretlen telefonokból, a spamekből, az erőszakos közösségi reklámokból. Ahogy a tartalomfogyasztást megszakító erőszakos reklámok, ezek a módszerek is egyre többet veszítenek hatékonyságukból.
  • „A legtöbb cég még ma is úgy működik, mintha az értékesítő az információs birodalom királya lenne.”
  • Az új világ alapszabályai:

    LEGYÉL MEGTALÁLHATÓ (Google),

    BÁTORÍTSD A MEGOSZTÁST

Az értékesítés új szabályai

  1. Autentikus történetmesélés, ami megteremti a megfelelő alaphangot
  2. Tartalom, ami összeköti a céget és az ügyfeleket.
  3. Big data”, ami lehetővé teszi az értékesítés tudományosabb megközelítését.
  4. Agilis értékesítés, ami új üzleteket szerez a cégnek.
  5. Valósidejű bevonódás, ami biztosítja a vevők boldogságát.

(A prezentációban DMS mind az 5 pontot részletesebben is kifejti.)

Máris hallani vélem: „Nekem nincs időm tartalmat gyártani.”

„Mikor tudnék én a közösségi médiában posztolni?”

„Hol van nekem időm a LinkedInen az ügyfelekkel (online) bratyizni?

Ismerős kifogások, hiszen ugyanezeket szokták mondani a marketingesek is, akik szeretnék magukról lerázni a közösségi marketing nyűgét.

Teljesen igazuk van. Nem lehet napi 8-12 órát dolgozni a régi szabályok szerint, majd rátenni még néhány órát az új szabályok szerint. Nem lehet egyszerre a régi és az új világ követelményei szerint dolgozni. Váltani kell. Amilyen gyorsan csak lehet. Most még majdnem üres az új pálya, ott lehet még jó tempóban haladni.

Utóirat: Most látom, hogy a LinkedInen közzétett írásában éppen Jill Rowley magasztalja az egekbe Meerman Scott diasorát.