A vezetők félnek a közösségi médiától

Miközben az emberek 30 százaléka a munkahelyén is használja a közösségi médiát, a vezérigazgatók és ügyvezetők többsége elzárkózik annak használatától. A vezetők bevonódása nélkül azonban aligha valósulhat meg a „social business”, a közösségi média használatának új korszaka.

„Nincs rá időm”

„Nem jó a túl nagy átláthatóság. /Nem akarom kiteríteni a kártyáimat.”

„A közösségi média újabb biztonsági kockázatokat jelent.”

„Jól vannak a dolgok úgy, ahogy vannak.”

Ezek voltak a leggyakoribb válaszok abban a felmérésben, amiben toplistás amerikai vállalatok legfelső vezetőit kérdezték arról, miért nem használják a közösségi médiát. (Pontosan ezeket a válaszokat szokták adni a Facebooktól elzárkózó hazai vezetők is.)

A vállalatvezetők mindössze 16 százaléka használja a közösségi médiát. Ez derült ki abból a globális felmérésből, amit egy évvel ezelőtt 1700 vezérigazgató megkérdezésével készítettett az IBM. Azóta néhány százalékkal ugyan javulhatott a helyzet, de ennél komolyabb elmozdulás aligha történt. Ezt erősíti meg egy frissebb, 2013. augusztusában publikált jelentés, ami szerint a legnagyobb, a Fortune 500-as listán szereplő cégek legfelső vezetőinek 70 százaléka nincs jelen a legnagyobb közösségi hálózatokon (Facebook, Twitter, LinkedIn, Google Plus).

DearZombiesBW

Miközben egyes vállalatok óriási sikereket érnek el a közösségi eszközök és módszerek integrálásában, másutt még mindig úgy gondolják, hogy 1) a Facebook, vagy a Twitter nem több, mint a hagyományos marketing csatornák kiterjesztése, 2 ) múló divat, amivel nem érdemes túl sokat foglalkozni, majd magától elmúlik.

Mostanában egyre többet hallani arról, hogy lezárult a közösségi hálózatok fejlődésének az első szakasza. Innentől a közösségi eszközök és a közösségi megoldások nem egyszerűen a hagyományos marketing, a PR, a HR, vagy az ügyfélszolgálat meghosszabbításaként működnek, hanem egyre nagyobb szerepet kapnak a belső kommunikációban, a csapatmunkában, a tudásmegosztásban, az ügyfelekkel, partnerekkel való együttműködésben. Ez a fajta közösségi média azonban már nem lehet néhány ember ügye. Az csak akkor lehet sikeres, ha a vállalati stratégia részévé válik. Hogy válhat azonban valami a vállalati stratégia részévé, amit a vezetők egy része egyáltalán nem ért?

Végre a a cégvezéreknek is meg kellene érteniük, hogy elsősorban nem azért kellene jelen lenniük a közösségi hálózatokon, hogy ott ők beszéljenek, hanem hogy másokat meghallgassanak. Ha a cég dolgozói, az ügyfelek, a partnerek, a versenytársak ott vannak, akkor a legfelső vezető sem engedheti meg magának a luxust, hogy távol tartsa magát a közösségi médiától.

A szervezeten belüli nyitottság növelése, az együttműködés erősítése, a vélemények megfogalmazásának bátorítása, az egyéni kezdeményezések felkarolása az, amire egy versenyképes vállalatnak ma szükséges van. Mindezt persze nem a közösségi eszközök, módszerek teremtik meg, de eléréséhet fontos segítséget nyújtanak.

Richard Branson (Virgin Group), Warren Buffett (befektető), Rupert Murdoch (News Corp), Jeff Joerres (Manpower Group), Michael Dell (Dell) és egyre többen mások is már tudják mindezt. Kifogások helyett már az üzleti előnyöket, lehetőségeket keresik a közösségi médiában.

(Ez a cikkem eredetileg a Social Dailyben jelent meg.)

A közösségi média és a termelékenység

 

A közhiedelem szerint a közösségi média csak zabálja az emberek idejét, eltereli a figyelmet a fontos dolgokról, rontja a munka hatékonyságát. Ez a szemlélet az oka, hogy rengeteg munkahelyen részletes közösségimédia-szabályztaban, mégtöbben pedig kimondatlanul tiltják a közösségi média munkahelyi használatát.

A közösségi technológiák és a termelékenység viszonya valójában nagyon más.  A McKinsey Global Institute munkatársai most minden eddiginél átfogóbb és alaposabb kutatással bizonyítják, hogy a közösségi eszközök megfelelő használatában óriási potenciális lehetőség rejlik.

A The social economy: Unlocking value and productivity through social technologies tanulmány szerzői nem kevesebbet állítanak, mint hogy a közösségi technológiál megfelelő alkalmazásával évi 900 milliárt – 1,3 billió dolárnyi eddig elfekvő érték szabadítható fel. (Mielőtt elfelejteném, az MGI anyaga 4 iparágra összpontosít, azokon túl még ennél is nagyobb pénzről van szó.)

Csodák persze nincsenek. “A közösségi technológiákból használatából adódó teljes potenciális érték megragadása megköveteli a vállalati struktúrák, folyamatok, az alkalmazott gyakorlatok átalakítását, a megosztással és a nyitottsággal kompatibilis kultúra kialakítását.” – olvashatjuk.

Magyarul: A közösségi eszközök elfogadása, megvásárlása, használatuk kötelezővé tétele önmagában nem elég. Sokkal többröl van szó.

A tanulmány csaknem 200 oldal hosszú. A McKinsey Global Institute nagyon szimpatikus módon a szokásos pdf mellett többféle formátumban is kínálja (ingyen, minden regisztrációs macera nélkül) a tanulmányt. Akinek még a 22 oldalas (egyébként igen tartalmas) vezetői összefoglaló is túl hoszú, elolvashatja a szerzők cikkét (blogbejegzését) a Harvard Business Review blogjában.