6 ok, hogy végre podcastot indíts

podcasting2
A tartalommarketingről, a lehetséges tartalomtípusokról beszélve keveseknek jut csak az eszébe a tisztán hangos tartalom. Pontosítok: Eddig kevés embernek jutott az eszébe ez. Aki azonban időnként igénybe veszi a tömegközlekedést, vagy gyakran kénytelen hosszabb időt autóban tölteni, hamar beláthatja, hogy óriási potenciális (és jórészt tartalommal ellátatlan) közönségről van szó. Ha megnézed a tartalomfogyasztási statisztikákat és összehasonlítod az a potenciálisan hangos tartalmakra fordítható – most jórészt jellemzően zenével és a kereskedelmi adók parttalan locsogásával kitöltött – időt , úgy érezheted, aranybányára bukkantál.

Ha nem is aranyat, de üzleti lehetőséget biztosan rejtenek ezek a szabad, vagy csak lazán lekötött órák. A kérdés csak az, hogyan lehet ezeket kiaknázni? Egyre többen látják úgy, hogy a válasz a podcasting. Ez olyan ismétlődő műsor, amire elég egyszer feliratkozni, utána rendszeresen kapod a mobilodra a frissítéseket. 2004. körül érdekes ötletnek tűnt, de valahogy nem tudott igazán elterjedni. Mára minden megváltozott. Mindenki 3 milliárd ember zsebében, kezében ott a (potenciális) podcast lejátszó, a telefon. Óriási lépésnek számít, hogy ma már a podcastokat lejátszó appotr sem kell keresgékni. Az iPhone beépített podcast lejátszóval rendelkezik. Az Android készülékekhez jobbnál jobb lejátszók tölthetők le – ingyen. Aki vezeték nélküli (Bluetooth) összeköttetéssel csatlakoztatja telefonját autója hangrendszeréhez, fél lépésre van a podcastok hallgatásától. (Várható, hogy a jövőben egyre több kocsi alapfelszereltségéhez tartozik majd a podcastok lejátszására is alkalmas autórádió.) Maguk az adások is egyszerűen megtalálhatók az iTuneson, a Stitcheren és másutt.

A fülükben a fülhallgatóval a tömegközlekedéssel utazók és az idejüket a kocsiban töltők egyesített halmaza ugyan meglehetősen nagy , de egyáltalán nem homogén. Sokféle műsort kellene gyártani ahhoz, hogy minden szegmens hozzájusson ahhoz, amire szüksége van. Végre helyben vagyunk: szűk réspiacok, szinte személyre szabott tartalmak – üdvözlet a tartalommarketing világában.

A hazai podcastok száma elenyésző, ezért a következőkben inkább az amerikai adásokkal kapcsolatos tapasztalataimról írok:

Bár léteznek zenei podcastok is, ez alapvetően a dumán alapuló platform. Érthető, ha a podcast meghatározó figurája a „host”, aki a leggyakrabban egy személyben szerkesztő – műsorvezető – riporter-szakértő – hangmérnök. Meglepően sokan vannak, akik jól, érdekesen, élvezetesen tudnak beszélni. (Lehet, hogy többen, mint akik képesek írásban megfogalmazni mondandójukat?) Persze nem mindegy, hogy miről. Miközben a hagyományos rádiózásban a riporter szakértők megszólaltatásával hitelesíti mondandóját, a legtöbb podvastban maga a szakértő az, aki ügyesen elboldogul a többi szerepben is.

Ugyan vannak szóló podcastok is, ahol adásról adásra ugyanaz az egy szál szakértő próbálja szóval tartani a közönségét, a podcast általában társas művaj. A legjobban talán a duó forma működik. Ilyenkor a két egyenrangú szakértő passzolgatja egymásnak a témákat, vagy a „mester és tanítvány” felállásban egyikük adogatja a gólpasszokat a másiknak. A harmadik gyakori formáció az állandó host – változó (általában betelefonáló) vendég. Ez annyiban más, mint egy hosszabb rádióinterjú, hogy a szakértő – műsorvezető valóban egyenrangú partnerként tud beszélgetni vendégével.

Ezek persze csak kiragadott példák, én többnyire ilyen adásokat hallgatok, de sok másféle is létezik.

Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy milyen formában, milyen tartalomra kíváncsi a közönsége. Ami hangban megoldható, az lehetséges.

Szokás a tartalomtípusokat előállítási költség szerint sorrendbe állítani. (A skála nagyjából a blogtól az egész estés filmig tart.) A podcasting technikai költségei alacsonyak. Egy 40.000 forint körüli árért megkapható Audio-Technika USB mikrofon és egy ingyenes Audacity program már elég a felvételhez és a vágáshoz. A kész műsorok tárolására és lejátszására (hosting) számos lehetőség is kínálkozik. (Ezek szolgáltatók általában a terjesztésben is segítenek.)

A leírtakból is kitűnik, hogy nem a magas előállítási költségek, sokkal inkább a podcasting ismeretlensége tartja távol a tartalomkészítőket ettől a tartalomtípustól. Komoly lehetőséget hagynak ki, hiszen a podcastokkal éppen azokban az időszakokban lehetne „támadni”, amikor éppen minimális a közönség figyelméért folytatott verseny.

Azt, hogy a színvonalas hangos anyagok nálunk is érdeklik az embereket jól bizonyítja a MentorFM sikere. Minden különösebb médiakampány nélkül, 3 hónap alatt sikerült elérniük a tízezre lejátszási számot. (Megjegyzés: A bevezető időszakban szerkesztőként én is segítettem Dunder Krisztián kísérleti vállalkozását, de ma már független szakértőként dicsérhetem őket.)

Szöveges tartalmakkal (blog, hírlevél) egyre nehezebb kitűnni. Itt a lehetőség, hogy valami mással próbálkozz!

Reklámok

Hangos önfejlesztés

Mentor

Nagyon hiszek a MentorFM-ben. Kétféleképpen is. Egyrészt hallgatóként, aki örül, hogy bővült a hallgatható műsorok hazai kínálata, másrészt a projektbe nemrég bekapcsolódott szerkesztőként, akik úgy érzi, „jó ügyet szolgál” (tudom, elég patetikusan hangzik, de így van).

Az értelmes hallgatnivalók utáni hajszám 2006-ban kezdődött. Akkor kaptam ajándékba első hordozható mp3 lejátszómat. Mivel korábban már sokat olvastam a podcastokról, vagyis az internetről letölthető, bármikor meghallgatható hangos műsorokról, azonnal kutatni kezdtem, hogyan is tudnám ilyesmire használni új készülékemet. Ma már felesleges lenne részleteznem az akkori nehézségeimet, elég, ha annyit írok, hogy komolyan meg kellett küzdenem minden percnyi élvezetért.

Óriás ugrást jelentett, amikor valamivel később egy korszerűbb, a számítógéppel már egyszerűbben szinkronizálható, lejátszási listákat is kezelő lejátszóhoz jutottam. Közben persze tudtam, hogy ez is csak egy átmeneti állapot, hiszen a végcél egy olyan rendszer,ahol a friss adások automatikusan letöltődnek a készülékemre.

Ez végül az okostelefonok és a hozzájuk fejlesztett podcast managerek megjelenésével valósult meg. Eszközök tehát lettek, de a podcast tartalmakat továbbra is csak viszonylag kevesen (egyesek szerint a fanatikusok) fogyasztották. Ennek egyik oka valószínűleg a szerencsétlen kommunikáció volt. Ugyanaz a bénázás, ami az RSS, a QR kód és még számos hasznos eszköz esetében történt: Nem sikerült egyszerűen,érthetően elmagyarázni a felhasználóknak, miért is jó nekik ez az egész. Ha meg nem értik, miért is használnák?

A másik ok a bonyolult felület, a nehézkes kezelhetőség. Egy podcast manager használata ugyan nem igényel speciális képesítést, de a legtöbb ilyen rendszer a sok felesleges funkció miatt nehezen átlátható, gyakori beavatkozást igényel. Nem egyszerű az érdekes/hasznos/szórakoztató adások megtalálása és begyűjtése sem.

A MentorFM egészen más megközelítést alkalmaz, ugyanakkor a végeredmény valami nagyon hasonló ahhoz, amiért a podcastok jók: bármikor meghallgatható, érdekes műsorokhoz lehet jutni. Bevallom, amikor évekkel ezelőtt Dunder Krisztián elmesélte nekem a MentorFM koncepcióját, nem igazán lelkesedtem az ötletért. Nem értettem, miért is kell egy önálló mobilos alkalmazásba csomagolni a lejátszót és a tartalmat, amikor erre már léteznek már elterjedt (de mint két bekezdéssel feljebb leírtam, rosszul működő) megoldások? Amikor március elején kipróbálhattam az alkalmazást azonnal megértettem, hogy a MentorFM-nek sikerült megkerülnie a podcastok problémáit, mégpedig úgy, hogy közben a lényeg (a tartalom) megmaradt.

Miközben Krisztián és az FPS csapata az alkalmazás létrehozásán dolgoztak, az amerikai podcasterek is felfedezték,hogy a műsorok egyenkénti, szétszórt kínálásánál hatékonyabb lehet a hasonló adásokat tömörítve műsorhálózatonként megjelenni. Az elmúlt években több podcast network is felbukkant. Ezekben általában egymáshoz tematikában szorosabban, vagy lazábban kapcsolódó műsorok jelennek meg, amik a hálózattól általában technikai és marketing támogatást kapnak. (Másképpen fogalmazva: sikerült az igény szerinti rádiózásban is felfedezi a tematikus csatornákat.)

Amikor kipróbálhattam a MentorFM első változatát felfogtam, hogy a sok hasonlóság ellenére ez más, mint egy hagyományos podcast platform. Az egyedüli “ technikai vacakolást” az alkalmazás letöltése és telepítése jelenti. (Aki töltött már le appot, az tudja, hogy ez nem igazán ördöngösség.) Az appal együtt letöltődnek a már meglevő műsorok, az újak meg egyszerű frissítésként jelennek majd meg. A MentorFM felülete egyszerű, szép, könnyen kezelhető. Mi kellhet még?

Igen, persze, jó műsor. A MentorFM szerencsére megkíméli a hallgatókat a túlzott választék okozta frusztrációtól: csak egyetlen témakörre koncentrál: az önfejlesztésre. Ez persze egyáltalán nem kevés, hiszen az önismerettől a személyes márka építésén át a karriertervezésig sok minden belefér. AMentorFM pillanatnyilag 50 „adást” kínál (mire befejezett ez az írást, talán már újabbak is kikerülnek). A műsorok 80 százaléka felolvasott cikk (nem egyszerű fordítások, hanem a hallgathatósághoz igazított szövegek), a többi szakértőkkel készített beszélgetések. (A jövőben a beszélgetéske arányának a növelését tervezzük.)

Bár a „hivatalos” premier csak ma van, az alkalmazást már hetek óta letölthető. Az eddigi visszajelzések nagyon jók (majdnem azt írtam, hogy „meglepően jók”, de az az igazság, hogy ilyen, pozitív visszajelzésekre számítottunk).

Várjuk a további véleményeket, észrevételeket, javaslatokat4

Tulajdonképpen csak ezt akartam elmondani.

(Az androidos app innen, az iOS-es pedig innen tölthető le.)

Heti merítés – 2015. április 20-24.

halász

A jövő héten a tartalomgondozásról (content curation) tartok előadás a HVG Tartalommarketing konferenciáján. Fontos téma, az elmúlt években többször is írtam róla. (pl. Soreo.biz, SocialDaily, Médiapiac.com). Különböző közösségi felületeken magam is tartalomkurátor vagyok, sőt, néhány hónapja a Scoop.it platformon önálló tartalommarketing & tartalomstratégia gyűjteményt is működtetek. Arra gondoltam, hogy ezek mellé jóra jönne itt egy heti linkajánló. (Az ötlet természetesen nem új sőt, a linkajánlás az internet egyik legrégebbi „műfaja”, más bloogokon már én is csináltam ilyesmit).

A heti linkgyűjtemény nem teljes és természetesen erősen szubjektív. Leginkább olyan tartalmakat emelek ki, amiket magam is elolvastam és valamiért érdekesnek találtam. Ez a gyűjtemény azoknak szól, akik szeretnének kicsit jobban képbe kerülni az itt megosztott témakörökben, de nincs idejük hosszasen gyűjtögetni az interneten.

A linkekhez fűzött szövegek nem annyira az ajánlott cikkek összefoglalóját, mint inkább az én reflexióimat tartalmazzák.

Természetesen az én figyelmemet is elkerüli rengeteg fontos, izgalmas anyag. Örömmel fogadok minden tippet az info@soreo.biz címen.

* * *

Nincs többé közösségi média, csak hirdetés

Évekig abban hitben éltünk, hogy a vállalatok majd közösségeket hoznak létre maguk körül és ezek segítségével közvetlenül tudnak kommunikálni a köözönségükkel. A valóságban azonban azt látjuk, hogy a vállalatok eladni akarnak, nem beszélgetni. Mindez a legnyilvánvalóbban a Facebookon jelenik meg, ahol az organikus elérések folyamatos szűkítése még azokat is a hirdetések fele terelte, akik esetleg valóban szerettek volna vegyülni.

http://adage.com/article/digitalnext/social-media-advertising/297841/
Töröld le a céges Facebook oldaladat (?)

Copybolgger, Convince & Convert, Gizmodo – ez csak három ismert site a Kissmetrics írásából. A közös bennük, hogy törölték céges Facebook oldalukat és erre biztatják ügyfeleiket is. A Facebook elrabolja a forgalmukat, túlságosan megköti a marketingjüket, nagyon időigényes, korlátozza a tartalom használatát … A Kissmetrics nem foglal állást a „menni, vagy maradni” témában, viszont nagyon jól összefoglalja mindkét oldal érveit.

https://blog.kissmetrics.com/should-you-delete-facebook/

 

A podcast boom gazdaságtana

Ha megnézed a Google Trendsben láthatod, hogy a podcastok, vagyis rendszeresen jelentkező, online letölthető hangos programok 2006. körüli felfutás után hosszú stagnálás következett. (Ebben az időszakban az újságírók előszeretettel temették a formátumot, miközben a kabarék és szakmai rétegműsorok továbbra megtalálták a közönségüket.) Nagyjából két éve váratlan (?) burjánzás indult meg, hálózatokba szerveződő podcastok kezdtek el terjedni, elindult a ma egyértelműen érezhető podcast reneszánsz. A Columbia Journalism Review ennek gazdasági hátterével és a lehetséges következményekkel foglalkozik, a tőlük megszokott magas színvonalon.

http://www.cjr.org/first_person/the_economics_of_the_podcast_boom.php

 

Hogyan írj a mobilra úgy, hogy az megragadja olvasóid figyelmét.

Hetek óta óriási a hiszti a „mobile armageddon” miatt, rengetegen aggódnak amiatt, hogy vajon megfelelő-e az oldalaik mobilos megjelenése. Itt az ideje arról is beszélni, hogy mi és hogyan is jelenik meg a mobil oldalakon. A CMI kitűnő anyaga valóban gyakorlati segítséget ad ahhoz, hogy valóban mobil- és olvasóbarát oldalakat készíthessünk.

http://contentmarketinginstitute.com/2015/04/content-engages-mobile-readers/

Ez volt a Heti merítés első száma. Érdeklődéssel várom a véleményeket, visszajelzéseket!

Illusztráció: Charles Napier Hemy: A halász (1888) – Wikipedia