Tartalommarketing versus PR

Az itt látható/olvasható előadást a PR Akadémián tartottam, 2015. június 6-án. A leírt szöveg nem az elhangzott előadás pontos átirata, inkább annak összefoglalása. Az írott szövegben szögletes zárójelbe tett számokkal utalok a diasor egyes kockáira.

Biztosan vannak, akik arra számítottak, hogy majd tartok egy jó kis provokatív előadást, ami után majd a jelenlevő kitűnő szakemberek darabjaira szedik minden mondatomat és végül kiderül, hogy az egész tartalommarketingnek nincs semmi értelme. Én persze nem vagyok annyira hülye, hogy ilyesmivel próbálkozzak egy szakmai rendezvényen, ahol én vagyok az egyetlen kívülálló.

Beszélni kell a tartalommarketingről, de nem mint egy új trükkről, amivel ügyes kalandorok a péeresek elől akarják elszívni az oxigént.

EGY KIS DEFINÍCIÓS KAPÁLÓDZÁS

Mielőtt a részletekbe bocsátkoznánk, tisztázni kellene a két alapfogalmat: azt, hogy mi a PR és mi a tartalommarketing

[2]Az amerikai PRSA több éves szakmai munkával, a tagságot is bevonva desztillálta ki a következő definíciót:

„A PR stratégiai kommunikációs folyamat, ami kölcsönösen előnyös kapcsolatot épít fel a szervezetek és közönségük között”

Kevés, de éppen ezért rugalmasan használható.

A tartalommarketingnek sajnos nem létezik egyetlen, széles körben elfogadott definíciója. Kis kereséssel számos, többnyire túlbonyolított meghatározás lelhető fel. Itt most az egyik legegyszerűbbet, Szurop István definíciós kísérletét adom közre:

A tartalommarketing egy jól körülhatárolt célcsoport számára készített értékes tartalom terjesztésével hatni kíván annak viselkedésére, úgy, hogy minden érintett fél jól járjon.

Ha valaki hasonlóságokat vél felfedezni a két meghatározás között, az nem a véletlen műve. Mindenesetre érdekes, hogy miközben a PR kölcsönösen előnyös kapcsolat kiépítéséről beszél, a tartalommarketing már egyenesen a viselkedést kívánja megváltoztatni. (Ha valaki kicsit keresgél még, 5 perc alatt talál a PR-t és a viselkedés megváltoztatását összekapcsoló definíciót is.)

Magukkal a definíciókkal tehát nem jutottunk messzire. Minden jel arra mutat, hogy a két megnevezése igen hasonló taktikákra vonatkozik.

KÖRÜLÍRÁSOS MÓDSZER

 

További definíció kísérletek helyett a tartalommarketing négy fontos jellemzőjét szeretném kiemelni. [3]

  1. A tartalommarketing nem akar eladni. Természetesen a végső cél az eladás, de a tartalommarketing úgynevezett szelíd marketing, mellőzi a közvetlen „nyomulást”, tukmálást. (Úgy is mondhatjuk, hogy egy gusztusos, jó ízű ostyába csomagolja be az eladást.)
  2. A tartalommarketing az érzelmekre hat. Ez persze nem azt jelenti, hogy úgy kell működnie, mint egy hollywoodi giccsnek, de fontos, hogy valamilyen nyomot hagyjunk bennük. Ami unalmas, nem működik.
  3. A vevő a kiindulópont. Ezt általában szeretik mondogatni a marketingesek, mégis gyakori, hogy a cégek kizárólag a saját magukról beszélnek. A tartalommarketingben nagyon fontos, hogy alaposan felméri a közönség igényeit, kérdéseit majd olyan tartalmat igyekszik készíteni, ami ezekre ad választ.
  4. A tartalommarketing nem kampányszerűen működik. Az itt felsorolt módszerek csak hosszú idő jután kezdenek el működi, hatni.

Talán nézzük meg, hogy működik mindez a gyakorlatban:

Nem tagadom, a Small World Machine az egyik kedvenc tartalommarketinges videóm.

Lássuk akkor itt az említett a 4 alapelvet: 1) El akart adni nekünk ez a videó valamit? Közvetlenül NEM. (Ezért persze nyomokban, ügyesen adagolva többször is felbukkan a jól ismert piros szín.)
A videó üzenete az, hogy milyen fontosak a kapcsolatok. Az, hogy erről a Coca-Cola ugrik majd be neked, más kérdés.

2) Hatott az érzelmeinkre? Én már legalább egy tucatszor láttam ezt a videót, de bevallom, minden alkalommal hat rám.

3) A közönségből indul ki? Biztos vagyok benne, hogy nem vaktában készült ez a film, hanem komoly kutatás előzte meg.

4) Nem kampány. Ez a videó önmagában is megáll, a lábán de egy átfogó, többféle tartalmat is használó program keretében készült.

Ha nem is sikerült pontosan definiálnunk a tartalommarketinget, mint egy késdobáló elég jól kijelöltük a kontúrját. Lépjünk tovább. Nézzük meg a tartalomhoz való viszonyt.

Sokan úgy gondolják, hogy a tartalomnak afféle vásárlásgenerátorként kell működnie: a tartalom hatására a vásárló kattint, innen pedig egyenes út vezet a vásárláshoz.

Gyakran találkozom különböző szintű vállalati emberekkel, aki nagyon hasonlóan képzelik el a PR-t is:

A cég (esetleg egy ügynökség segítségével) eljuttatja az üzenetét a médiának, az pedig továbbítja a közönségnek. Az üzenet hatására pedig a közönség azonnal akcióba lép (vásárol, imádja a céget stb.)

[5]A PR működési modelljét majd felvázolja valaki arra illetékes, én itt a tartalommarketing, vagy inkább a tartalom hatásának leegyszerűsített modelljére szorítkozom. Jól látható, hogy a tartalom nem azonnal és nem közvetlenül hat, általában igen sok idő telik el a tartalommal való találkozás és az esetleges vásárlás között. A témával foglalkozók szerin 7-12 érintkezési pont szükséges addig, amíg eljutunk egy minőségi lead generálásáig.

JÖJJÖN POE (de most nem Edgar  Allan)

[6] Jó ötletnek tűnhet, ha az úgynevezett POE modell segítségével próbáljuk meghatározni a tartalommarketing és a PR viszonyát. Sokáig jó felosztásnak tűnt a saját média – fizetett média – szerzett média (egyesek szerint kiérdemelt média) hármas. Ebből a saját médiának sokáig nem jutott főszerep. Amolyan kötelező feladatnak tartottuk, amit valahogy le kell tudni. A céges honlap, céges blog, hírlevél stb. amolyan kötelező feladat volt, amit le kell tudni. Az igazi sztár a fizetett média volt, míg a szerzett médiát afféle kiegészítőnek tekintettük.

[7] Észre kell azonban vennünk, hogy a világ már évek óta nem így működik. Az eddig elkülönülten kezelt médiatípusok egyre inkább összecsúsznak. Egyre nagyobb a zavar, nehéz eldönteni, hogy mi pontosan melyik skatulyába tartozik. Felértékelődött az egyszerre több helyre is sorolható konvergens média. (Egészen biztos, hogy egy Facebookon pénzért kiemelt céges poszt, vagy egy vírusszerűen terjedő céges videó már nem sorolható be egyszerűen egyik, vagy másik kategóriába.)

Külön kell foglalkoznunk a saját média helyzetének alakulásával. Az internet előtti világban a vállalatoknak, intézményeknek nem volt lehetőségük rá, hogy közvetlenül kommunikálhassanak saját közönségükkel. Vagy fizetett reklámokkal jelenhettek meg a médiában, vagy fel kellett kelteniük az újságírók érdeklődését.

[8] Ma bármelyik cég közvetlenül szólhat a közönségéhez. Elvileg semmi akadálya, hogy saját felületein keresztül milliókat érjen el egy cég. (Közben a mainstream média ereje is gyengült, társadalmi megítélése is sokat romlott.) A világ fejlettebb felén jelszóvá vált: Minden cég médiacég. A sok példa közül kiemelném a Coca-Cola Journey-t, a magazint, ami lényegében a Coca-Cola honlapját váltotta fel. Érdemes megnézni, olvasgatni, van benne bőven igazi tartalom, nem egy reklámújság. (Tulajdonképpen véletlen, hogy két példám is kötődik a Coca-Cola-hoz. Vagyis annyiban nem véletlen, hogy ez az óriáscég valóban a tartalmat állította stratégiája középpontjába. Érdemes megnézni az ezt bemutató videójukat!)

A médiacéggé válás persze nem egyszerű. A „minden vállalatnak médiacéggé kell válnia” jelszó a legtöbb esetében csak jelképesen érthető, úgy, a cégeknek meg kell tanulnia tartalmat készíteni és publikálni. Ennek következtében egyre gyakrabban merül fel a kérdés: saját felületünkön mondjunk el a történetünket, vagy inkább bízzuk ezt a fizetett, vagy a szerzett médiára? (A fizetett médiában jó történetmesélési lehetőégeket biztosítanak a natív hirdetések. Ezt sokan keverik a tartalommarketinggel.)

[9]A választás egyáltalán nem olyan egyszerű a döntés, mint ahogy az első pillanatban gondolnánk. A saját médiában nagy az ellenőrzésünk a tartalom fölött, de kicsi az elérésünk (ezt persze egy Coca-Cola, vagy Red Bull esetében nem mondanám), míg a szerzett média esetében éppen fordított a helyzet:nagy az elérés, de kicsi a kontroll. A legjobb megoldás az ÉS, vagyis saját- a fizetett- és a szerzett média együttes alkalmazása. Bingo, feltaláltuk az integrált kommunikációt (vagy ha úgy jobban tetszik, a 360 fokos marketinget)!

A TARTALOMMARKETING AZ ÚJ PR?

A PR vagy tartalommarketing rossz megközelítés. Csak a PR ÉS tartalommarketing együttes kezelése képes minket előre vinni.

[10] Gondoljatok bele:

  • azonos a megbízó,
  • ugyanaz a közönség,
  • mindketten tartalommal dolgoznak
  • mindkét terület a megbízóval való szoros kapcsolaton,
  • hosszú távú együttműködésen alapul,
  • és ami a legfontosabb: AZONOSAK A CÉLOK!
  • Akkor milyen ellentétekről is beszélünk?

A fentiek alapján egyesek arra a következtetésre jutottak, hogy a TM nem más, mint a PR új neve. Ugyanúgy tévednek, mint A kopasz énekesnő (a [11] dián látható Ionnescou ismeretlen utazók, akik gyermekük különleges ismertetőjegyeinek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ők férj és feleség.

VAGY HELYETT ÉS

[12]A tartalommarketing és a PR nem ugyanaz, viszont kitűnően kiegészítik egymást. Hiába állítja elő ugyanis a tartalommarketing a legjobb tartalmakat, hiába jelennek meg ezek a saját felületeken, nem veszi ezeket észre senki sem. A tartalomkészítés belépési küszöbe nagyon alacsony, egyre többen készítenek tartalmakat. Ahhoz, hogy valaki ki tudjon emelkedni ebből a tartalomtengerből, szükség van a hagyományos marketingre és a PR-re. Nagyobb, mint valaha.

Ha megnézzük egy céges weboldal analitikáját jól láthatjuk az egyes PR akciók, kampányok nyomait. Ezek a lökések ugyan napok, vagy esetleg hetek alatt lecsengenek, ugyanakkor egy jól működő weboldal esetén némi tartós forgalomnövekedést is eredményeznek. Nagyjából erről szól a PR és a tartalommarketing együttműködése. Az alaposan megtervezett és jó működő PR képes felkelteni a célcsoport figyelmét, a tartalommarketing pedig az informatív, segítő, szórakoztató tartalmak segítségével közösséget épít fel a márka körül. Másképpen fogalmazva a közönség a szerzett médiának köszönhetően jön be, de a saját médiának köszönhetően marad az oldalon.

Nem csak ez az egyetlen oka, amiért fontos a PR és a tartalommarketing együttműködése. Számos felmérés bizonyítja, hogy a céges tartalmak nem számítanak hiteles forrásnak. Ha viszont ugyanezek a tartalmak a „hivatásos”, vagy a közösségi médián, esetleg véleményvezéreken keresztül jutnak el az emberekhez, hirtelen hitelessé válnak.

[13] Azt gondolom, felesleges a neveken lovagolni. Tartalommarketing? Márkázott tartalom? Kisnyúl? Mindegy.A lényeg, hogy nagyon erős céges történeteket kell létrehoznunk és azokat el kell tudni juttatnunk a célközönségünkhöz. Ehhez a „hagyományos” PR-tők a közösségi média és a digitális marketing rengeteg eszközét igénybe kell vennünk. Tulajdonképpen nem új dolgokat kell kitalálnunk, hanem a meglevőket kell tudnunk nagyon hatékonyan használnunk.

Mi itt, Magyarországon mostanában kezdtünk el csak beszélni a tartalommarketingről. Kevés még a működő tartalommarketinges program, az innen szerzett tapasztalat. Bár egyesek próbálják magukat tartalommarketingessé átcímkézni, valójában igazi tartalommarketing ügynökségek nálunk még nem léteznek. Meggyőződésem, hogy egyes, szakmailag megalapozott, de a piaci helyzetüket kereső PR ügynökségek számára kitűnő lehetőség a tartalommarketing felé való nyitás.

A tartalommarketing megeszi a PR-t?

samarbetspartners

A nemrégiben egy ismerősöm így kommentálta egyik írásomat: „Örömmel látom, hogy a tartalommarketing feltalálta a PR-t.” Az illető az átlagnál jóval tájékozottabb, a PR és a közösségi média területén is otthonosan mozgó szakember, így el kellett gondolkodnom azon, hogyan is vélekedhetnek a tartalommarketing és a PR viszonyáról a témában kevésbé járatos szakmabeliek? Háttéranyagot bőven találtam, mivel „nyugaton” már évekkel ezelőtt lezajlott ez a vita.

Eltérő működési modell

A hasonlóság vitathatatlan, hiszen mindkét tevékenységben kiemelt szerepet játszik a tartalom.

A PR-ben a sajtóközlemény (jó esetekben) rövid időszak alatt vezet sok megjelenéshez, majd miután lecsengett a téma, visszaesik az érdeklődés is.

A tartalommarketing folyamatosan, több csatornán, többféle tartalomtípussal „eteti” a közönséget. Itt ugyan csak hosszabb idő alatt épül fel a kapcsolat a közönséggel, viszont sokkal tartósabb az, mint a PR esetében. Miközben a PR tartalmai (általában) gyorsan elavulnak, a tartalommarketing aktivitás során keletkezett tartalmak új formában, új csatornákban jelennek meg, folyamatosan elérhetők, egyre újabb keresési találatokat, hivatkozásokat hoznak.

Táplálkozási hasonlattal: A PR olyan, mint a gyorsan ható szőlőcukor, míg a tartalommarketing inkább a lassan felszívódó „szuperélelmiszereknek” felel meg.

Kire lövünk?

A PR (hagyományos) alaphelyzete, hogy a cégek, márkák csak a média közvetítésével tudják elérni a közönséget. Eredmény csak szerzett és a vásárolt média együttes alkalmazásával érhető el. A PR nem közvetlenül, hanem „mandinerből” éri el a közönséget. Olyan tartalmakat kell tehát gyártani, melyek felkeltik az újságírók érdeklődését. Azt, hogy a közönséghez pontosan mi jut el, csak meglehetősén bonyolult módon befolyásolható, az eredmény 100 százalékosan sosem garantálható.

A tartalommarketing lényege, hogy az ügyfél problémáiból, kérdéseiből, vágyaiból indul ki. A tartalomkészítést alapos kutatás-felmérés előzi meg. A tartalommarketing alapja a saját média, vagyis a tartalom feletti kontroll jóval nagyobb, mint a PR esetében. (Ezen felül szükség esetén természetesen a tartalommarketing is igénybe veszi a fizetett és a szerzett média támogatását.)

A közönség igényeit, médiafogyasztásai szokásait ismerő tartalommarketing pontosan tudja, milyen tartalmakkal, milyen csatornákon kell „lőnie”. A tartalommarketing-ciklus folyamán ez a célzás még tovább pontosítható.

A lényeg a tartalom

A felsorolt különbözőségek mellett tagadhatatlan a hasonlóság: mindkét aktivitás középpontjában a tartalom áll. Éppen a tartalom, vagyis a tartalomtúltermelés az, ami közelebb hozza egymáshoz a PR-t és a tartalommarketinget. Az egyre több csatornán keresztül elérhető tartalmak óriási mennyisége és gyakran gyenge minősége nehéz helyzetbe hozta a PR-t. Míg korábban a sajtóközlemények az újságírók legfontosabb „táplálékai” közé tartoztak, mára ezeknek számtalan más tartalommal kell megküzdeniük. A PR-eseknek újítaniuk kell, meg kell tanulniuk a hagyományos közlemények mellett másfajta tartalmakat is készíteniük. Olyanokat, amikkel képesek felkelteni az egyre apatikusabb újságírók figyelmét. Ebben segíthetnek a tartalommarketingesek.

Bekebelezés helyett együttműködés

Az egyes kiemelt eseményekre koncentráló PR és a folyamatos, hosszú ciklusokban működő tartalommarketing nem versenytársai, hanem kölcsönös kiegészítői egymásnak.

A PR a médián keresztül képes a rendkívüli, kiugró érdeklődés felkeltésére. (A hírciklus ügyes meglovagolásával esetleg egy második, kisebb csúcs is elérhető.) A tartalommarketing feladata az így megszerzett érdeklődés, a közönség megtartása. A saját média szerepe, hogy informatív, szórakoztató tartalom segítségével közösséget hozzon létre a márka körül.

A szerzett média dolga tehát, hogy jöjjenek a látogatók, a saját médiáé, hogy megtartsa őket. Hol itt az élethalál harc?

Adalékok: 

Madalina Rita írása a Trendlabor blogban
Szurop István válasza a Tartalommarketing.hu-n.

A Google átrendezi a kommunikációs piacot

Míg korábban a Google sokáig hagyta szabadon garázdálkodni a PR- és marketing ügynökségeket, illetve a magukat keresőoptimalizáló szakértőnek nevező manipulátorokat, a szűrési algoritmusok legutóbbi frissítései egyértelművé tették, hogy új idők jönnek: a kereső ezentúl az eredeti, értékes tartalmakat díjazza és minden manipulációs kísérletet (illetve annak látszó tevékenységet) szigorúan büntet.

A Médiapic.com-on megjelent két írásomból az első, a Sajtóközlemények végnapjai a fent leírtaknak a sajtóközleményekre való hatásával foglalkozik.

A Végveszélyben az email marketing című írásom arról szól, milyen új helyzetet teremtett a Gmail átalakítása az email marketinggel és hírlevélküldéssel foglalkozók számára.