Vállalati közösségi platformot vesz a Microsoft

Bár már jó néhány napja pletykálnak egy lehetsége Microsoft-Yammer üzletről, tegnap vált biztossá: A Microsoft 1 milliárd dollár körüli összegért megveszi a vállalati közösségi hálózatot kínáló Yammert.

A 2008-ban alapított Yammer “vállalati Facebooknak” pozicionálja magát. Egyetlen platformon kínál közösségi eszközöket, valamint lehetővé teszi a hagyományos vállalati eszközökkel való integrációt. Ismerős? Nem véletlen, hiszen a Yammer nagyon hasonló az általunk favorizált, gyakran emlegetett Qontexthez. (Kár is lenne titkolni, elfogultak vagyunk a Qontext javára. Mivel a cég partnere vagyunk, ez talán el is fogadható.)

A Yammernél 2 évvel később induló Qontext tanult annak hibáiból, jobb szoftvert fejlesztett, a Yammer viszont sokkal erősebb a marketingben és az értékesítésben (David Sacks vezérigazgató ott van mindenhol, ahol szerepelni lehet), aminek köszönhetően a Yammer máris bejutott a Fortue 500 vállalatok többségébe.

A többi óriáscéghez hasonlóan a Microsoft is lemaradt a közösségi eszközök fejlesztésében. Hozzáragasztott ugyan egy közösségi toldatot a SharePoint 2010 intranethez,  az Office utáni legnagyobb dobásaként tálalja a Lync kommunikációs rendszert, de nyilván nagyon jól tudják, hogy mindez nagyon messze van attól a fajta vállalati közösségi együttműködéstől a Yammert, a Qontext, a Chatter és még tucatnyi kisebb versenytársuk valósítanak meg.

Még nem tudni, hogy a Microsoft most egy olyan terméket vesz, amivel bővíteni kívánja saját kínálatát, vagy csak egy (hozzá képest) kicsi, de vészes sebességgel növekvő versenytársat kíván eltakarítani saját termékei útjából. Akárhogy is van, ez a vásárlás nagy lendületet adhat a vállalati közösségi hálózatok, együttműködési platformok piacának. A Microsoft lépése biztatást jelenthet az ezen a területen működő vállalkozásoknak, a  befektetőknek, visszaigazolást ad a fejlesztőknek. Egy a Microsoft termékportfólióba tartozó Yammert ezután azok az IT vezetők is elfogadják, akik eddig fanyalogtak az “ismeretlen” kis cég neve hallatán, idővel talán könnyebb lesz a bejutás a többiek számára is.

A következő években tehát látványosan felgyorsulhat a közösségi platformok megjelenése a vállalatoknál. Kérdés azonban, hogy képes-e ilyen gyorsan fejlődni a platformok használatához szükséges gondolkodás is? A közösségi platformok ott tudnak csak működni, ahol természetese az “hangos gondolkodás”, az információk megosztása,  egymás meghallgatása, a hivatalos hierarchiaszintektől független párbeszéd, együttműködés. Ha ez ehhez szükséges kulturális átalakulások nem mennek végbe, a Microsoft-Yammer, vagy bármely más hasonló platform megvétele is csak alibi-beruházás marad.

Tudásmenedzsment 2.0.

Az alábbi diasor a Poziteam rendezvényére készült. Az itt olvasható szöveg nem az ott elhangzott előadás pontos átirata. A zárójelben levő számok az egyes diákra utalnak.

[2] A 2000-es évek közepétől a kétirányúvá váló online kommunikáció (web 2.0.) és az elképesztő sebességgel hódító közösségi hálózatok gyökeresen átalakították a közösségi együttműködést és a kommunikációt. Közben a vállalati falakon belül szinte semmi sem változott. Ott továbbra is a Window – Outlook – (SharePoint) tengely/háromszög határozza meg hogyan is dolgozunk.

[3] A különböző kutatások (Gartner, Nielsen, Altimeter stb.) szerint a vállalatok többsége még nem döntötte el, mit is kezdjen a közösségi médiával. A legtöbben inkább csak a marketing és a PR (esetleg az ügyfélszolgálat) kiegészítő csatornájaként igyekeznek “megszelídíteni” a Facebookot, a Twittert és társaikat, míg mások a vállalaton belül szigorú szabályzattal próbálják meg korlátozni azok használatát. (Ezek a szabályzatok gyakran még a munkaidőn túli, de a munkával, munkahellyel kapcsolatos közösségi kommunikációra is kiterjednek.)

Több irány közül választhatnak azok is, akik úgy döntenek, hogy a vállalat érdekében is fel kívánják használni a közösségi hálózatokban jól érzékelhető óriási energiákat. A legolcsóbb megoldás a “külső” eszközök beengedése. A vállalaton belüli, zárt Facebook csoport, az ingyenes Mediawiki, vagy a népszerű WordPress blog használata első pillantásra jó ötletnek tűnnek, de legtöbbször hamar kiderül, hogy az ingyenes eszközöknek nagy az ára,  ezek között az alkalmazások közt pedig nincs, vagy nehézkes az átjárás.

A legismertebb vállalati szoftverek gyártói némi késéssel, de elkezdték “közösségi réteggel” felszerelni alkalmazásaikat. Első látásra kényelmesnek tűnhet ez a megoldás, de hamar kényelmetlenné válik, amikor nem tudjuk éppen melyik közösségi hálózatban ki és mit is mondott…

Meggyőzősünk szerint igazi megoldást csak egy olyan, egységes platform jelenthet, ami magába foglalja az összes fontos közösségi funkciót, valamint képes a hagyományos vállalati szoftverek (CRM, HRM, ERP, intranet) integrálására is.

[4] Ma már tucatnyi ilyen megoldás létezik. Érdemes őket kipróbálni, tesztelni, összehasonlítani, ugyanakkor állandóan tudatában kell lenni, hogy a közösségi együttműködésben, a szervezeti tudásmegosztásban az eszköz csak másodlagos, a lényeg a szervezeti nyitottság, az együttműködésre való készség.

[5] Mi alaposan körülnéztünk a piacon, kipróbáltuk a fenti kritériumoknak eleget tevő rendszereket és végül az amerikai-indiai Qontextet találtuk a legígéretesebbnek. (2011. októbere óta hivatalosan is a Qontext partnerei vagyunk.) 

A Qontext számítástechnikai felhőben működő szolgáltatás, aminek használatához kizárólag egy webes böngészőre (vagy okostelefonra) van szükség. [6] A felület nagyon barátságos, aki használja a Facebookot, vagy a LinkedInt, itt is gyorsan kiismeri magát. 

[7] A Qontext által támogatott tudásmegosztás nem öncélú. A tudásmenedzsment az elmúlt években a nagy dokumentumoktól a mikrotartalmak felé mozdult el. A cél a munkával, a különböző tartalmakkal (üzenetek, fájlok, dokumentumok) kapcsolatos, az arról szóló beszélgetések megőrzése, kereshetővé tétele. 

[8] A beszélgetések mindig valamilyen tartalmi elemhez (üzenet, fájl, wiki stb.) kapcsolódnak – ez a kapcsolat a kereséskor is megmarad.  

[9] Az alkalmazott eszköztárból – sok ismerős elem – leginkább a Office/OpenOffice fájlok kezelését és a belső, egy email program egyszerűségével használható wikit érdemes kiemelni.

[10] Az üzenetek/elemek kezelése egységes. Azok címmel, leírással láthatók el, címkékkel jelölhetők. A címzettek kiválasztásával a személyes, bizalmas  kommunikációtól a teljes közösség üzenőfalán való megjelenésig bármilyen mód tetszőlegesen megválasztható. (Külön beállítással megtiltható az üzenetek/elemek kommentálása, lájkolása, megosztása stb.)

[11] A másik, “vételi” oldalon pontosan azonosítható a küldemény minden fontos paramétere. A címzett kommentálhatja, lájkolhatja, másnak, vagy saját mappájába továbbküldheti az üzenetet/elemet, de igény estén új embereket is bevonhat a beszélgetésbe.

[12-13] Míg a legtöbb közösségi hálózat jelenidejű (az üzenőfalon “lefolynak” a tartalmak), egy vállalati közösségi hálózat esetében fontos az egyes elemek tárolása, mappákba rendezése, illetve kereshetősége.

[14] A vállalati közösségi hálózatok segítenek abban, hogy megtaláljuk az egyes területek szakértőit, ehhez azonban részletes felhasználói profilra van szükség. Fontos, hogy minden vállalat saját igényei szerint határozhassa meg mi kerüljön ezekbe a profilokba.

[15] Természetesen vannak témák, melyek szükséges a teljes közösség előtt megvitatni. Az egyszerűen létrehozható csoportokban ugyanaz az eszköztár áll a felhasználók rendelkezésére, mint a nagy közösségben.

[16] A Qontext abban is eltér a Facebooktól, hogy a különböző felhasználói csoportokhoz eltérő jogosultsággal bíró szerepkörök köthetők. Ez nem csak korlátozást jelent, de egyszerűbbé is teszi a hálózat használatát.

[17] Akadnak olyan elemek, amiket érdemes tartósan is láthatóvá tenni. Bármelyik felhasználó javasolhatja bármelyik elemet kiemelésre. (A kiemeléseket az admin hagyja jóvá.)

[18] A Qontext az MS Office dokumentumokat is ugyanúgy kezeli, mint más elemeket. Lehet hozzájuk megjegyzést fűzni, címkézni, megosztani lájkolni. Egy dokumentum minden új feltöltését új verzióként kezeli. A dokumentumokat követni lehet, ilyenkor a felhasználó minden frissítésről értesítést kap.

[19] A belső wiki több ember által szerkeszthető tartalmat jelent. A szerkesztők és az olvasásra jogosultak egymástól függetlenül állíthatók be.

[20] A mobil appoknak köszöngetően az sem szakad el a tudásmegosztástól, aki éppen nincs számítógépközelben.

[21-24] Az utolsó diák azt foglalják össze, miben is különbözik a Qontext (és az általa képviselt közösségi együttműködés) a Facebooktól, illetve az olyan hagyományos tudásmegosztási formáktól, mint az email, az IM, vagy a statikus intranet.

[25] Egy rövid (élőben 10 perces) előadás csak a problémák és megoldások rövid felvillantatására alkalmas. További információk találhatók a megadott címeken, illetve szívesen válaszolok a felmerülő kérdésekre is. Mindenkinek javaslom a Qontext ingyenes kipróbálását is. Ez a http://www.qontext.com/next-steps/signup/ címen lehetséges.

Ingyenes, letölthető Qontext ismertető

Sokan hallottak már valamit a vállalati közösségi hálózatokról, de még csak kevesen találkoztak ilyen programmal a gyakorlatban. Most lehetőséget kínálunk Önnek is, hogy részletesen megismerkedjen egy ilyen közösségi platformmal.

Töltse ki a rövid online űrlapot és máris letöltheti azt a 22 oldalas ismertetőt, amiben minden lényegeset elolvashat a Qontext közösségi együttműködési platformról. Ha az írásos anyag felkeltette az érdeklődését, jöhet a kipróbálás!

A tréningek közösségi kiterjesztése

Egyik ügyfelünk azt kérdezte, hogyan lehetséges fórumokkal és wikikkel támogatni a hagyományos, tantermi képzést.
Az itt látható prezi erre a kérdésre ad választ.

Önmagában ez az anyag kissé sematikusnak tűnhet, de érdemes figyelembe venni, hogy eredetileg ez csak a témával foglalkozó bemutató egyik rétege volt. Mivel nem találkoztam még a téma magyar nyelvű feldolgozásával,  úgy döntöttem, hogy gondolatébresztőnek közreadom ezt az anyagot.

Mentorálás közösségi eszközökkel

A héten a Poziteam műhelyfoglalkozásán jártam, ahol Kerék László az OTP mentori rendszerét mutatta be. Sajnos nem a magasabb szintekről volt szó, hanem arról, hogyan töltik át a napi működéshez szükséges tudást a frissen belépő, fiókoknál dolgozó ügyintézők fejébe.

A vendéglátó-előadónál rövidebben beszélt még két “felkért hozzászóló” a földhivatalokban működő mentorálásról és egy női vállalkozókat segítő mentor-programról.

A téma fontos, láthatóan sokakat foglalkoztat – jól mutatta ezt a sok elhangzó kérdés is. Engem azonban megdöbbentett, hogy mindenki csak az “élő” mentorálásról beszélt, a tudásátadás- és támogatás online lehetősége fel sem merült. Vajon miért?

Nem vonom kétségbe a személyes kapcsolat fontosságát, de vannak esetek, amikor nem, vagy csak túl nagy áldozatok (költség, kiesett idő) hozhatók össze a megfelelő mentor-mentorált (mentee) párosok.

Egyébként sell feltétlenül az élő tudásátadás alternatívájaként kezelni az online mentorálást. Elterjedt és jó gyakorlat például, amikor az élő találkozók közti “hézagokat” töltik ki online mentorálással.

Ugyan léteznek kifejezetten a mentoring céljára kifejlesztett platformok, a felmerülő igények jelentős része megoldható kész, jórészt ingyenes eszközökkel is.

  • Blog – Tudásátadás alapja lehet a mentor által vezetett, kifejezetten erre a célra készített blog. (Ez természetesen a szöveg mellett ábrákat, videókat, beépített prezentációkat is tartalmazhat.) A megfelelő címkézés biztosíthatja, hogy a mentorált később is visszataláljon a megfelelő részekhez. A mentorált a kommentekben kérdezhet, véleményt mondhat. Ez a megoldás egyszerű, olcsó, ráadásul takarékosan bánik a mentor energiájával, hiszen az egyszer már elkészült anyag újra felhasználható.
  • Wiki – A folyamatosan, közösen fejlesztett felületek meghatározó szerepet játszanak a tudás átadásában. A wiki előnye, hogy ott egyszerre több mentor is dolgozhat az átadandó anyagon, így az bővebb, pontosabb lehet. A “klasszikus” wikit meg kell tanulni kezelni – nem ördöngösség – , de ma már vannak olyan wikik is, amik nem bonyolultabbak egy email szoftvernél.
  • Fórum – Egyesek ugyan már túlhaladottnak mondják, valójában azonban nagyon hasznosak lehetnek.
  • Twitter – Leginkább a két találkozó közti gyors kérdés-felelet menetekre alkalmas. (Hasonló funkciót láthat el bármelyik chat program, de a Twitter előnye, hogy az ott folyó beszélgetésekben többen is részt vehetnek
  • Videó-konferencia, képernyőmegosztás Ma már megfizethető áron elérhetők azok a szolgáltatások, amiknek segítségével egymást, vagy egymás képernyőjét láthatjuk. A beszédtől a chatig további csatornák állnak rendelkezésünkre.
  • Csoport – Egy megfelelően kialakított csoport segítségével még a legnagyobb zajban, a Facebookon is folyhat a mentorálás.

A leggyakrabban az online mentorálás igényei nem elégíthetők ki csupán egyik, vagy másik közösségi csatorna segítségével. A vállalati közösségi platformok egyetlen felületen kínálja  valamennyi felsorolt közösségi eszközt.

A Soreo.biz által képviselt Qontext például lehetővé teszi, hogy a mentor és a mentorált(ak) önálló csoportot nyissanak. A csoporton belül lehetséges blog indítása, wiki nyitása, üzenetek váltása, dokumentumok, videók, linkek prezentációk megosztása, valamennyi kommentálása, címkézése.
Az online eszközök persze csak szűkebb, vagy tágabb lehetőségeket biztosítanak. A valódi értéket az online mentoring programok kidolgozói és persze a programban résztvevő mentorok teremtik meg. Jó lenne, ha egyre több vállalatnál, szervezetnél ismernék fel, hogy a közösségi média nem azonos a “lájkok” gyűjtésével, hanem például a szervezeti tudás átadására, tanulásra is alkalmas.

Qontext Hungary

A napokban elkészült a Qontext vállalati közösségi együttműködési portál magyar nyelvű honlapja.
Az angol nyelvű honlap egyszerű (?) fordításának nem láttuk értelmét, inkább egy rövidebb, tömörebb könnyebben áttekinthető anyag elkészítése volt a célunk.

Természetesen ez a most nyilvánosságra hozott anyag csak a mondandónk egy részét tartalmazza. Az FAQ (GYIK) szekció és a blog folyamatosan bővül, frissül.

* * *

Ezúton szeretnénk a Soreo,biz valamennyi ügyfelének, partnerének és a blog olvasóinak

BÉKÉS ÜNNEPEKET ÉS SIKERES ÚJ ÉVET kívánni!

Van-e élet az emailen túl?

Az elmúlt hetekben óriási sajtót kapott a francia  Atos cég, ahol a Thierry Breton vezérigazgató módszeresen felszámolja a belső emailezést.  A cikkek azokra a kutatásokra hivatkoznak, amik szerint csak a céges emailek 10 százaléka tartalmaz a munkához kapcsolódó, érdemi információkat, ugyanakkor minden beérkező email nagyjából egy percre kizökkenti az embert az éppen végzett munkából. (Mellesleg a céges emailek a munkahelyen kívül is egyre nagyobb terhelést jelentenek: egyre többen vannak, akik munkaidőn kívül is állandóan kényszeresen ellenőrzik “benti” levelezésüket.)

Az Atos persze nem egy olyan cég, ahol csak úgy át lehet kiabálni az egyik asztaltól a másikig. Európa legnagyobb IT szolgáltatója 42 országban összesen 70.000 embert foglalkoztat. A cégen belüli kommunikációt ezután a személyes megbeszélések mellett valamilyen, közelebbről nem részletezett belső közösségi hálózat segítségével oldják meg.

Bár az Atos (illetve PR ügynöksége) ügyesen eladta a “sztorit”, valójában nincs ebben a történetben semmi új. Az elmúlt években számos vállalatnál, szervezetnél ismerték fel, hogy az email nem az egyetlen és egyáltalán nem a leghatékonyabb eszköz a belső kommunikációban. Az email arra jó, amire eredetileg kitalálták (aszinkron üzenetek küldése), de nem “online svájci bicska”, ami projektmenedzsmentre, dokumentummegosztásra, azonnali üzenetváltásokra, tudásmenedzsmentre egyaránt alkalmas.

Azoknál a vállalatoknál, ahol az általunk preferált Qontextet, vagy ahhoz hasonló közösségi együttműködési platformot vezettek be automatikusan, minden tiltás nélkül radikálisan csökkent a belső email-forgalom. Mindez azonban nem jelenti, hogy azonnal temetni kellene az emailt. A külvilág felé még hosszú időn keresztül az email biztosítja a legfontosabb, univerzális kapcsolatot, de fontos lehet az email olyan helyzetekben is, amikor nincs lehetőség az együttműködési platform elérésére.

A “kitiltjuk a cégből az emailt” bejelentés ugyan jól hangzik, de ebben a formában értelmetlen.

(Az írás a Médiablogban megjelent bejegyzés átdolgozott változata.)

 

Qontext előzetes

Miután már több rendezvényen is “kiszivárogtattuk”, itt is eláruljuk, hogy 2011. októberétől a Soreo.biz a Qontext vállalati együttműködési platform kizárólagos hazai partnere.

A szoftver magyar nyelvű verzióján dolgozunk, a magyar honlap készül, addig is egy rövid ismertetővel szeretnénk szolgálni. (A Qontext angol nyelvű, rengeteg információ tartalmazó honlapja a www.qontext.com címen található.)



Qontext
a vállalati közösségi együttműködés platformja

A Qontex a közösségi média és a web 2.0. eszköztárát használva kínál megoldásokat a vállalati belső kommunikáció, az együttműködés, a tudásmegosztás legfőbb problémáira.

A Qontext egyetlen, integrált platformon kínál lehetőséget üzenetküldésre, közös munkára, különböző dokumentumok, tartalmak megosztására,  csoportok képzésére, ezzel minden korábbi megoldásnál hatékonyabbá teszi a munkavégzést.

A Qontext egységes szerkezetének köszönhetően végre egyetlen, helyen található meg valamennyi, a napi munkához szükséges információ, tartalom.

A Qontext az üzenet- és tartalomtípusok sokféleségének, az interakciók rugalmasságának és a jogosultságok kezelésének köszönhetően a felmerülő igényekhez és feladatokhoz alakítva használható.

Néhány felhasználási lehetőség

Közösségi intranet

A hagyományos, az információkat felülről lefelé közvetítő vállalati intranettel szemben a Qontext használatával olyan közösségi tér alakítható ki, amelyben a munkáltató és a munkavállaló kölcsönösen kommunikálhatnak egymással. A Qontext erősíti mindkét oldal elkötelezettségét, támogatja az alulról jövő innovációt.

Az ügyfélkapcsolatok erősítése

A Qontext nemcsak a vállalaton belül működtethető, hanem használata kiterjeszthető az ügyfelekre (vevőkre, partnerekre, beszállítókra) is. A Qontext az ügyfél jellegének, igényeinek megfelelően többféleképpen használható. A meghívás módjától függően az ügyfél csak egy kijelölt csoporttal, vagy a teljes szervezettel kerül kapcsolatba, az információk szűk köréhez, vagy nagyobb területhez fér hozzá. A Qontext használatával felgyorsul az ügyfelekkel való kommunikáció, átláthatóbbá és könnyebben kezelhetővé válnak a közösen használt dokumentumok, növekedhet a kölcsönös kötődés.

Munkahelyi együttműködés

A Qontext használatának egyik leggyakoribb módja a munkahelyen belül együttműködés előmozdítása. A Qontext segítségével egyszerű az új tartalmak előállítása, a közös munkavégzés, a tartalmak megosztása, minősítése. Mindez történhet vállalati szinten, vagy kisebb csoportokban.

Cégek közti együttműködés

A Qontext segítségével több külső csoport (pl. partnerek, viszonteladók, felhasználók) is létrehozható. A Qontext eszköztára jól segíti a csoportok közti információáramlást és együttműködést. A szerepkörök (jogosultságok) megválasztása biztosítja, hogy minden szereplő csak a megfelelő funkciókhoz és információkhoz férjen hozzá.

Összefüggéseken alapuló együttműködés

A Qontext segítségével a kontextus alapján kapcsolhatók össze az üzleti célkitűzések és az ezzel összefüggő párbeszédek. Különösen alkalmassá teszi a Qontextet erre a különböző vállalati alkalmazásokkal (CRM, HRM, ERP, statikus intranet) való egyszerű integrálhatósága.