Automatizálható-e a marketing?

autom

Bevallom, sokáig meglehetős ellenszenvvel viseltettem a marketingautomatizálással szemben. Nem, nem a tevékenységgel volt bajom – odáig el sem jutottam – , már maga a név is gyanús volt. Miért akarnak automatizálni valamit, ami annyira egyedi, különleges és nem gépesíthető?

Idővel szerencsére úgy alakultak a dolgok, hogy kénytelen voltam alaposabban is beleásni magam a témába és megállapíthattam, mennyire félreértettem a dolgot. Végre felfogtam, hogy a marketing automatizálása egyáltalán nem a döntések, hanem a végrehajtás gépesítését jelenti.

Szeretnélek megóvni a hasonló félreértésektől, ezért minden további elméleti fejtegetés helyett egy (erősen leegyszerűsített) példán keresztül mutatom be hogyan is működik a marketingautomatizálás.

Bővebben…

7 mobil tartalommarketinges mítosz

macskak

A mobil újabb kihívást jelent a vállalatok számára.
A mobil újabb lehetőséget jelent a vállalatok számára.

Szerinted melyik az igaz?

Egy friss adat szerint világszerte 7 milliárd  mobil előfizetés él (készülék ennél is több van). Magyarországon 3 millió embernek van okostelefonja. A keresések többségét már mobil eszközről indítják. Egyre több az olyan fiatal, akinek nincs is számítógépe.

Bővebben…

LinkedIn stratégia, vagy amit akartok

linkedin strategy
„LinkedIn-stratégia? Ugye viccelsz? Van egy céges LinkedIn oldalunk, ahova kitesszük a céges híreket és kész. Minek ehhez bármilyen stratégia?”

Mivel az elmúlt években elég sok hasonlóan kezdődő beszélgetésben vettem részt (ami azután legtöbbször mégis valamilyen tervezésbe torkollott), úgy gondoltam, röviden itt is választ adok a „minek is…” kérdésre.

A LinkedIn látszólagos egyszerűsége ellenére is elég összetett.

  • Legfelső (és legismertebb) rétege egy közösségi hálózat, ahol a profillal rendelkező, regisztrált tagok kölcsönös kapcsolatba léphetnek ismerőseikkel. Eddig minden nagyon hasonlít a Facebookhoz. (Ezért is gyakran hangzik el a kifogás: „Nem lépek be a LinkedInbe, mert már úgyis ott vagyok a Facebookon.”)
  • Kapcsolati háló építés és használata – Ez lényegesen több, mint az ismerősökkel való kellemes lazulás, hiszen ez a távolabbi kapcsolatok (ismerősök ismerősei, csoportok tagjai) eléréséről és ezeknek a kapcsolatoknak a kiaknázásáról szól.
  • A következő réteg egy adatbázis, amit a felhasználók részletes profiljai alkotnak.
    A kereshető profilokból táplálkoznak a HR-esek (nevezzünk leegyszerűsítve így mindenkit, aki munkaerőt keres), ezt használják a marketingesek és az értékesítők is. (Természetesen a három csoport céljai eltérőek, így más-más módszerekkel dolgozva túrják fel ugyanazt az adatbázist.)
  • A LinkedIn kiválóan alkalmas a szakmai márka építésére is. Ha egy cég ügyesen építgeti és mozgatja frontembereit (azokat, akik kifelé képviselik a céget) legfontosabb célcsoportjaik előtt jobban tudnak szerepelni, mint egy-egy nehezen (és drágán) megszerzett médiaszerepléssel.
    Itt persze máris egy ingoványos terepre léptünk, hiszen a személyes profil az illető vezető, frontember „birtoka”, a vállalat viszont azt szeretné, ha azt céges célokra (részben) átengedné. Sok cég gyakorlata bizonyítja, hogy működhet a dolog (nagyon is jól), de ehhez mindkét részről megfelelő hozzáállásra és persze előzetes,részletes megegyezésre van szükség.
  • A LinkedIn csoportok nagyon hasznosak lehetnek, hiszen itt koncentráltan érhetők el egy adott téma iránt érdeklődő emberek. Lehet, hogy spontán módon is elműködgetnek ezek a közösségek, de csoportokban rejlő lehetőségeket igazán csak tervezetten lehet kiaknázni.
    (Fokozottan érvényes ez akkor, ha a vállalat nem már létező csoportokban akar hatást kiváltani, hanem saját csoportokat hoz létre.
  • Céges oldalak. Viszonylag egyszerű felületek, de éppen ezért igényel nagy ügyességet, hogy egy céges oldalt észrevegyenek és kövessenek. Lehetőség van még további aloldalak (kirakat oldalak) létrehozására is, ahol az egyes termékek szolgáltatások kaphatnak önálló felületet.
  • Hirdetések. A LinkkedInen szöveges hirdetések és szponzorált posztok is megjeleníthetől. Nem olcsó játék, de vannak helyzetek, amikor megéri. Ebbe is csak megfelelő, stratégiai szemlélettel érdemes belevágni.
  • Publikálás (blogolás) a LinkedIn Pulse felületén. Itt is csak profillal rendelkező személy (nem pedig cég) tud publikálni. Ha a vállalat szeretne itt megjeleni, azt csak vezető szakemberein keresztül teheti meg.

Nem állítom, hogy mindez olyan bonyolult és összetett, hogy önálló igazgatóságot kellene a működtetésére létrehozni, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy kis gondolkodás, tervezés nélkül nem érdemes belevágni, mert garantált a kudarc.

Rendben, felejtsük el a stratégiát (az olyan fellengős, meg úgyis túl sokat emlegetem mostanában). Ha viszont nem akarsz   össze-vissza, minden koncepció nélkül kavarni a LinkedInen, meg kell nevezni valami célt. Legyen ez például egy új termék ismertségének a növelése.

Játsszuk azt, hogy ez a termék a Connectis szoftver, ami egy ügyfélkezelő (CRM) rendszer és egy intranet előnyeit egyesíti.

Amikor majd hivatalosan is megjelenik a piacon a szoftver, nyilván kikerül a hír a céges oldalra, elérhetővé válik valamilyen demo és biztosan kikerülnek ide a sajtómegjelenések linkjei is. Addig azonban sok mindennek kell történnie.

A cég szakembereinek (azoknak, akik a leendő ügyfelek számára hitelesek lehetnek) már hónapokkal a megjelenés előtt be kell vezetniük a témát. Cikkeket, tanulmányokat kell megosztaniuk a hagyományos CRM és intranet rendszerek hiányosságairól. (Ezek általában az internetről gyűjtött cikkek néhány mondat ajánlással, felvezetéssel kiegészítve.) Ezeknek az állapotfrissítéseknek természetesen csak akkor van értelme, ha sikerül velük elérni azokat, akik egy ilyen szoftvert használnak, illetve beszerzésükről döntenek (marketingesek, értékesítők, HR-esek, ügyfélszolgálatosok, IT vezetők stb.)

Természetesen hónapokkal a „premier” előtt kell elkezdeni dolgozni a csoportokban is. Figyelni kell, melyik csoportokban beszélnek a témáról, hol lehet ilyen beszélgetéseket kezdeményezni. Hallgatni kell, ki mit mond, regisztrálni kell, kik a véleményvezérek a témában. A Connectisnek a csoportokban tevékenykedő munkatársai gondoskodnak róla, hogy ne aludjon ki a téma-parázs.

A termék piaci megjelenésével egyidőben a téma legismertebb szakértője a Pulse felületen részletes cikkben ismerteti és elemzi az új platform előnyeit. (Ezt saját falán megosztja a cég számos munkatársa.)

A Connectis munkatársai egy jelentős konferencián mutatják meg a terméket. A prezentáció diái felkerülnek a SlideShare-be és ezt is megosztják a cég munkatársai (sőt. egy-két partner is kapható erre.

Így, leírva nincs ebben semmi különleges, a gyakorlatban mégis sokkal ritkábban valósul meg, mint ahogy megvalósulhatna. Ennek oka, hogy a tervezésen túl szervezeti egységeken (sőt, néha cégeken) átnyúló koordináció, együttműködésre való hajlandóság, közös akarat kell hozzá. Ez pedig messze meghaladja ennek az írásnak a kereteit, így hát gyorsan be is fejezem.

Miért kell neked tartalomstratégia?

content-marketing-question-ss-1920-830x467

Májusban a 20. Média Hungary konferencián Tartalomstratégia és/vagy tartalommarketing címmel tartottam előadást. Korábban már írtam a tartalomstratégia, a tartalommarketing és a tartalomkészítés viszonyáról, de az egyre gyakrabban tapasztalható zavar miatt szükségesnek éreztem újra elővenni a témát.

Az alábbiakban olvasható szöveg a Siófokon elhangzott előadásom összefoglalója, nem annak pontos átirata. A szövegben a prezentáció diáira szögletes zárójelbe tett számmal utalok.

Első diám [2] elvileg egy karikatúra, valójában egy naponta tapasztalhat gyakorlat illusztrációja. Meglepően sok az olyan cég – nem is feltétlenül a legkisebbek – , ahol úgy kezdenek el Facebook oldalt, YouTube csatornát, Pinterest táblát (vagy bármi mást) csinálni, hogy nem tudják pontosan, mit is akarnak elérni. Másképpen fogalmazva a taktikai lépések mögött nincs stratégia.

Mi micsoda?

Ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni, el tudjuk kerülni ezt a hibát, először meg kell határozni, mi is az a tartalomstratégia.

A tartalom meghatározása viszonylag egyszerű: [3] A tartalom az, amit bármilyen kommunikáció során átadunk egymásnak.

A stratégiára léteznek egészen bonyolult definíciók. Én inkább egy egyszerűbbet javaslok: [4]A stratégia az a terv, amit egy távolabbi cél elérésére dolgozunk ki. (Ebből következik, hogy ahol nincs cél, ott nem lehet stratégiáról sem beszélni.)

[5] Ahogy már a bevezetőben említettem, egyes cégek jelentős mennyiségű tartalmat képesek előállítani és felhalmozni, de ezek a tartalmak megfelelő célok és tervek nélkül sokszor csak önmagukban lebegnek a térben, legfeljebb csak különálló szigeteket alkotnak. Nehezíti a helyzetet, hogy ezek a tartalmak rendszerint különböző szervezeti egységekhez (marketing, HR, értékesítés, ügyfélszolgálat) tartoznak. [6] Csak egy egységes (akár utólagos) stratégia segíthet abban, hogy ezek a tartalmak valóban valamilyen hasznot hajtsanak.

A tartalomstratégia helye

[7] Gyakran tapasztalom, mekkora a zavar bizonyos fogalmak körül. Mi köze a tartalomstratégiának a marketingstratégiához? Hogy viszonyul mindehhez a tartalommarketing-stratégia?

[8] Nem nehéz belátni, hogy a legfontosabb a vállalati stratégia, ehhez kell igazodnia a marketingstratégiának, ami pedig meghatározza a tartalomstratégiát is. (Valójában csak annak egy részét, hiszen – ahogy korábban már említettem, a tartalomstratégia több szakmai területre is kiterjed.)

Mindez persze csak elmélet. A gyakorlatban ritkán működnek ilyen tisztán, egyértelműen a dolgok. Ha van is a cégnek jól definiált stratégiája, a „végeken” ez már nem mindig jelenik meg. A tartalmak többnyire nem stratégiai megfontolásból és stratégiai szemlélettel készülnek, azok inkább afféle kötelezően letudandó feladatot jelentenek. A stratégia nélkül készülő webhelyek (honlapok) korszaka után az elmúlt években tömegesen jelentek meg a stratégiamentes Facebook oldalak. Ezek a képződmények ismeretlen céllal jönnek létre, semmiféle kapcsolatban nem állnak a vállalati stratégiával. Ennek természetesen láthatjuk a súlyos következményét: Az ilyen Facebook oldalaknak költségei vannak hasznuk elenyésző (ha van egyáltalán). Érthető, ha a közösségi médiát egyébként is gyanakvással kezelő vezető gyorsan le is vonják a következtetést: „Ennek a fészbukos vacakolásnak nincs semmi értelme.”

Tartalomstratégia és tartalommarketing

[9] Az előadás készítése közben fedeztem fel, hogy az eddig több cikkben, előadáson használt, a tartalommarketing-ciklust bemutató ábrám hibás. A vásárlói karakter (buyer bersona) felépítése után a ciklus az elemzéssel kezdődik, majd a tartalomstratégiával és a tartalomkészítéssel folytatódik. Igen ám, de miközben a tartalommarketing ismétlődő ciklusokból épül fel, a tartalomstratégiának ciklusokon átnyúló tervnek kell lennie. Az elemzést/feltárást tehát nem a tartalomstratégiának, hanem a TERVEZÉSNEK kell követnie. (Semmi szükség ugyanis arra, hogy minden körben új tartalomstratégia szülessen.)

[10] Tulajdonképpen mindegy, hogy egy egyenes folyamatról van szó (például egy meghatározott idő alatt lefutó kampányról), vagy egy hosszabb tartalommarketing programról, a lényeg az, hogy mindkettőt meg kell előzze a tartalomstratégia készítése. A marketing kampány, illetve a tartalommarketing program ugyanis nem stratégia, hanem taktika. (Ez nem több, vagy nem kevesebb, egyszerűen MÁS.) Megismétlem: A tartalomstratégia egy kijelölt cél elérésére irányuló terv. Ez a cél gyakran többféle úton (hagyományos marketing, PR tartalommarketing, leginkább a kettő együttese) érhető el. (Ezek között a taktikák nem egymás alternatívái, hanem legtöbbször egymást kiegészítve működnek.)

A legfontosabb lépések

Ahhoz, hogy megfelelő terveket készíthess, először tisztáznod kell, mi is a célod. Ehhez az alábbi kérdéseket érdemes feltenni magadnak. [11] (Semmiképpen sem javaslom, hogy a főnöködön próbáld ki, tudja-e a válaszokat.)

Ha már tudjuk, mi a cél, beszélhetünk arról, kit akarunk elérni, pontosan milyen üzenettel. [12][13][14]. Szerintem itt már mindenki szilárd talajt érezhet a lába alatt: végre megint a marketingnél vagyunk. Az üzenetnél [15] fontosnak tartom kiemelni, hogy gyakran eltér a házon belül megfogalmazott és a külvilág felé küldött üzenet.

Ezzel tulajdonképpen meg is érkeztünk a taktikai szintre. Itt az idő, hogy a kitűzött célok eléréséhez megfelelő tartalmakat/tartalomtípusokat válasszunk. [16] Az összes lehetséges cél és a hozzá rendelt tartalomtípusok megjelenítésére természetesen nem vállalkozhatok, itt csak néhány példát mutatok be.

[17]Az, hogy milyen csatornán tudom eljuttatni a (tartalomba csomagolt) üzenetet nyilván attól függ, hogy a megcélzott közönségnek milyenek a tartalomfogyasztási csatornái. Tisztában vagyok vele, hogy (elvileg) mindenki elérhető a Facebookon keresztül, néha nagyon jól használhatók egyes speciális csatornák. [18] Ugyancsak a közönség médiafogyasztási szokásai ismeretében határozható meg, hol és mikor a legjobb tartalmainkat feltálalni.

[19] A publikálással nem ért véget a történet. Megfelelő promóció nélkül nem lesz elég hatékony a tartalmunk. A Curata gyűjteménye rengeteg promóciós eszközt sorol fel. Érdemes minél többet kipróbálni közülük.

Az előadás lezárásaként szeretném leszögezni: Lehet, hogy a tartalomstratégia kialakítása és követése tűnik a rögösebb útnak, de igazából nem létezik alternatíva. Az ad hoc létrehozott tartalmak hosszú távon nem működnek, csak a jel/zaj viszonyt rontják.

Ahol a stratégiáról mit sem sejtő junior marketingesre/gyakornokra, vagy a stratégiához hozzá nem férő ügynökségre bízzák a tartalomkészítést, valós eredményre nem lehet számítani. Csak az a vállalat szervezet számíthat sikerre, ahol a tartalom és annak készítői kiemelt szerepet kapnak. Remélem, a következő években egyre több ilyen vállalattal találkozhatunk!

12 ok, amiért nem blogolok többet a LinkedInen

pulse blog

Éppen egy éve nyitotta meg a LinkedIn a köznép számára az addig csak a meghívott, Influencers néven emlegetett kiváltságosok számára fenntartott publikációs felületét. Én is igényeltem hozzáférést a felülethez, majd megfeledkeztem az egészről. Áprilisban értesítettek, hogy nosza, írhatok. Írtam is. Először csak azért, hogy kipróbáljam a felületet, később pedig mert izgalmasnak látszott a csatorna. Most abbahagyom.

Április óta 27 írást publikáltam a LinkedIn Pulse felületén. Azt hiszem, elegendő mennyiség ahhoz, hogy levonjak bizonyos, alapvető tanulságokat.

  • JÓ, hogy a friss posztokról valamennyi 1. szintű kapcsolatom értesítést kap.
    NEM JÓ, hogy az 1000+ kapcsolatomból legfeljebb csak 10-15% figyeli a LinkedIntől kapott értesítéseit.
  • JÓ, hogy az írásaimat a kapcsolataimon kívül eső emberek is követhetik.
    NEM JÓ, hogy a LinkedInen nehéz új követőket szerezni.
  • JÓ, hogy a LinkedInen (elvileg) a számomra fontos szakembereket (vö. célcsoport) tudom megszólítani. (Ez persze csak akkor igaz, ha nem veszel fel boldog-boldogtalant a kapcsolataid közé.)
    NEM JÓ, hogy ezek a kitűnő szakemberek inkább az „off topic” témákra vevők és általában elkerülik a mélyebb „szakmázást”.
  • JÓ, hogy a LinkedIn (elvileg) szélesebb nyilvánosságot biztosít az írásaidnak.
    NEM JÓ, hogy erre csak angol nyelvű cikkekkel lenne (elvi) esélyed.
  • JÓ, hogy a cikkeid kikerülnek a Pulse oldalára.
    NEM JÓ, hogy teljesen véletlenszerű, milyen (idegen) cikkek között jelensz meg.
  • JÓ, hogy a cikkeid (cím, kép) megjelennek a profiloldalamon,
    NEM JÓ, hogy máig nem sikerült rájönnöm, ennél egyszerűbben hogyan érhetők el a cikkeim.
  • JÓ, hogy a LinkedIn Pulse-on megjelenő cikkeimet „szeretni” a Google
    NEM JÓ, hogy nem tudom beállítani, ha azt szeretném, hogy ne szeresse. (Ha például a blogomon már publikát tartalmat duplikálom.
  • JÓ, ha sokan olvassák a LinkedIn Pulse-on egy írásomat, de
    NEM JÓ, hogy nagyon alacsony a konverzió (kevesen kattintanak innen át a honlapomra, blogomra)
  • JÓ, hogy a LinkedIn készít valamilyen összesítést az olvasóimról.
    NEM JÓ, hogy hónapok óta képtelen vagyok ezt megtalálni.
  • JÓ volt, hogy eleinte viszonylag sokan felfigyeltek az írásaimra, erős volt az elköteleződés (kedvelés, hozzászólás, megosztás) is.
    NEM JÓ, hogy ahogy egyre többen kezdek el írni, sokat kopott ez a figyelem. (Igazából ugyanaz zajlott itt le 5 hónap, mint annak idején a „blogoszférában” 5 év alatt.

Tudnám még folytatni de azt hiszem, ennyiből is átjött a lényeg: A LinkedIn „blogja” használható, de nem maga a felhőtlen boldogság. Ez a blogfelület nem igazán „saját média”, nincs felette teljes ellenőrzésünk, viszont nem is fizetett média – ennek megfelelően nem is reklamálhatunk a hiányosságai miatt.

Egy jól felépített, rendszeresen frissített blogban a régi tartalmak is hoznak valami forgalmat – a LinkedIn esetében ilyesmit nem észleltem. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy amikor a LinkedInen megjelentetett cikkemet „marketingelem”, kiért is dolgozom? (Szerintem itt is a 80/20-as szabály érvényesül, ahol én magam, a vállalkozásom a kisebbik részt képviseli.

Azt hiszem, egyelőre nem rakok ki több cikket a LinkedIn Pulse-ra, de nem biztos, hogy később nem folytatom. Másokat sem kívánok lebeszélni ennek a lehetőségnek a kihasználásáról. Szerintem mindenképpen jó ez a publikálási lehetőség annak, akinek 1) sok, a célcsoportjába tartozó kapcsolata van, 2) véleményvezérnek számít a maga területén, 3) a céges LinkedIn oldalán és különböző csoportokban sok embert tud elérni, 4) nincs, vagy csak nagyon alacsony látogatottságú a saját blogja.

Egyáltalán nem bánom, hogy kipróbáltam ezt a lehetőséget. A sok hozzászólás révén sokat „beszélgettünk”, jó volt tanulni másoktól és remélem, én is át tudtam adni valamit az olvasóknak.

Utóirat (2015. augusztus 10.)

Ugyan most, fél év után is nagyon meggyőzőnek találom saját érveimet, mégis úgy döntöttem, hogy ideje újra publikálni a LinkedIn Pulse-ra. A nyári uborkaszünet ellenére is úgy látom, hogy megérte.

Életveszélyes megoldások

skull-bones-danger-evil

Rossz (?) szokásom, hogy időnként átfutom az aktuális álláshirdetéseket. Nagyon tanulságos trendeket lehet így megfigyelni. Mostanában például azt látom, hogy a marketinges állások betöltéséhez egyre gyakrabban igényelnek AdWords, Facebook hirdetés, SEO stb. tudást

Ismerek néhány nagyon profi AdWords, Facebook PPC, SEO szakembert. Ők biztosan benne vannak a hazai top 5-ben. Olyannal viszont még nem találkoztam, aki az Analyticstól a Facebook hirdetésekig egyaránt a legjobbak között lenne (és közben honlapfrissítéssel, hírlevelezéssel és rendezvényszervezéssel is foglalkozna.) Nem is lehetséges ez, hiszen a felsorolt, bonyolult szakterületek folyamatos, rendkívül gyors változása miatt sok időt, energiát vesz el a folyamatos tanulás, a naprakész állapot biztosítása. Attól tartok tehát, hogy a hirdető cégek vagy 1) mindenhez kicsit értő „univerzális dilettánsokat” keresnek, vagy 2) nem is tudják pontosan, mit is akarnak. Talán abban bíznak, hogy „értsen mindenhez” tartalmú hirdetéssel nagyot nem tévedhetnek.

Ahol AdWords, vagy Facebook PPC szakemberek vannak, ott őket biztosan be is vetik. AdWords és Facebook hirdetéseket fognak gyártani – függetlenül attól, hogy ezek-e az adott cél eléréséhez a legjobb eszközök. (Ez ugyanúgy érvényes a céges marketing részlegekre, mint az ügynökségekre.) Az ismert mondás jut az eszembe, miszerint „ha valakinek kalapács van a kezében, az mindenhol szögeket lát”. Pontosan így van ez a közösségi eszközökkel is.

Valami nagyon félresiklott, ha komoly üzleti döntéshozók is az eszközök szintjén kezdenek el gondolkodni. Hol vannak a célok, hol a stratégia?

Nincs nekem semmi bajom a Facebookkal, vagy a Google-lal, de úgy gondolom, hogy a célcsoport azonosítása, alapos ismerete, illetve a célok meghatározása előtt nem szabad nekiállni vadul „fészbukozni”. Tudom, ma senkinek sincs pénze (vagy úgy csinál, mintha nem lenne). A stratégiaalkotás hosszadalmas, drága tevékenység, közvetlen bevételt nem hoz, a fészbukolás viszont olcsó (nincs olyan ár, aminél kevesebbért ne lehetne vállalkozókat találni), szinte azonnali „eredményeket” hoz. Olyanokat, amikkel lehet villogni a Nagyfőnök előtt is. Igen, bármilyen meglepő is, de még ma is sok vezetőt meggyőz nagy lájkolószám – függetlenül attól, mi is van (vagy mi nincs) a mutatós érték mögött.

Nem kell félni, nem azt akarom mondani, hogy az egyetlen igaz út a tartalommarketing. Szó sincs róla. Nem tud/akar mindenki hónapokra, vagy évekre előre tervezni, szükség van a rövidebb programokra, kampányokra is, de ezek is csak akkor lehetnek sikeresek, ha komoly tervezőmunka áll mögöttük. A stratégia, a kommunikációs terv kihagyása csak átmenetileg tűnhet takarékosságnak, hosszabb távon keservesen megbosszulja magát.

Lehet a Facebookon mindenféle stratégia és más „felesleges okoskodás” nélkül sok „rajongót” szerezni, de vajon mekkora ennek a szinte véletlenszerűen kiválasztott embercsoportnak az üzleti értéke. (Elárulom: általában erősen közelít a nullához.) A Facebook sok vállalat, szervezet számára valóban nagyon fontos. Foglalkozni kell vele. Tudni kell, kiket lehet elérni az oldalon keresztül, mi a fontos számukra, milyen tartalmakkal elégíthető ki az igényeik. Mérni kell az eredményeket, a mérési adatok függvényében finomítani kell a módszereket. Tudomásul kell azonban venni, hogy nem minden vállalat, márka esetében működik a Facebook. Ráadásul általában a Facebook is hatékonyabb, ha nem egyedüli csatorna, hanem egy összetettebb koncepció része. És persze van élet a Facebookon túl is.

Naponta tapasztalom, hogy a „szolgáltatói oldal” sokféle igényt képes lenne kielégíteni, de a megbízók ragaszkodnak a legolcsóbb, szerintük legbiztosabb megoldásokhoz. Vannak, akik a sokadik próbálkozás után elfáradnak, feladják, elkezdenek olcsó Facebook oldalakat gyártani, lebutított kampányokat, butácska nyereményjátékokat futtatni. Beindul a lefelé vezető spirál…

Nagyon veszélyes úton haladunk. A stratégia, a tervezés elvetése, a rövid távú, a lehető legolcsóbb megoldások hajszolása talán átmenetileg csökkenti a vállalaton belüli nyomást, viszont hosszabb távon óriási károkat okoz a cégnek, a márkának, mindenkinek.

Iratkozz fel a Soreo.biz hírlevelére, hogy ne maradj le egyetlen posztról sem!
A friss posztokat kívánságod szerint emailben (alapbeállítás), vagy közvetlenül Facebook/Twitter/LinkedIn faladra kapod meg.

Való-e a kisvállalkozásoknak a tartalommarketing?

j-10

Az elmúlt hónapokban több helyen is tartottam előadást tartalommarketingről és bár mindig azt vártam, hogy a végére fellelkesül a közönségem, inkább azt tapasztaltam, hogy elkedvetlenednek. Törtem a fejem és végül arra jutottam, hogy hallgatóságom többségét olyan emberek tették ki, akiket ugyan érdekelne a tartalommarketing, de amiről én beszéltem az számukra bonyolult és drága.

Ha csak egy rövid pillantást teszünk a tartalommarketing-ciklust bemutató ábrára, máris láthatjuk, hogy az mennyiféle területet érint.

tartalommarketing ciklus

Még ennél is ijesztőbb, ha belenézünk egy tartalommarketinggel foglalkozó könyvbe. Ekkor kiderül, hogy a tartalommarketing-gépezetben kell egy tartalomstratéga, aki rálát a vállalat felső szintű ügyeire. Szükség van egy vezető szerkesztőre, aki összefogja a tartalomkészítést. Kell egy tartalomkurátor, aki az idegen tartalmak gyűjtögetésével és feldolgozásával foglalkozik. Alájuk tartoznak a tartalomkészítéssel foglalkozó producerek, szövegírók, grafikusok… Ja, és kell külön egy ember, aki folyamatosan az analitikával foglalkozik. (Kíméletből ki is hagytam néhány szerepkört.)

Hol van lehetősége egy kisvállalkozásnak egy ilyen összetett, sok szereplős szervezetet létrehozására és és működtetésére? Sehol.

Ha viszont alaposabban belegondolunk, a marketing, vagy reklám sem egyszerűbb, a mint a tartalommarketing, a legtöbb kisvállalkozás mégsem mond le ezekről. Lemondás helyett inkább létrehozza a saját, egyszerűsített változatát.

Miért ne lehetne akkor a tartalommarketingből is egy „light” változatot készíteni?

1. Ügyfélkarakterek – A tartalomstratégia alapja, hogy az ügyfelekből, azok igényeiből, vágyaiból, félelmeiből indul ki. A kisvállalkozók többsége itt előnyös helyzetben van, mert közelebb van ügyfeleihez, mint a „nagyok”. A szükséges információk 80-90 százaléka eleve rendelkezésére áll. Költséges kutatások helyett néhány beszélgetéssel megtudhatja, amire még szüksége van.

2. Tartalomstratégia – Egy nagy szervezetben mindenképpen szükség van erre, de egy kis cég ezt is leegyszerűsítheti. Elég leírni, hogy milyen cselekvést vár el az egyes tartalmak hatására az egyes célcsoportoktól.

3. Tartalomtípusok – Előadásaimban be szoktam mutatni, hogy a Facebook státuszfrissítéstől a saját magazinig hányféle tartalomtípus alkalmazható. Rengeteg.

tartalomtípusok

Egy kisvállalkozásnak azonban nem kell feltétlenül valamennyit bevetnie. Igaz, hogy a különböző ügyfélkarakterek a vásárlási ciklus különböző szakaszaiban más-más tartalmakkal érhetők el a leghatékonyabban, de egy hiányos arzenál is sokkal jobb, mint semmit sem tenni. A tartalommarketingben általában a saját blog az alap. Ha csak annyira futja az erődből, hogy létrehozol és működtetsz egy, a legfontosabb közönségednek szóló blogot, máris nagy lépést tettél előre.

4. Terjesztési csatornák – Többeket lebeszéltem már róla, hogy egyszerre sok csatornán (Facebook, LinkedIn, Google Plus, Pinterest, SlideShare stb.) próbálják el elérni közönségüket. Ennyi csatornát csak az tud kezelni, aki valóban rendelkezik egy teljes szerkesztőséggel. A hiányosan, vagy rosszul kezelt csatornák több kárt okozhatnak, mint amennyi hasznot hoznak. Használj inkább kevesebb terjesztési csatornát, de azokra figyelj oda. (Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a cégeknek értékesítő (B2B) vállalkozások túl nagy energiát fektetnek a Facebookba, miközben elhanyagolják a közönségük számára fontosabb csatornákat.)

5. Megtérülés (ROI) – Ez valóban olyan téma, amiről sokat lehet beszélni. (Nemrégiben én is részletesen foglalkoztam a témával.) Egy kisvállalkozásnak azonban nem érdemes elvesznie a részletekben. Legtöbbször az ismertség, az elköteleződés és az érdeklődők száma az, amivel foglalkozni érdemes.

A túlzott leegyszerűsítéssel persze vigyázni kell. Egy évtizedekkel ezelőtti történet szerint amikor a kínaiak elkezdtek első „saját” űrhajójukon dolgozni úgy gondolták, hogy az orosz mintán sok felesleges vacak van. Elkezdték szépen leegyszerűsíteni a szerkezetet, aminek végül az lett a következménye, hogy sehogy sem akart repülni. Szárnyalni akarsz? Egyszerűsíts ésszel!