Így tervezd a tartalmaidat

tartalomtervezés

Nemrég a tartalommarketing.hu-s csapattal műhelyfoglalkozást tartottunk, ahol ismételten meggyőződhettem róla, milyen távoli és nehezen magragadható a legtöbb marketinges számára a tartalomkészítés és az ezzel kapcsolatos tervezés. Tulajdonképpen nincs ebben semmi meglepő, hiszen a hagyományos marketinges munkának ez nem része, ennek megfelelően nem készítenek erre fel az egyetemek és a különböző marketinges képzések sem.

Nincs mit szégyenkezni, nincs ez nagyon másképp a tartalommarketingben élenjáró Egyesül Államokban sem. Ezért is állítja nyilván Seth Godin, David Meerman Scott és még  több híres marketinges is, hogy egyszerűbb profi újságírókat „importálni” egy marketing szervezetbe, mint a meglevő marketingeseket kiképezni profi tartalomkészítőnek.

Bővebben…

Reklámok

7 mobil tartalommarketinges mítosz

macskak

A mobil újabb kihívást jelent a vállalatok számára.
A mobil újabb lehetőséget jelent a vállalatok számára.

Szerinted melyik az igaz?

Egy friss adat szerint világszerte 7 milliárd  mobil előfizetés él (készülék ennél is több van). Magyarországon 3 millió embernek van okostelefonja. A keresések többségét már mobil eszközről indítják. Egyre több az olyan fiatal, akinek nincs is számítógépe.

Bővebben…

Olvass felületesen!

könyvek
K évekig egy nagy könyvkiadó lektoraként dolgozott. Egy hét alatt 3-4 könyvet is elolvasott, véleményezett. (Ebben természetesen nem voltak benne a szabadidejében önként olvasott művek.) Azt mondta, a túlélés (és az elvárt „norma” teljesítésének) záloga a felületes olvasás. Egy bizonyos gyakorlat után pontosan érzi az ember, hogy mi üti meg a kiadhatóság szintjét, ehhez nem kell minden betűt elolvasni. (Az elfogadott könyveket természetesen a szokásos alapossággal szerkesztették, gondozták.)

Bővebben…

Így tedd hatékonyabbá a blogodat!

Blogolj +jobban

Bár már többször is leírtam, megismétlem: A blogok egyáltalán nem haltak ki, nagyon is fontosak, csak a szerepük változott meg. Erősen visszaszorultak a személyes blogok, miközben előtérbe kerültek a céges blogok.

Az elmúlt években felértékelődött a korábban lenézett saját média, így kerültek az érdeklődés előterébe a blogok is. (Ezt a figyelmet csak fokozza, hogy miközben a Google folyamatos változásai következtében tiltólistára kerültek a korábban használatos keresőoptimalizálási trükkök, a Google egyre inkább imádja a rendszeresen frissülő, minőségi tartalmakat szállító blogokat.)

Bővebben…

11 dolog, amit a blogolással tanultam

ezt tanultam a blogolásból

Bevallom, semmiféle tudatosság, tervezés nem volt abban, amikor 2004. nyarán elhatároztam, hogy blogot fogok írni. Agyam valamelyik rejtett zugában ott volt a „blog” szó és a Freeblog név is, de (most már bevallhatom) korábban nem láttam egyetlen blogot sem.

Regisztráltam a Freeblogra, elkezdtem írni amit gondoltam, közben pedig nekifogtam, hogy felderítsem, mi is ez az egész „blog-izé”. Elég hamar felfedeztem a legfontosabb információ-gócokat, a legizgalmasabb szerzőket, a tanultakat pedig – saját véleményemen egyre inkább átszűrve – megosztottam saját olvasóival.

Bővebben…

Írások a tartalomstratégiáról

Úgy látszik állandó dilemma marad, hogy mit, hol érdemes publikálni. Bár igaz, hogy a Linkedin Pulse felületén publikált tartalmakkal nagyon jó, célzott közönséget tudok elérni, de azokhoz is szeretnék szólni, akik (még) nem ismerik, használják ezt a közösségi hálózatot. (A Pulse cikkeit egyébként azok is olvashatják, akiknek nincs LinkedIn fiókjuk.)

Duplikálni semmiképpen sem szeretném az írásaimat. Részben, mert – bár nincs rá egyértelmű bizonyíték – gyanítom, hogy a Google ezt nem szeretné, részben mert én sem értek vele egyet, hogy az interneten található rettenetes mennyiségű tartalmat felesleges duplázásokkal szaporítsuk.

Most tehát néhány, az elmúlt hetekben keletkezett saját cikkemre szeretném felhívni itteni olvasóim figyelmét.


 

Hogyan szerezhetsz tartalommal versenyelőnyt?

Jó érzés látni, amikor egy ismerkedő beszélgetés közben felcsillan leendő ügyfelem szeme, mert megértette, hogy nem valami misztikus, számára felfoghatatlan dologról van szó, hanem éppen arról, ami számára a legfontosabb, amihez a legjobban ért: termékeiről, szolgáltatásairól.

Mindenkinek vannak érdekes, izgalmas, tanulságos, hasznos történetei, de a legtöbben valamiért jó mélyen elrejtik ezeket magukban. Helyettük maradnak a száraz, üres, unalmas mondatok. Senki sem szereti ezeket, de hát „így szokás”, ilyennek kell lennie a céges tartalmaknak.

Nem hibáztatom, egyik, vagy másik céges döntéshozót. Nem tudom mikor, hogyan történt, de az elmúlt évtizedekben a céges tartalmak (vagyis a külvilágnak szánt mondanivaló) olyan formális, kötelezően letudandó elemmé váltak, mint az elsősegély doboz, vagy a munkavédelmi vizsga.

Tovább a teljes cikkre >>

_______________________________________________________________

7 mobilstratégiás mítosz

A mobil újabb kihívást jelent a vállalatok számára.
A mobil újabb lehetőséget jelent a vállalatok számára.

Szerinted melyik az igaz?

Egy friss adat szerint világszerte 7 milliár mobil előfizetés él (készülék ennél is több van). Magyarországon 3 millió embernek van okostelefonja. A keresések többségét már mobil eszközről indítják. Egyre több az olyan fiatal, akinek nincs is számítógépe.

A „hagyományos” online tartalmakkal kapcsolatban már sokan, sok helyen megírták, hogy ritkaságnak számít, ha alaposan átgondolt, írásban is rögzített stratégia alapozza meg a tartalomkészítést. Ez fokozottan érvényes a mobil tartalomra, ami gyakran csak úgy „lesz”.

Tovább a teljes cikkre >>


Stratégiamentes tartalommarketing?

Igen, megint az alapok. Tudom, egyesek szerint már 3 leckével odébb kellene lennem és a megvalósult tartalommarketinges projektekről, a sikertörténetekről és a bíztató számokról kellene írnom. Sajnos nem tudom megtenni. A Google Értesítőből egyre gyakrabban jönnek a tartalommarketinggel foglalkozó cikkek, blogbejegyzések és egyre jobban látszik, hogy a kétféle tartalommarketing közül az olcsó, a „light” verzió a kelendő, miközben a valódi iránt csak igen mérsékelt az érdeklődés.

Tovább a teljes cikkre >>

Az illusztráció forrása: http://viktorhanacek.com/

A kétféle tartalommarketing

viragauto

Nagyjából másfél éve figyelem, hogyan terjed a tartalommarketing. Elég látványosan. Sajnos nem maga a tevékenység, sokkal inkább az elnevezés.

A Google Értesítőnek köszönhetően rendszeresen bukkanok egyéb tevékenységük mellett ügyfeleiknek tartalommarketinget is kínáló cégekre. Ezek a vállalkozások persze nem „igazi” tartalommarketinggel, hanem tartalomkészítéssel foglalkoznak. (A legtöbben bérblogolást, vagy hírlevél készítést vállalnak.).

Nem hinném, hogy ezek a cégek előre megfontoltan, aljas szándékból tévesztenék meg ügyfeleiket. Sokkal valószínűbb, hogy szerintük a tartalommarketing az, amit ők csinálnak: a fizetett média helyett a saját tartalom segítségével elkövetett marketing. (Ha most hirtelen megkérdeznénk két tucat marketingest, valószínű, hogy a többségük ehhez hasonlóan határozná meg a tartalommarketing lényegét. )

Szerintem tartalommarketing ennél komplexebb dolog. Nagyjából az, amiről Robert Rose, Joe Pulizzi, Rebecca Lieb, Heidi Cohen (és még sokan mások, főképp amerikai szakemberek) írnak, beszélnek és persze amit a gyakorlatban is csinálnak). Ez a fajta tartalommarketing lényegesen többről szól, mint néhány tartalomdarabka előállításáról.

Több munka – magasabb ár. Az elmúlt évben többször is vitába keveredtem amikor azt állítottam, hogy létezik egy cégméret, ami alatt képtelenség tartalommarketinget csinálni, ugyanis a legkisebb cégek nem tudják kitermelni a tartalommarketing költségeit. Ez az állítás egy gyors számolással bizonyítható, viszont nyilván sérti az „egyszerűsített tartalommarketinggel” foglalkozók érdekeit.

Hogy értsük egymást, javaslom, ismételjük át a leckét. Van ugyanis néhány elem, ami nélkül nincs „igazi” tartalommarketing.

1. Hol a rés?

A tartalommarketing segítségével jellemzően réspiacokat veszünk célba.
Aki mindenkire lő és ennek megfelelő tartalmat szeretne, ne a tartalommarketinget, hanem a tömegmédiát válassza.

2. Célok, KPI-ok meghatározása

Bocs, de a „több vevőt szeretnék” itt nem elég.
Az, hogy a stratégiaalkotást a tartalommarketing részeként kezeljük, vagy az elé tesszük, csak részletkérdés, a lényeg, hogy stratégia nélkül értelmetlen a tartalommarketing.

3. A közönség lézerpontos meghatározása

Buyer persona, ügyfélkarakter – hívjuk bárhogy, de nagyon pontosan tudnod kell, kinek szól a tartalom.

4. Kulcsszókutatás

Ez a „másik tartalommarketingben” is gyakran teljesül, hiszen a leggyakrabban SEO szövegírók címkézik át magukat tartalommarketingesnek.

5. Versenytárselemzés

Ez mondjuk a hagyományos marketingben sem árt

6. Az elkészítendő tartalmak meghatározása

Igen, a leggyakrabban a blog az alap, de azon túl még rengeteg tartalomtípus működik.

7. A munkafolyamat és a stílus meghatározása

Nem felesleges luxus, foglalkozni kell vele.

Végül itt következik az, amivel egyesek kezdeni szeretnének: a tartalomkészítés. Azután már „csak” a terjesztés, a promóció, a hagyományos marketinggel való együttműködés és a mérés/elemzés van hátra.

Tudom, meglehetősen vázlatos, amit itt leírtam, de hát nem is vállalkoztam egy tartalommarketinges kézikönyv megírására. Úgy gondolom azonban, hogy a leírtakból is világosan látszik: óriási különbség van a „kétféle” tartalommarketing között. (Aki kíváncsi a részletekre, olvassa el a feljebb felsorolt szerzők könyveit, cikket.)

Természetesen senki sem rendelkezik kizárólagos jogokkal, mindenki azt nevez tartalommarketingnek, amit akar. (A külföldi trendek alapján várható, hogy a szövegírók után a majd egyes SEO-sok és a PR-esek veszik majd fel az új sapkát.)

Tagadhatatlanul hasznos munkát végeznek az „egyszerűsített tartalommarketinget” végzők is. A tartalomkészítés és ezen belül a saját tartalom felé terelgetik az ügyfeleket. Lehet, hogy én nem neveznémezt tartalommarketingnek, ettől függetlenül itt-ott színvonalas tartalmak keletkeznek. Nincs ezzel semmi baj. (Természetesen ennek a területnek is megvannak a saját kóklerei, szerencsevadászai, banditái, de hát ahol pénz van, ott már csak így szokott az lenni.)

A név használatától senkit sem lehet eltiltani. A lényeg, hogy legyél tisztában vele: az egyik és a másik kategóriába tartozó, magát tartalommarketingesnek mondó szakembertől nem ugyanazt kapod. (Persze a számládon is más eltérő összegek szerepelnek majd.) Végül is, nincs ebben semmi rendkívüli. Autót is lehet venni már 100.000 forintért is, de kapsz 80.000.000-ért is. Mindkettőt autónak hívják, vannak hasonló részeik is (kerekek, kormány, ülés stb.) mégis természetes, hogy mást vársz a kettőtől.

A kép forrása: recycling.com