Vállalati közösségi hálózatok

A 2011-es Internet Hungary konferencián a fenti címmel tartottam előadást. Az alábbiakban az ott bemutatott diasor látható, illetve az előadás szöveges változata (nem pontos átirat) olvasható.

[1] Valami nagyon nincs rendben. Egy irodaház kellős közepén dolgozva gyakran a pusztában, elszigetelve érezzük magunkat. Dőlnek ránk az emailek, de ebből nem következik, hogy működik a belső kommunikáció. Káosz, fokozódó terhelés, növekvő nyomás, frusztráció. Biztos, hogy így kell ennek lennie?
[2]A legtöbben ritkán gondolnak bele, de a vállalati belső kommunikáció szinte egyáltalán nem változott az elmúlt 15 évben. Az internet a 90-es években jelent meg a vállalaton belül és azóta is WOE (Windows – Office  – Email három szög határozza meg a belső kommunikációt.

[3] A “külvilágban” az elmúlt években óriási változások történtek. A web 2.0. kétirányúvá tette a korábban egyirányú internetet. A közösségi hálózatok végleg felforgatták a kommunikáció korábbi szabályait. Az irodákban minden maradt a régiben.

[4 ] Néhány alapvető probléma:

  • A túl sok email túlterheli az embereket, nehézkes a korábbi információk rendezése
  • A kommunikációban résztvevő csoportok nem alakíthatók rugalmasan.
  • Az alkalmazások váltogatása (email, desktop, intranet, CRM stb.) váltogatása sok idővel jár és gyors kifáradáshoz vezet
  • A különböző helyeken (saját gép, közös meghajtó, intranet, pendrive) tárolt információk elérése nehézkes, a minden helyre kiterjedő keresés nem lehetséges.
  • A dokumentumok megosztása, a közös munka nehézkes.

[5] Hiába a profi spamszárő, a vállalat spam 99 százaléka házon belül képződik. A legfőbb forrás a sok felesleges “lássa még” (cc) csatolás, illetve az előzmények teljes láncolatának az ismételt elküldése.

Az email a dokumentumkezelés halála. A módosított tartalmú, de azonos néven visszaküldött dokumentumok a teljes káoszhoz vezetnek.

[6] Egy nagyobb szervezetben természetesen minden szervezeti egységnek önálló tárolói vannak. Ezek a többi szervezeti egységek számára láthatatlanok. Az ilyen tárolók igazi információtemetők.

[7] Az információ eltemetése természetesen helyben is lehetséges. Vajon 2 hét után ki emlékszik még egy ilyen címre?

[8] – [9] Elvileg az intranet hivatott a mindezeknek a belső kommunikáció problémáknak a megoldására, de a hagyományos megoldások (intranet 1.0.) erre nem képes, mivel

  • továbbra is az információk egyirányú (fölülről lefelé történő) áramoltatására alkalmas,
  • bonyolult a kezelése ( nem a laikus felhasználók, hanem a fejlesztők gondolkodását tükrözi,)
  • egyetlen ember működteti – szűk keresztmetszet,
  • nincs meg a megfelelő szintű (felső) támogatottsága,
  • elszigetelve működik a többi vállalati alkalmazástól,

[10] Igen, persze, ezek mind úgynevezett web 2.0-ás eszközök. Ez a fajta, a vállalatokon kívül már évek óta jól működő gondolkodás hiányzik a belső kommunikációból.

[11] A social intranet (intranet 2.0., enterprise 2.0) nem más, mint a közösségi/web 2.0-ás réteggel ellátott intranet, vagyis belső közösségi hálózat.

[12] Ennek előnyeiről számos alkalommal írtam már, ezért most csak 3 pontot emelek ki.

[13] A választék egyre bővül, a legjobb social intranet szoftverek szolgáltatásaikban nagyon hasonlítanak egymáshoz, A Soreo.biz a lehetséges megoldások részletes elemzése után a Qontext.com mellett tette le a voksot. Október 1-től hivatalosan is mi vagyunk a Qontext kizárólagos magyarországi partnere!

[14] A következő diákon röviden áttekintjük a Qontext főbb funkcióit. Nem lesz szó itt róla, de fontos tudni, hogy a Qontext képes a különböző vállalati szoftverekkel (CRM, ERP, HRM stb.) való integrációra, illetve sok zárt rendszerrel ellentétben lehetőséget biztosít (vendégként) külső szereplők (partnerek, ügyfelek, alvállalkozók) bevonására is.

Ezen a dián látható, hogy milyen barátságos, ismerős felületről van szó.

[15] Az alapvető eszköztár meglepően egyszerű. Különböző üzenetek küldése, az üzenetek kezelése (lájkolás, követés, továbbküldése, dokumentumok, videók, fotók, prezentációk, blog, wiki, szavazások, kérdőívek megosztása, mindezekhez megjegyzések fűzése, címkézés. Mi is kellhet még?

[16]A sürgős üzenetekről riasztást kapsz, így biztosan nem maradsz le semmiről (és nem kell az üzenőfalon sem keresgélned)

[17] A csoportok alapítása egyszerű, gyors. Ezek lehetnek nyíltak, meghíváshoz kötöttek, vagy zártak. (Utóbbiakat még a kereső sem látja.)

[18] – [19] Természetesen mindenkinek van saját profilja. Hogy milyen információ szerepeljenek ebben, mi legyen ebből a kötelező, azt az admin dönti el.

[20] – [21] Böngészhetsz a csoportok, az emberek (felhasználók) között, szűrhetsz akár a friss belépőkre is. Magad dönthetsz arról, hogy kiket kívánsz követni. (Egyébként nem csak embereket követhetsz, hanem dokumentumok, információk frissüléseit is.)

[22] A csoportba – amennyiben a csoport gazdája ezt engedélyezi – külső, a cégen kívüli vendégek (partner, ügyfél, beszállító, alvállalkozó) és bevonhatók. Ők ilyenkor csak a csoporton belüli információkat, beszélgetéseket látják.

[23] A csoport felülete megjelenésében, eszköztárában nem különbözik a “külső” az egész vállalat számára elérhető felülettől.

[24] A rendszer erőssége a valamennyi információra kiterjedő keresés. Ebbe beletartoznak a kívülről behozott Office dokumentumok is.
[25] Az Office dokumentumok a rendszeren belül is olvashatók, véleményezhetők, kommentálhatók stb. Szerkesztéshez közvetlenül megnyithatók, majd “visszamenthetők”. Ilyenkor automatikusan egy új verzió keletkezik, de a régi verzió is megmarad.

Ez a rövid ismertető éppen csak ízelítőt adott egy közösségi intranet alkalmazás lehetőségeiből. A rendszer egyenként egyszerű elemei számtalan módon összekapcsolhatók, így sokféle vállalati folyamat támogatására felhasználhatók. A lényeg, hogy nem a szervezetnek, a munkafolyamatoknak kell a technológiához alkalmazkodniuk, hanem a social intranet eszköztársa szolgálhatja

Reklámok

Mire valók a vállalati közösségi hálózatok?

Mostanában egyre több vezetőnek okoznak gondot a munkaidőben a Facebookot, vagy a Twittert bizgetől beosztottak. További fejfájáshoz vezetnek a munkaidőn kívül feltöltött, de a vállalattal, munkával, vagy a munkatársakkal kapcsolatos szövegek, fotók, videók, mivel azok bizalmas információkat, a céget rossz fényben feltüntető beállításokat, gyorsan terjedő pletykákat tartalmazhatnak. A megfelelő szabályzás, a folyamatos éberség rengeteg energiát emészt fel. Ilyen előzmények után érthető, hogy sok menedzser már a belső közösségi hálózatok gondolatától is ideges lesz. Érthető, de nem elfogadható. A belső közösségi hálózatok ugyanis egészen másról szólnak, mint a Facebook, vagy a Twitter.

Hogy miről is, azt kitűnően foglalja össze az ft.com (a Financial Times online kiadása) minap megjelent cikke. (A cikk elolvasásához ingyenes regisztráció szükséges.) Az alábbiakban csak a terjedelmes cikk legfontosabb megállapításait emelem ki:
  • A lényeg nem technológia, hanem a kultúra –  A belső közösségi hálózatok újfajta kultúrát valósítanak meg a vállalati belső kommunikációban, az emberek közti együttműködésben és a csoportmunkában. A belső közösségi hálózatok csak ott működhetnek jól, ahol az emberek megértik az ebből származó előnyöket és nyitottak az újfajta kultúrára.
  • A korábbi vállalati rendszereknél mindig a megbízhatóság és a biztonság állt az előtérben, miközben a használhatóság csak mellékes szempont volt. Ennek következtében a méregdrágán megvásárolt és bevezetett informatikai rendszereket gyakran csak kevesen és csak az alapszintű szolgáltatásokat igényeb véve használták.
  • Az utóbbi időszakban több olyan felhő-alapú “social intranet” szolgáltatás jelent meg, ami minden különösebb beruházás nélkül, a felhasználók számától függő bérleti díjért vehető igénybe. Friss piac lévén viszonylag szűk még az effajta szoftverek gyártóinak száma, de azért legalább tucatnyi – egymástól általában csak apróbb részletekben eltérő – megoldás közül lehet válogatni. (Az FT.com cikke a Yammer és a Chatter nevű programokat említi, de az írásnak nem is az volt a célja, hogy a teljes mezőnyt ismertesse.)
  • A Facebookról és a Twitterről már ismerős felületek alkalmazása rendkívül meggyorsítják az új rendszerek használatnak tanulását, elfogadását, ugyanakkor ez a hasonlóság egyeseket meg is téveszthet. Az emberekkel meg kell értetni, hogy a belső közösségi hálózat elsődleges feladata a vállalati célok támogatása.
  • A lényeg nem az eszközök kezelése – ez gyorsan megtanulható-, hanem az újfajta kultúra megértése, elfogadása. Fontos, hogy a dolgozók számára természetessé váljon a másokkal való együttműködés, az információk megosztása.
Jól emlékszem, hogy a 90-es évek elején mennyire meglepett, amikor egy “multi” cégnél a szomszédos irodában dolgozók emailben kommunikáltak egymással. Ma nincs ennél természetesebb dolog. Biztos vagyok benne, hogy rövid időn belül a vállalati közösségi hálózatok használata is ugyanígy beépül a vállalatok belső életébe.

Mi is az a “social intranet”?

Vállalati közösségi hálózat, Intranet 2.0., Enterprise 2.0., social intranet… A különböző elnevezések nagyjából ugyanazt fedik: a közösségi, illetve web 2.0-ás réteggel kiegészített intranetet. A social intranet számos technológiával megvalósítható, a lényeg mégsem az eszközökben rejlik. Ez a fajta, a csoportmunkát, tudásmegosztást, innovációt támogató, sok a vállalati rendszerekben megbúvó információkat élő tudássá alakító hálózat működésének alapfeltétele a megfelelő vállalati kultúra.

Ajánlom minden, a téma iránt érdeklődő olvasó figyelmében Oscar Berg kitűnő prezentációját!