Control your brand

2012/02/22 > Vélemény?

Tegnap a Telenor közösségi médiával foglalkozó “képbe hozó” belső rendezvényén tartottam előadást. Nagyon jó ötletnek tartom, ha egy cég valamilyen módon segít munkatársainak, hogy azok naprakészek legyenek egy őket is közelről érintő témában.

Rám ezúttal az “add el magad” téma jutott, vagyis arról beszéltem, hogyan használható hatékonyan a közösségi média abban, hogy mások megtudják, ki is vagy, mivel is foglalkozol. Első pillantásra mindez talán triviálisnak hangzik, de naponta találkozom olyan, egyébként kiváló szakemberekkel, aki “elrejtik” tudásukat, képességeiket, vagy olyanokkal, akik összekeverik privát és professzionális hálózatukat. Súlyos problémákhoz vezethet az is, ha egy ismert cég vezetője személyes márkájának tulajdonítja a rá irányuló figyelmet, holott az 90 százalékban a cégének, a pozíciónak szól.

Az itt látható prezi természetesen csak az előadás váza, de talán érzékelteti, miről is volt szó a Telenornál.

Iktatva: Előadás, Personal branding Tagged with , , , , , , ,

LinkedIn műhelyfoglalkozás – utóhang

2012/02/07 > Vélemény?

Nyitott, érdeklődő kis csoport jött össze a SocialTimes.hu-val közösen rendezett LinkedIn Műhelyfoglalkozáson.
A kampány során érzékelhető érdeklődés és az óvatos jelentkezések jól mutatják, hogy a legtöbben továbbra sem értik, mi is a LinkedIn, mire is használhatják azt napi munkájuk során.

A tegnapi nap nem az álláskeresésről, vagy a toborzásról, hanem leginkább a kapcsolatépítésről szólt. Ennek természetesen része, hogy valóban bemutassuk magunkat (profil), illetve hogy olyan hálózatot alakítsunk ki, amin keresztül néhány (leginkább 3) lépésben bárkit elérhessünk.  Innentől már csak gyakorlat kérdése, hogy megtaláljuk a megfelelő “csomópontokat” és a köztük levő összeköttetéseket.

A részt nem vevők figyelmébe ajánlom Dojcsák Dániel (HWSW) írását.

* * *

Már régóta készülök rá és most végre sikerült is megszervezni a Soreo első LinkedIn műhelyfoglalkozását.

A SocialTimes.hu-val közösen szervezett rendezvény célja, hogy a résztvevők alaposabban is megismerkedjenek a LinkedInnel, valóban elkezdjék használni ezt a rendkívül sok lehetőséget kínáló hálózatot. Természetesen nem valami öncélú tevékenységről van szó, hanem arról, hogyan használható a LinkedIn a személyes márka támogatására, kapcsolatépítésre, szakmai ismeretek szerzésére. (Természetesen azért szó esik majd a toborzásról és az álláskeresésről is.)

Nem egy maratoni előadásra készülök, hanem egy olyan napra, aho együttl megnézzük a résztvevők LinkedIn profilját is, beszélgetünk néhány, a LinkedInt eredményesen használó vendéggel is.

Részletes program és jelentkezés a SocialTimes.hu oldalán

Iktatva: Tréning Tagged with , , , , ,

Mentorálás közösségi eszközökkel

2012/02/02 > Vélemény?

A héten a Poziteam műhelyfoglalkozásán jártam, ahol Kerék László az OTP mentori rendszerét mutatta be. Sajnos nem a magasabb szintekről volt szó, hanem arról, hogyan töltik át a napi működéshez szükséges tudást a frissen belépő, fiókoknál dolgozó ügyintézők fejébe.

A vendéglátó-előadónál rövidebben beszélt még két “felkért hozzászóló” a földhivatalokban működő mentorálásról és egy női vállalkozókat segítő mentor-programról.

A téma fontos, láthatóan sokakat foglalkoztat – jól mutatta ezt a sok elhangzó kérdés is. Engem azonban megdöbbentett, hogy mindenki csak az “élő” mentorálásról beszélt, a tudásátadás- és támogatás online lehetősége fel sem merült. Vajon miért?

Nem vonom kétségbe a személyes kapcsolat fontosságát, de vannak esetek, amikor nem, vagy csak túl nagy áldozatok (költség, kiesett idő) hozhatók össze a megfelelő mentor-mentorált (mentee) párosok.

Egyébként sell feltétlenül az élő tudásátadás alternatívájaként kezelni az online mentorálást. Elterjedt és jó gyakorlat például, amikor az élő találkozók közti “hézagokat” töltik ki online mentorálással.

Ugyan léteznek kifejezetten a mentoring céljára kifejlesztett platformok, a felmerülő igények jelentős része megoldható kész, jórészt ingyenes eszközökkel is.

  • Blog - Tudásátadás alapja lehet a mentor által vezetett, kifejezetten erre a célra készített blog. (Ez természetesen a szöveg mellett ábrákat, videókat, beépített prezentációkat is tartalmazhat.) A megfelelő címkézés biztosíthatja, hogy a mentorált később is visszataláljon a megfelelő részekhez. A mentorált a kommentekben kérdezhet, véleményt mondhat. Ez a megoldás egyszerű, olcsó, ráadásul takarékosan bánik a mentor energiájával, hiszen az egyszer már elkészült anyag újra felhasználható.
  • Wiki - A folyamatosan, közösen fejlesztett felületek meghatározó szerepet játszanak a tudás átadásában. A wiki előnye, hogy ott egyszerre több mentor is dolgozhat az átadandó anyagon, így az bővebb, pontosabb lehet. A “klasszikus” wikit meg kell tanulni kezelni – nem ördöngösség – , de ma már vannak olyan wikik is, amik nem bonyolultabbak egy email szoftvernél.
  • Fórum - Egyesek ugyan már túlhaladottnak mondják, valójában azonban nagyon hasznosak lehetnek.
  • Twitter - Leginkább a két találkozó közti gyors kérdés-felelet menetekre alkalmas. (Hasonló funkciót láthat el bármelyik chat program, de a Twitter előnye, hogy az ott folyó beszélgetésekben többen is részt vehetnek
  • Videó-konferencia, képernyőmegosztás Ma már megfizethető áron elérhetők azok a szolgáltatások, amiknek segítségével egymást, vagy egymás képernyőjét láthatjuk. A beszédtől a chatig további csatornák állnak rendelkezésünkre.
  • Csoport - Egy megfelelően kialakított csoport segítségével még a legnagyobb zajban, a Facebookon is folyhat a mentorálás.

A leggyakrabban az online mentorálás igényei nem elégíthetők ki csupán egyik, vagy másik közösségi csatorna segítségével. A vállalati közösségi platformok egyetlen felületen kínálja  valamennyi felsorolt közösségi eszközt.

A Soreo.biz által képviselt Qontext például lehetővé teszi, hogy a mentor és a mentorált(ak) önálló csoportot nyissanak. A csoporton belül lehetséges blog indítása, wiki nyitása, üzenetek váltása, dokumentumok, videók, linkek prezentációk megosztása, valamennyi kommentálása, címkézése.
Az online eszközök persze csak szűkebb, vagy tágabb lehetőségeket biztosítanak. A valódi értéket az online mentoring programok kidolgozói és persze a programban résztvevő mentorok teremtik meg. Jó lenne, ha egyre több vállalatnál, szervezetnél ismernék fel, hogy a közösségi média nem azonos a “lájkok” gyűjtésével, hanem például a szervezeti tudás átadására, tanulásra is alkalmas.

Iktatva: Közösségi tanulás Tagged with , , , ,

A Profession.hu és a közösségi hálózatok

2012/01/11 > Vélemény?

Régebben már többször is morogtam, mert úgy láttam, hogy a hazai állásportálok ügyetlenül használják a közösségi médiát. Most visszatértem az egyik “tetthelyre” és legnagyobb örömömre érdekes nyomokat találtam.
A legtöbb állásportál valamiért nehezen jött rá, hogy nem annyira a nyitóoldalukat, hanem inkább az egyes állásokat érdemes megosztásra ajánlani. Gyakran előfordul ugyanis, hogy egy nézelődő számára nem érdekes egy adott állás, de úgy gondolja, hogy ez jó lehet egy barátja, ismerőse (esetleg ellensége?) számára. A Profession.hu egy ideje már a helyére tette ezt a problémát, ma valamennyi álláshirdetésük alján ott sorakoznak a különböző hálózatok megosztás gombjai.

Most másról szeretnék mesélni. A Profession.hu “Közösségi eszközök” doboza tartalmáról.
(A doboz a nyitóoldal jobb oldalsávjában valahol középtájon, az egyes álláskategóriák oldalán jobbra fenn, közvetlenül a fejléc alatt található meg.)
A Profession.hu, a LinkedInből és a Facebookból kinyert adatok alapján képes kilistázni, hogy melyik aktuális hirdetéshez, vagy melyik céghez kapcsolódóan vannak ismerőseink. (Ehhez persze engedélyeznünk kell, hogy hozzáférjen profilunkhoz.) Nyilván felesleges magyaráznom, milyen hasznos, ha belső embertől tudunk információkat, ajánlást, támogatást kérni. Az  elgondolás tehát jó , de sajnos a gyakorlatban csak korlátozottan használható.
A Facebookot sokan használjuk, vagyis elvileg nagy az esély, hogy hogy a Közösségi eszköz jó találatokat hozzon fel, de érdemes tudni, hogy a munkahelyre vonatkozó adatokat sokan nem töltik ki, illetve adatlapjukat nem teszik nyilvánossá. (Én sem.)A LinkedIn több, jobb adat tartalmaz, de viszonylag kevesen használják. (Nagyjából 200.000 a felhasználók száma.) Vannak persze szakterületek (IT, HR, marketing), ahol nagyobb a “népsűrűség”, másutt viszont nehezebb ismerőst találni.

Az eszköztár használhatóságát leginkább mégis a hirdető cégek “rejtőzködése” korlátozza. A hazai állásportálokon csak elvétve találunk közvetlen vállalati hirdetéseket, többségüket az ügynökségek jelentetik meg. Ennek következtében legfeljebb azt tudhatjuk meg, dolgozik-e ismerősünk egyik, vagy másik személyzeti tanácsadó cégnél.
Értem én, mi az oka ennek a “szemérmességnek”. Kevés az állás – sok a jelentkező. Az új munkatársakat kereső cégek meg akarják kímélni magukat az emailek és telefonhívások áradatától. Ezzel a stratégiájukkal azonban sokat veszítenek. Hogy lehet építeni, erősíteni a munkáltatói márkát, hogyan válhatnak vonzóbbá, ha egy tanácsadó mögé bújnak? Hogyan erősödjön a bizalom, hogy válhat a cég, az új pozíció témává a közösségi oldalakon, ha titokban, anonim módon hirdetnek?
A Profession.hu láthatóan sokat lépett előre a közösségi média használatában. Jó lenne, ha szép lassan a vállalatok is lépnének!

Iktatva: Állásportál, Közösségi média Tagged with , , , ,

A HR 2.0-től az E 2.0-ig

2012/01/05 > Vélemény?

Nem szeretem a újévi fogadalmakat, nem szoktam január 1-én “új életet kezdeni”. Az újévi kampány helyett egy hosszabb folyamat egy újabb szakaszát jelzik a logóban, a fejlécben és persze a tartalomban most megjelent változások.

Továbbra is fontosnak tartjuk a hr-es munka web 2.0-ás és közösségi eszközökkel történő támogatását, de egyre inkább úgy gondoljuk, hogy nem dolgozhatunk a más területektől elszigetelten.
Világosan látszik, hogy a közösségi média teljesen átalakítja az üzlet működését. Aki csak egy újabb marketing csatornát lát a Facebookban, a Twitterben és a többiekben, becsapja önmagát. Egyre inkább a közösségi hálózatokon zajló “beszélgetések” határozzák meg a vállalatokról kialakított képet, ott terjednek a termékekről, szolgáltatásokról kialakított vélemények, a vásárlástól a munkavállalásig ezek alapozzák meg a döntéseket.
A  korábbi években kialakított, eddig sikeresen alkalmazott marketing, pr, hr, értékesítési, ügyfélkezelési módszerek eredményessége egyre csökken. Az új helyzethez megértése, az újfajta üzleti módszerek alkalmazása elkerülhetetlen. (Hiba lenne azonban minden korábbi eszközt, módszert kidobni. A legsikeresebb vállalatok gyakorlata azt mutatja, hogy ezek többsége sikeresen integrálható, kiegészíthető a web 2.0-ás és közösségi világgal.)

A közösségi hálózatok nem csak a “kinti” világot változtatják meg, hanem egyre inkább behatolnak a vállalatok, szervezetek belső működésébe is. A közösségi eszközök vállalaton belüli használata révén erősödhet a közös munka, a tudásmegosztás, a közösségivé válhat a korábban egyirányú szervezeti kommunikáció.

Az újfajta vállalatoknál egyre inkább elmosódik a határ a hagyományos szervezeti egységek között. Az egyre laposabb szervezetben a szakértelem, az együttműködés kerül az előtérbe.

Mindezek persze nem máról holnapra megvalósuló változások. Maga az Enterprise 2.0. a szükséges változások elfogadása, az új befogadása, mint egy végleges állapot néhány lépésben való elérése. Örülünk, hogy mi is részesei lehetünk ennek a folyamatnak!

Iktatva: Soreo Tagged with , , ,

Qontext Hungary

2011/12/22 > Vélemény?

A napokban elkészült a Qontext vállalati közösségi együttműködési portál magyar nyelvű honlapja.
Az angol nyelvű honlap egyszerű (?) fordításának nem láttuk értelmét, inkább egy rövidebb, tömörebb könnyebben áttekinthető anyag elkészítése volt a célunk.

Természetesen ez a most nyilvánosságra hozott anyag csak a mondandónk egy részét tartalmazza. Az FAQ (GYIK) szekció és a blog folyamatosan bővül, frissül.

* * *

Ezúton szeretnénk a Soreo,biz valamennyi ügyfelének, partnerének és a blog olvasóinak

BÉKÉS ÜNNEPEKET ÉS SIKERES ÚJ ÉVET kívánni!

Iktatva: Social intranet Tagged with , ,

Van-e élet az emailen túl?

2011/12/13 > Vélemény?

Az elmúlt hetekben óriási sajtót kapott a francia  Atos cég, ahol a Thierry Breton vezérigazgató módszeresen felszámolja a belső emailezést.  A cikkek azokra a kutatásokra hivatkoznak, amik szerint csak a céges emailek 10 százaléka tartalmaz a munkához kapcsolódó, érdemi információkat, ugyanakkor minden beérkező email nagyjából egy percre kizökkenti az embert az éppen végzett munkából. (Mellesleg a céges emailek a munkahelyen kívül is egyre nagyobb terhelést jelentenek: egyre többen vannak, akik munkaidőn kívül is állandóan kényszeresen ellenőrzik ”benti” levelezésüket.)

Az Atos persze nem egy olyan cég, ahol csak úgy át lehet kiabálni az egyik asztaltól a másikig. Európa legnagyobb IT szolgáltatója 42 országban összesen 70.000 embert foglalkoztat. A cégen belüli kommunikációt ezután a személyes megbeszélések mellett valamilyen, közelebbről nem részletezett belső közösségi hálózat segítségével oldják meg.

Bár az Atos (illetve PR ügynöksége) ügyesen eladta a “sztorit”, valójában nincs ebben a történetben semmi új. Az elmúlt években számos vállalatnál, szervezetnél ismerték fel, hogy az email nem az egyetlen és egyáltalán nem a leghatékonyabb eszköz a belső kommunikációban. Az email arra jó, amire eredetileg kitalálták (aszinkron üzenetek küldése), de nem “online svájci bicska”, ami projektmenedzsmentre, dokumentummegosztásra, azonnali üzenetváltásokra, tudásmenedzsmentre egyaránt alkalmas.

Azoknál a vállalatoknál, ahol az általunk preferált Qontextet, vagy ahhoz hasonló közösségi együttműködési platformot vezettek be automatikusan, minden tiltás nélkül radikálisan csökkent a belső email-forgalom. Mindez azonban nem jelenti, hogy azonnal temetni kellene az emailt. A külvilág felé még hosszú időn keresztül az email biztosítja a legfontosabb, univerzális kapcsolatot, de fontos lehet az email olyan helyzetekben is, amikor nincs lehetőség az együttműködési platform elérésére.

A “kitiltjuk a cégből az emailt” bejelentés ugyan jól hangzik, de ebben a formában értelmetlen.

(Az írás a Médiablogban megjelent bejegyzés átdolgozott változata.)

 

Iktatva: Eszközök Tagged with , , ,

Nagyító alatt: A Magyar Telekom karrieroldala

2011/12/01 > 1 hozzászólás

Bár továbbra is intenzíven figyeljük, hogyan alakulnak a hazai vállatok karrieroldalai. Itt, a blogban régóta nem került elő a téma, most ledolgozunk valamennyit a lemaradásból.

A Magyar Telekom nagy és ismert cég, érthető tehát hogy nagy forgalmú honlapján karrieroldalt működtet. A Karrier menüpont a főmenü közepén helyezkedik el, könnyen megtalálható.

A karrier.telekom.hu oldal látszólag sok mindent kínál, de néhány percnyi kattintgatás után csalódottan kell megállapítanunk, hogy a szándék ugyan már látszik, az eredmény azonban még nem.

A Telekom láthatóan szeretne a szokásos közhelyeknél többet mondani magáról, de mintha menet közben elfogyott volna a lendület (vagy a pénz?).  Jó ötlet, hogy videó-vallomások kerültek a középpontba, de a jelenlegi választék még kevés. Mindössze egyetlen videón szólal meg a Telekom dolgozója, a többin gyakornokokat, illetve jelentkezőket láthatunk-hallhatunk. Jó lenne, ha felbukkannának a különböző területek szakemberei, esetleg meggyőző fellépésű közép- és felsővezetők is.

A Magyar Telekom a legismertebb hazai cégek közé tartozik, de vajon tudják a jelentkezők, hogy milyen munkáltató a vállalat? Aligha. Az elnyert díjak (Legjobb munkahely, Sokszínű szervezet stb ) ugyan nagyon imponálóak, de mégis, miért is kellene ide menni dolgozni? A legismertebb vállalatoknak, így a Magyar Telekomnak is szüksége van rá, hogy erősítse munkáltatói márkáját. Erre az egyik legalkalmasabb hely lehetne a karrieroldal.

Továbblépve a következő menüpontba tapasztalhatjuk, hogy az álláshirdetések megjelentetése rendezett, a hirdetések rendszeresen frissülnek, a nézelődőket kereső is segíti. Az állásokra a Telekom belső rendszerén keresztül lehet jelentkezni. (Ugyanitt lehet – konkrét pályázat nélkül – a Telekom adatbázisába önéletrajzot feltölteni.) Nem különösen kellemes, de használható felületek.

Bár valamennyi oldalon megtalálhatók a közösségi megosztásra szolgáló gombok, hamar kiderült, hogy ezekkel csupán a nyitóoldalt (karrier.telekom.hu) oszthatom meg. Azt meg minek?

A szerencsések az oldal alján megtalálják a Gyakornok leszek a Telekomnál Facebook oldal linkjét. Ez élő felület, aktív üzenőfallal, videókkal, élő közvetítéssel. Jól érzékelhető, hogy a Telekomnál nagy hangsúlyt kap a gyakornoki program, közben azonban mintha lemaradt volna az online toborzás többi területe!

Hajrá Magyar Telekom, innen szép a győzelem!

Iktatva: Karrieroldal Tagged with , , ,

Qontext előzetes

2011/11/18 > Vélemény?

Miután már több rendezvényen is “kiszivárogtattuk”, itt is eláruljuk, hogy 2011. októberétől a Soreo.biz a Qontext vállalati együttműködési platform kizárólagos hazai partnere.

A szoftver magyar nyelvű verzióján dolgozunk, a magyar honlap készül, addig is egy rövid ismertetővel szeretnénk szolgálni. (A Qontext angol nyelvű, rengeteg információ tartalmazó honlapja a www.qontext.com címen található.)


Qontext
a vállalati közösségi együttműködés platformja

A Qontex a közösségi média és a web 2.0. eszköztárát használva kínál megoldásokat a vállalati belső kommunikáció, az együttműködés, a tudásmegosztás legfőbb problémáira.

A Qontext egyetlen, integrált platformon kínál lehetőséget üzenetküldésre, közös munkára, különböző dokumentumok, tartalmak megosztására,  csoportok képzésére, ezzel minden korábbi megoldásnál hatékonyabbá teszi a munkavégzést.

A Qontext egységes szerkezetének köszönhetően végre egyetlen, helyen található meg valamennyi, a napi munkához szükséges információ, tartalom.

A Qontext az üzenet- és tartalomtípusok sokféleségének, az interakciók rugalmasságának és a jogosultságok kezelésének köszönhetően a felmerülő igényekhez és feladatokhoz alakítva használható.

Néhány felhasználási lehetőség

Közösségi intranet

A hagyományos, az információkat felülről lefelé közvetítő vállalati intranettel szemben a Qontext használatával olyan közösségi tér alakítható ki, amelyben a munkáltató és a munkavállaló kölcsönösen kommunikálhatnak egymással. A Qontext erősíti mindkét oldal elkötelezettségét, támogatja az alulról jövő innovációt.

Az ügyfélkapcsolatok erősítése

A Qontext nemcsak a vállalaton belül működtethető, hanem használata kiterjeszthető az ügyfelekre (vevőkre, partnerekre, beszállítókra) is. A Qontext az ügyfél jellegének, igényeinek megfelelően többféleképpen használható. A meghívás módjától függően az ügyfél csak egy kijelölt csoporttal, vagy a teljes szervezettel kerül kapcsolatba, az információk szűk köréhez, vagy nagyobb területhez fér hozzá. A Qontext használatával felgyorsul az ügyfelekkel való kommunikáció, átláthatóbbá és könnyebben kezelhetővé válnak a közösen használt dokumentumok, növekedhet a kölcsönös kötődés.

Munkahelyi együttműködés

A Qontext használatának egyik leggyakoribb módja a munkahelyen belül együttműködés előmozdítása. A Qontext segítségével egyszerű az új tartalmak előállítása, a közös munkavégzés, a tartalmak megosztása, minősítése. Mindez történhet vállalati szinten, vagy kisebb csoportokban.

Cégek közti együttműködés

A Qontext segítségével több külső csoport (pl. partnerek, viszonteladók, felhasználók) is létrehozható. A Qontext eszköztára jól segíti a csoportok közti információáramlást és együttműködést. A szerepkörök (jogosultságok) megválasztása biztosítja, hogy minden szereplő csak a megfelelő funkciókhoz és információkhoz férjen hozzá.

Összefüggéseken alapuló együttműködés

A Qontext segítségével a kontextus alapján kapcsolhatók össze az üzleti célkitűzések és az ezzel összefüggő párbeszédek. Különösen alkalmassá teszi a Qontextet erre a különböző vállalati alkalmazásokkal (CRM, HRM, ERP, statikus intranet) való egyszerű integrálhatósága.

Iktatva: Social intranet Tagged with , , ,

← Korábbi bejegyzés

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.