Információgyűjtés: 5 nélkülözhetetlen eszköz

eszközök

A hétvégeken rendszeresen főzök. Általában nincs szükségem „kottára”, de ha néha ellenőrizni akarok valamit, mindig meglep, hogy a legegyszerűbb fogásokra is számtalan variációt találok.
Így van ez a tartalmak gyűjtését és rendszerezését segítő appokkal, eszközökkel is: mindenkinek megvannak a maga, „tuti” tippjei. Eszembe sem jut tehát, hogy azt állítsam az itt következő eszközökről, hogy ezek a legjobbak. Csak annyit mondhatok, hogy nekem ezek váltak be.

Mivel ügyfeleimnél gyakran tapasztalom, hogy szinte teljesen járatlanok ezen a területen, arra gondoltam, hogy biztosan sokaknak segíthetek „fegyvertáram” megosztásával.

1. RSS: Feedly.com

Tudom, az RSS nem divatos dolog, viszont nagyon hasznos. (Ha teljesen ismeretlen a fogalom, olvasd el az „ősblogger” Plastik cikkét.) Az RSS  leginkább arra jó, hogy ne kelljen naponta végig nézned az összes kedvenc oldalad, blogod, hogy jelent-e meg valami érdekes tartalom. Az RSS olvasódnak (és a megfelelő beállításoknak) köszönhetően automatikusan megkapod a friss címeket.

feedly

Én különböző témákban rengeteg kiadványt (weboldalt, blogot, online újságot) követek és a fél napom biztosan rámenne, ha naponta végig kattintgatnám őket. Az RSS gyűjteményemnek és az RSS olvasómnak köszönhetően viszont percek alatt át tudom pörgetni a friss termést. (Általában mobilon, üres perceimben teszem ezt.) Természetesen RSS olvasókból is óriási a kínálat. Az elmúlt évben többel kísérleteztem és a Feedly vált be a legjobban

Próbáld ki: http://feedly.com

2. Google Értesítő

Nyilván vannak olyan kulcsszavak (témák, amik érdekelnek, a cégneved, a konkurencia), amiket szívesen ellenőrzöl a Google-ban. Itt megint sok időt takaríthatsz meg, ha nem egyenként nézed meg őket, hanem automatikus értesítőt állítasz be. A találatokat a figyelt régió és a tartalomtípusok szerint is szűkítheted. Az eredményeket (a beállításnak megfelelően) naponta az email fiókodba, vagy az RSS olvasódba kapod.

(A figyelt kulcsszavak megadásánál vigyázni kell. Ha túl általános kulcsszóra kérsz értesítést, számíthatsz rá, hogy feldolgozhatatlan mennyiségű értesítést kapsz.)

Próbáld ki: https://www.google.hu/alerts

3. Közösségi könyvjelző: Diigo.com

Ha az interneten találok valami hasznosat, érdekeset, egyáltalán nem biztos, hogy azonnal felhasználom. Sok év tapasztalata alapján állíthatom, hogy hiába emlékszel pontosan, hol is láttad azt a cikket, infografikát, videót, nagy valószínűséggel soha többé nem tudod megtalálni. (Ha mégis sikerülne, az rengeted időbe kerülne.)

Az úgynevezett közösségi könyvjelző szintén a web 2.0 hőskorából (2004-2006) származó találmány. Lényeg, hogy saját gépünk helyett a felhőben mentjük el a könyvjelzőinket, amiket megoszthatunk másokkal és persze saját magunkkal is. (Ez utóbbi abszurdnak tűnhet, de nagyon is praktikus, amikor a mobilon eltárolt oldalt az asztali gépen, vagy a tableten is könnyedén megtalálsz.

Az elmúlt 10 évben több szolgáltatást kipróbáltam, néhány hónapja a Diigo nevű alkalmazást használom. A Diigo eltárolja az adott oldal címét, illetve saját címkéim hozzáadásával megkönnyíthetem az oldal későbbi megtalálását. (Ezt a cikket például az információgyűjtés, eszközök, tippek címkékkel raknám el.) A címkék segítségével elég nagy biztonsággal meg tudok találni egy elmentett oldalt. Ha következetesen címkézek, egy adott címkéhez (pl. eszközök) tartozó több oldalt is előhívhatok, ami óriási segítség lehet a tartalomkészítésben.

A Diigo másik szépsége a jegyzetelés. Tudom, létezik egy tucat jó jegyzetelő app, amivel szöveget emelhetek ki, vagy megjegyzéseket szúrhatok be, de ha mindezt a Diigon belül teszem, nem kell a jegyzetekkel ellátott oldalamat valahova külön elmentenem. Óriási előny. (Vannak még a Diigonak egyéb szolgáltatásai is – érdemes kipróbálni őket.).

Természetesen léteznek más közösségi könyvjelzők is. A legjobb (talán) a Raindrop.io, ami nagyok sok mindent tud, többféle szolgáltatással integrálható – cserébe néhány dollár előfizetési díjat kérnek a használatáért.

Próbáld ki: www.diigo.com

4. Olvasd el később: Pocket

Általában igyekszem miden olyan oldalt berakni a Diigoba, ami esetleg később kellhet. Vannak viszont olyan cikkek, blogposztok, amiket nem akarok tartósan tárolni, csak valamikor a közeljövőben egyszer el akarok olvasni. Ezeket az olvasnivalókat a Pocketbe mentem.
pocket

A Pocket és a Diigo ugyan rokonok, de nem ikertestvérek.  Ahogy a nadrágzseb és a gardróbszekrény  funkciója is különbözik (bár mindkettőben tárolunk ezt-azt), úgy a Diigo és a Pocket sem ugyanarra való. (A Pocket üzemeltetői maguk is figyelmeztetnek rá, hogy a szolgáltatás nem nagy tömegű link tárolására és visszanyerésére való.)

Talán említeni is felesleges, hogy a Pocket és a Diigo is rendelkezik (ingyenes) mobil alkalmazással. Buszon, metrón, várakozás közben kitűnően lehet mentegetni a különböző, később feldolgozandó oldalakat.

Próbáld ki: https://getpocket.com/

5. Olvasd el kényelmesen: Kindle

Ha valahol egy hosszabb és alaposabb emésztést igénylő szövegre találok, azt a Diigo/Pocket mellett/helyett azonnal elküldöm a Kindle olvasómra is. A weboldalalak olvasása a zavaró környezet (sok reklám, felugró ez-az, stb.) miatt fárasztó. Természetesen a mobilos olvasás sem ideális. A Kindle-re küldött szöveg jól kezelhető (lapozás, betűtípus, nagyítás stb.) és minden zavaró elemtől mentesen  jelenik meg. További előny, hogy használhatom a beépített szótárokat is és aláhúzogathatom a fontos részeket.

A weboldlak Kindle-re küldésre több app is létezik. Nekem leginkább az Amazon saját alkalmazása vált be. Ennek segítségével egyetlen billentyű-kombinációval elküldhető egy oldal, ami azután a Kindle olvasón már megfelelő formátumban jelenik meg.

Hasonlóan egyszerű a mobil oldalak küldése is a Kindle-re. Ehhez a Push to Kindle appot kell a mobilra tölteni, majd a megfelelő (egyszeri) beálltások után már csak az elküldendő oldalt kell megosztani a Push to Kindle appal. (Az app ugyan 1264 forintba került, de naponta használom, így bőven megérte a „befektetést”.

Tudom, nincsenek univerzális, mindenre jó eszközök. Eltérők az igényeink, és az a stílus, ahogy az információkat kezeljünk. Egyáltalán nem gondolom, hogy az itt megosztott módszerek, eszközök a lehető legjobbak, a feltétlenül követendők. Ha valakinek tetszik egyik, vagy másik, használja. Ha valaki (szerinte) jobb, egyszerűbb, hatékonyabb eszközöket ismer, feltétlenül ossza meg velünk!

Egy kis kiegészítés:

A témát kicsit tágabban értelmezve az információgyűjtő eszközök közé sorolható a Flipboard is. Erről korábban részletesen írtam  a LinkedInen (a poszt olvasásához nem szükséges LinkedIn regisztráció.)

LinkedIn: Mi marad a megújulás után?

LinkedIn 2017

Ha az online kommunikációval foglalkozol nagyjából úgy érezheted magad, mint aki mozgó jégtáblára építkezik.

Az elmúlt nyáron egy részletes LinkedIn oktatási anyagon kezdtem el dolgozni. Már legalább 50 órát töltöttem a forgatókönyvek, magyarázatok, képernyővideók és képernyőképek készítésével, amikor elért a hír: a LinkedIn a felhasználói felületet radikális átalakításán dolgozik.

Bővebben…

Kinek érdemes használnia a LinkedInt?

A LinkedIn nem Facebook

„Biztos vannak, akiknek jó a LinkedIn, de amit én területemen / az én ügyfélkörömben / az én cégméretemnél nem működik.” Nagyjából ez az a kifogás, amit a LinkedInt nem használóktól a leggyakrabban hallok.  Ebben a bejegyzésben most azokat az érveimet osztom meg, amiket nekik szoktam elmondani – legtöbbször sikerrel.

Bővebben…

Élő videó? Gondold meg!

facebook-live-video-2

Sok ember ír jól, érdekesen. 10 évvel ezelőtt, amikor nálunk igazából elszabadult a blogolás csak kapkodtam a fejem, ahogy sorra bukkantak fel az érdekes témákról jól stílusban író „civilek”. Azóta a blogolást ma már kicsit ósdi dolognak tartják (kivételnek csak az üzleti blogok számítanak), hódít viszont a videó. Hamar kiderült azonban, hogy miközben olvasható blogot sokan tudnak írni, már egy elviselhető (nem élvezetes, vagy emlékezetes) videó elkészítéséhez is komoly szaktudás szükségeltetik.

Bővebben…

Hogyan használd tartalommarketingre a prezentációidat

Prezentációból SllideShare

Meglepő, milyen sokon nem gondolnak rá, hogy egy előadás is a tartalommarketing fontos része lehet. Ha jól választod meg a rendezvényt, ahol előadsz házhoz jön a célcsoportod, már csak megfelelő tartalommal kell célba venned…

Előadás után ott a diasor (prezentáció), amit egyes rendezvények után a szervezők megosztanak a résztvevőkkel, egyébként pedig szép lassan mindenki megfeledkezik róla. Óriási hiba. Az prezentáció élete igazából csak az élő előadás után kezdődik el.

Bővebben…

Így használd a LinkedIn új szerkesztőfelületét

linkedin-publisher

A Linkedin 2014. elején indította el „long form” publikálási felületét a Pulse-t. Ennek szerkesztői felülete igen egyszerű – fapados – volt, de ezt a Pulse iránti kezdeti lelkesedés valahogy elfedte. A LinkedIn valamiért most érezte szükségét annak, hogy kicsit javítson rajta. Ebben a videóban ezt az új (vagy inkább felújított) Publisher felületet mutatom be. (A videó szöveges átirata alább olvasható.)

Bővebben…

“Így szerezz a blogodra 3 hónap alatt 1.317.000 olvasót!”

 

Weight Loss Success

Te tényleg hiszel még az „ilyen volt – ilyen lett fotóknak”? (Tudod, azoknak, ahol balra egy hájpacni látható, jobbra meg ugyanaz a pasas kigyúrva, kockahassal. Vagy a kép egyik felén egy rosszul öltözött, erősen szétfolyó nő, mellette meg ugyanő lefogyasztva, szexbombává alakítva.) Szóval tényleg elhiszed, hogy a „tuti” étrendnek, táplálékkiegészítőnek, csodagombának, vagy bármi másnak a segítségével, minden egyéb erőfeszítés nélkül rövid távon ilyen eredmények érhetők el? Ugye nem! Akkor miért tartod elképzelhetőnek, hogy egy induló blog hirtelen százezres közönségetképes elérni?
Az utóbbi hónapokan több olyan blogposztot is olvastam, ami efféle „csodákról” számolt be. A „módszer” egyszerű: Írni kell egy posztot, ami eléri az Index2 szerkesztőinek ingerküszöbét, majd csak várni kell az olvasók rohamát.

Itt álljunk meg egy pillanatra! Nézzük meg alaposabban ezt az „üzletet”:

Bővebben…